kiképez szinonimái

ige
  • gyakorlatoztat, kitanít, kiművel, tanít, oktat, idomít, edz, korrepetál, abriktol (régies)
  • kialakít, kiformál, kikészít, kiidomít (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ismert

melléknév
  • ismerős, elterjedt, általános, köztudomású, köztudott, közismert, közhírű, közszájon forgó, tudvalévő, ismeretes, nyilvánvaló, publikus, elfogadott, hagyományos, használt
  • nevezetes, jelentős, nagyhírű, neves, prominens (idegen), nagynevű, hírneves, híres, tekintélyes
  • hírhedt (régies), cégéres (pejoratív), címeres (pejoratív)

foszlány

főnév
  • darab, cafat, fecni, szelet, morzsa, töredék, csipet, rongy, ringy-rongy (régies), ringyó (durva), fosztika (tájnyelvi), fosztány (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kiképez szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kézitusa

főnév
  • közelharc, ember ember elleni küzdelem

jegygyűrű

főnév
  • karikagyűrű, mátkagyűrű

istenfélő

melléknév
  • vallásos, istenhívő, jámbor, szelíd, békés, jóindulatú, áhítatos, ájtatos, alázatos, szent életű, templomba járó, erkölcsös

hogyan I.

határozószó
  • miképpen, miképp, hogy, milyen módon, mi módon, miként, hányadán
  • milyen fokban, milyen mértékben
  • mennyiért
  • ahogyan

kifelejt

ige
  • kifeled, kihagy, mellőz, elhagy, figyelmen kívül hagy, megfeledkezik (valamiről), kimegy az eszéből, nem tartja eszében, elfelejt, átugrik

klopfol

ige
  • (húst): kiver, kipotyol (tájnyelvi)
  • kiporol

szögesdrót

főnév
  • tüskésdrót (tájnyelvi)

hajtás3

főnév
  • ág, kiágazás, szár (tájnyelvi), kacs (tájnyelvi), rügy, sarj, vessző, csíra, csemete, dugvány, palánta, sarjú (tájnyelvi)
  • fejlemény, kimenetel

habarodik

ige
  • (valakibe): beleszeret, belebolondul

elválasztójel

főnév
  • kötőjel

haragít

ige
  • bosszant, ingerel, tüzel, dühösít, dühít, felloval, beleloval, felheccel, borsot tör az orra alá, dühbe hoz, méregbe hoz, felmérgesít, felbőszít, haragra gerjeszt, kihoz a sodrából, bőszöget (tájnyelvi), zándorít (tájnyelvi)
  • bujtogat, felbujt, lázít, összeharagít (tájnyelvi)

koncert

főnév
  • hangverseny
  • (szaknyelvi): versenymű, zenemű

közfigyelem

főnév
  • közérdeklődés, rivaldafény

megroppan

ige
  • megreped, elreped, eltörik, meghasad
  • megrándul, meghúzódik, megrokkan
  • megreccsen, megpattan, kattan
  • megszakad, összeomlik, összeroppan (lelkileg), tönkremegy

lopás

főnév
  • tolvajlás, eltulajdonítás, elcsenés, orozás (régies), félkézkalmárkodás (tájnyelvi)
  • (szellemi terméké): plágium (idegen), plagizálás (idegen), koppintás (szleng)
  • (pénzé): sikkasztás, furtum (régies), lopkodás, rablás, csempészés, csórás (szleng), koppintás (szleng), meglovasítás (szleng, tréfás), újítás (szleng), zabrálás (szleng), szajrézás (szleng), bugázás (szleng), megfújás (szleng), lenyúlás (szleng)
  • vole (szaknyelvi)

kikészül

ige
  • (bizalmas): kimerül, kifárad, elerőtlenedik, elgyengül, összeroppan, lerobban (szleng), lerohad (szleng), bekrepál (szleng), kipurcan (szleng)
  • legénykedik, berúg

kevés

melléknév
  • csekély, némi, kis mennyiségű, egy kis, cseppnyi, csipetnyi, fikarcnyi, jottányi, körömfeketényi, mákszemnyi, parányi, szemernyi, szikra, szikrányi, szálnyi, hangyányi, csip-csup, apró-cseprő, bagatell, picsányi (szleng, durva), fuvintásnyi (tájnyelvi), egy paraszthajszálnyi Sz: annyi, mint kilenc medvének egy vackor; az öt ujján is megszámolhatja; elviszi két szúnyog egy rúdon; hátamon is kivinném; rákláb ebédre; szárnyán a légy is elviheti; százhúsz gémnek hatvan keszeg
  • elégtelen
  • szűkös, szerény, alacsony, sovány, hiányos, fogyatékos, ritka, gyér, sivár, elhanyagolható, jelentéktelen, nyomorúságos, halvány

kiszuperál

ige
  • kiselejtez, kidob, kimustrál, eldob

levonat

főnév
  • nyomat, kefelenyomat, kefe (bizalmas), másolat, lehúzás, korrektúra (szaknyelvi)

kincstáros

főnév
  • kincstárnok, tárnok (régies), kamarás (régies)

jócskán

határozószó
  • bőven, bőségesen, bőséggel, meglehetősen, alaposan, nagymértékben, jelentős mértékben, számottevően, igencsak, ugyancsak, eléggé, móddal (tájnyelvi), jómódin (tájnyelvi)
  • sokáig, jó darabig

kivált2

határozószó
  • kiváltképp, főként, főképp, főleg, különösen, nevezetesen, pláne (bizalmas)

logikus

melléknév
  • ésszerű, racionális, következetes, okszerű, józan, okos, értelmes, épkézláb, érthető, világos, áttekinthető, rendezett, belátható, felfogható, egyértelmű, szabatos, pontos, nyilvánvaló, magától értődő, látni való, szemmel látható, evidens, célszerű, jól átgondolt