orcátlan szinonimái

melléknév
  • szemtelen, pimasz, illetlen, arrogáns, neveletlen
  • tolakodó, vakmerő
  • (régies): szégyentelen, szemérmetlen, erkölcstelen

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

reménytelen

melléknév
  • kilátástalan, hiábavaló, lehetetlen, esélytelen, kétségbeejtő, elveszett, hamvába holt, sötét
  • javíthatatlan, megrögzött
  • menthetetlen, gyógyíthatatlan
  • reményvesztett, vigasztalan, desperált (idegen), desperátus (idegen), rezignált, kétségbeesett, elkeseredett

ős II.

főnév
  • ősapa, ősanya, előd, felmenő ági rokon
  • (szleng): apa, szülő
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a orcátlan szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

nyúlkál

ige
  • (pejoratív): fogdos, tapogat, babrál, birizgál (bizalmas), motoszkál, kepedez (tájnyelvi), nyuládoz (tájnyelvi), nyulkálódzik (tájnyelvi), tapizik (szleng), taperol (szleng), lemeóz (szleng), kapkod (valamihez) (régies)

molekula

főnév
  • részecske, korpuszkula (régies), tömecs (régies)

mezőgazdasági

melléknév
  • földművelési, földművelői, gazdálkodói, agrár (idegen), agrikulturális (idegen)

megjavít

ige
  • helyrehoz, megcsinál, kijavít, rendbe hoz, helyreállít, visszaállít, megreparál (régies), megéklécel (tájnyelvi), megtákol (tájnyelvi), kireparál (tájnyelvi), megadjusztál (tájnyelvi), rendbe szed (bizalmas), helyrepofoz (bizalmas), talpra állít (bizalmas), regenerál
  • feljavít, megújít, újjáalakít, átdolgoz, megigazít, újít, újjászervez, jobbá tesz, megreformál, összhangba hoz, megjobbít (választékos), fellendít, felvirágoztat, felfrissít, kipofoz (bizalmas), kiigazgat (tájnyelvi)
  • megnevel, jobbít, korrigál, gazdagít, épít (választékos), megnemesít
  • jóvátesz

ó-láb

főnév
  • karikaláb, lőcsláb (tájnyelvi), görbe láb

összetett

melléknév
  • (kéz): összekulcsolt, összefont
  • bonyolult, bonyodalmas, sokrétű, komplikált, komplex (választékos), sokoldalú, szerteágazó, tekervényes, szövevényes
  • vegyes

lírikus I.

melléknév
  • lírai, bensőséges, idillikus

leszállás

főnév
  • landolás, leereszkedés, földet érés, alászállás, deszcenzus (idegen)
  • csökkenés, apadás, mérséklődés
  • lemerülés, lebukás, lesüllyedés, alászállás

kapkodás

főnév
  • zűrzavar, fejetlenség, összevisszaság, szeleskedés, hebehurgyaság, sietség, rohanás

majdan

határozószó
  • majd, a jövőben, később, aztán, valamikor, utóbb, egyszer

pálinka

főnév
  • snapsz (bizalmas), égettbor, gugyi (tájnyelvi), papramorgó (tájnyelvi), tüzes víz (tréfás), ácskonyak (tájnyelvi), ákovita (tájnyelvi), nyakolaj (tájnyelvi), szíverősítő (bizalmas), szeszkó (szleng)

pingál

ige
  • fest, mázol, maszatol (pejoratív)
  • (pejoratív): sminkel (bizalmas), szépítkezik

előkap

ige
  • előhúz, előránt, elővesz
  • leszid, megszid, összeszid, elővesz (bizalmas), felelősségre von

szalon

főnév
  • fogadószoba, társalgó, terem, díszterem, nagyterem
  • műtárlat, kiállítóterem
  • divatáruüzlet

ripők

főnév, melléknév
  • szemtelen, pimasz, kihívó, arcátlan, faragatlan, krakéler (régies), bugris, bunkó

orgona2

főnév
  • orgonabokor, orgonafa, lilabodza (tájnyelvi), spanyolbodza (tájnyelvi), tengeribodza (tájnyelvi), törökbodza (tájnyelvi), szelence (tájnyelvi), siringa (régies)

nyögés

főnév
  • sóhaj, panasz
  • hörgés, nyögej (tájnyelvi), nyögdécselés, nyöszörgés, zökögés (tájnyelvi), jajgatás

őrületes

melléknév
  • szörnyű, elképesztő
  • nagyarányú, nagyfokú, nagymértékű, szédületes, bámulatos

részvétnyilvánítás

főnév
  • részvét, kondoleálás (idegen), kondolencia (régies)

ottani

melléknév
  • odavaló, odavalósi (tájnyelvi)
  • ott lévő

mostohaanya

főnév
  • mostoha, nevelőanya, másodanya (tájnyelvi), kismama (tájnyelvi)

összehány

ige
  • felhalmoz, gyamátol (tájnyelvi)
  • (pejoratív): felforgat, összedobál
  • összecsap, elsiet
  • összerókáz, összeokád

rikító

melléknév
  • elütő, kirívó, harsány, ízléstelen, élénk, csiricsáré, bikavadító, kiáltó, ordító, bántó, virító, feltűnő, hivalkodó, szembetűnő, grell (régies), krassz (idegen), cifrakatás (tájnyelvi), csicsós (tájnyelvi), tiritarka (tájnyelvi)