vakar szinonimái

ige
  • kapar, vakargat, kaparász, dörgöl, körömsél (régies), bizserél (tájnyelvi), csikar (tájnyelvi), csiszál (tájnyelvi)
  • tisztít, csutakol

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szikvíz

főnév
  • szódavíz, szóda, kányavíz (tájnyelvi)

felforgat, fölforgat

ige
  • felfordít, felbillent, felborít, felborogat, feldönt, feltaszigál
  • feldúl, összekever, összehány, széthány, felkavar, megzavar, felbomlaszt, összekuszál, megbolygat
  • lázít, aláás, aláaknáz Sz: a feje tetejére állít
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a vakar szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

útkaparó

főnév
  • útőr, utász (tájnyelvi)

tétel

főnév
  • tantétel, tan, tézis, állítás, törvény, teoréma (szaknyelvi), doktrína (szaknyelvi)
  • vizsgatétel, vizsgakérdés, vizsgafeladat, feladat
  • összeg
  • mennyiség
  • (régies): tét

tengerész

főnév
  • matróz, hajós, tengerésztiszt
  • tengerjáró, tengeri medve (bizalmas)

szorítás

főnév
  • nyomás, préselés, sajtolás, markolás
  • fogás

ütleg

főnév
  • ütés, botütés, verés, csapás, sújtás, pálca, lazsnak (tájnyelvi), puflag (tájnyelvi), pufánk (tájnyelvi), bunyó (szleng), kutyaporció (régies)

vértes II.

főnév
  • kürasszír (régies)

szakszervezeti

melléknév
  • érdekképviseleti

suta II.

főnév
  • szarvastehén
  • őzsuta

önfeledt

melléknév
  • elragadtatott, mámoros, bódult, lelkesült, boldog, gyönyörittas (választékos), diadalittas (választékos), örömittas, részeg, ittas, megrészegült, eufórikus (idegen), eksztatikus (idegen), emelkedett (hangulat)
  • önkéntelen, ösztönös, reflexszerű

szegény II.

főnév
  • szegényember

vicsorog

ige
  • acsarog, acsar (tájnyelvi), acsargat (tájnyelvi), cicorog (tájnyelvi), haragszik
  • (tájnyelvi): vigyorog

zavaros

melléknév
  • üledékes, iszapos, sáros, piszkos, szennyes, felkavart, letisztulatlan, ülepedetlen (régies), zákányos (tájnyelvi)
  • seprős, törött, megtört
  • bonyolult, komplikált
  • áttekinthetetlen, összekuszált, összekuszálódott, tisztázatlan, rendezetlen, összevissza, bizonytalan, zagyva, zűrös, zűrzavaros, érthetetlen, magyarázatra szoruló, kusza, zilált, konfúzus (régies), obskúrus (régies)
  • kavargó, gomolygó
  • homályos, ködös, elmosódott, pontatlan, vitatható
  • összefüggéstelen, inkoherens (szaknyelvi), logikátlan, illogikus, széteső, csapongó
  • fejetlen, feje tetején álló, kaotikus (választékos), anarchikus, háborgó
  • zaklatott, békétlen
  • felületes, hebehurgya, bizonytalan, ingatag, kapkodó

kifáraszt

ige
  • agyonfáraszt, elfáraszt, halálra fáraszt, elcsigáz, kikészít (bizalmas), agyoncsigáz, kifullaszt, kitikkaszt, elgyötör, megvisel, elnyű (tájnyelvi), összetör, elgyengít, kimerít
  • meghajszol, túlhajszol, megerőltet, agyonterhel, kiszipolyoz, kizsigerel, kicsinál, kidögleszt

vakmerő

melléknév
  • meggondolatlan, vagány (bizalmas), hazárd (régies), bátor, merész, elszánt, riszkáns (bizalmas), férfias, huszáros, tökös (szleng)
  • impertinens (régies), szemtelen, arcátlan, hetyke, flagráns (idegen)
  • (remény): hiú, túlzott, hiábavaló

utánanéz

ige
  • utánapillant
  • ellenőriz, megnéz, tájékozódik, átnéz, ránéz, utánajár, utánamegy, kinyomoz

végletes

melléknév
  • túlzó, túlzott, szélsőséges, szélső, túlságos, szertelen, extrém (választékos)

változat

főnév
  • variáció, variáns (szaknyelvi), verzió, módosulat, modifikáció (szaknyelvi), mutáns (szaknyelvi)
  • fajta, válfaj, alfaj, alfajta
  • átdolgozás, átalakítás, parafrázis (idegen)
  • átirat

tiszavirág-életű

melléknév
  • múló, tűnő, mulandó, átmeneti, tünékeny, röpke, futó, efemer (idegen), kérészéletű

veranda

főnév
  • terasz, tornác, előtér, szaletli (bizalmas), folyosó (tájnyelvi), ámbitus (tájnyelvi)