lapát szinonimái

főnév
  • evező
  • kormány, lapát
  • (szleng): fül, kagyló (szleng), légycsapó (szleng), vitorla (szleng)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hódítás

főnév
  • diadal, győzelem, nyerés, siker, előretörés
  • leigázás
  • birtok, zsákmány, foglalás (régies)

punkció

főnév
  • megcsapolás (szaknyelvi), szúrócsapolás (szaknyelvi), pungálás (szaknyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a lapát szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

krizantém

főnév
  • katalinrózsa, télimargitvirág, temetőrózsa, Boldogasszony tenyere (tájnyelvi)

kisvendéglő

főnév
  • kiskocsma, zöldvendéglő, kifőzés, kifőzde, étkezde

kincsesbánya

főnév
  • tárház, lelőhely, forrás, lelet, fogás, aranybánya

kedveszegett

melléknév
  • elkedvetlenedett, kedvetlen, lehangolt, letört, reményvesztett, rosszkedvű, csüggedt, deprimált

kvartett

főnév
  • négyes

letérdel, letérdepel

ige
  • térdre borul, térdre esik, térdre hull, térdre omlik, leveti magát, lerogy, lerogyik
  • térdet hajt

túlhajtott

melléknév
  • túlzásba vitt, szertelen, mértéktelen
  • fölfújt

iparcikk

főnév
  • árucikk, termék, áru

ilyenfajta

névmás
  • ilyen, ilyenféle, efféle, ilyennemű, ilyesféle, ugyanilyen

fényűzés

főnév
  • luxus, pompa, csillogás, pompáskodás (régies), pompázás (régies), fénykórság (régies), luxuria (idegen), gazdagság, jómód, bőség

jajong

ige
  • jajveszékel, jajgat, kiáltozik, sír-rí, sírdogál, zokog, óbégat, sivalkodik, sipánkol, sivítoz (pejoratív), abajog (tájnyelvi)
  • panaszkodik, siránkozik, sopánkodik, nyafog

lírai

melléknév
  • bensőséges, érzelmes, érzelemdús, idillikus
  • költői, poétikus

megálló, megállóhely

főnév
  • állomás, leszállóhely, átszállóhely
  • stáció (idegen)

bandukol

ige
  • ballag, baktat, kullog, mendegél, andalog, poroszkál, lépeget, lépdel, cammog, csoszog, csángál (tájnyelvi), laftat (tájnyelvi), bukdácsol (tájnyelvi)

nyelvészet

főnév
  • nyelvtudomány, lingvisztika (szaknyelvi), glottológia (szaknyelvi)

mérv

főnév
  • mérték, arány, fok

lapul

ige
  • simul, húzódik
  • szétterül
  • rejtőzködik, rejtekezik (tájnyelvi), bújik, bujkál, meghúzódik, meglapul, lappang, dekkol (szleng)
  • hallgat
  • lapít, sunyít, kushad (bizalmas), kusmorog (tájnyelvi), kuslónékodik (tájnyelvi) Sz: lapul, mint dinnye a fűben; lapul, mint nyúl a fűben; lapul, mint szar a fűben; lapul, mint hernyó a levél alatt; lapul, mint kánya előtt a csirke; lapul, mint ördög a töklevél alatt; lapít, mint aki a nadrágjába tett

közveszélyes

melléknév
  • dühöngő, őrjöngő

lélekvesztő

főnév
  • csónak, sajka, ladik

menthetetlen

melléknév
  • javíthatatlan, gyógyíthatatlan
  • elveszett, reménytelen, halálos, kilátástalan, kikerülhetetlen
  • megbocsáthatatlan, védhetetlen, igazolhatatlan, tarthatatlan, oktalan

lecsapódik

ige
  • levágódik, lecsukódik, lezáródik
  • kiválik, leülepedik

kitol

ige
  • kimozdít, kihúz, kivon, kijuttat, kitaszít, kituszkol
  • kinyom (súlyt), kiszorít (súlyt)
  • kidug, kiölt (nyelvet)
  • (mozdony, szerelvény): kitolat, kijár
  • kinyom, kiszúr, kilök
  • elhalaszt, meghosszabbít, késleltet, elnapol, halogat, elodáz, későbbre tesz, haladékot ad, húz-halaszt, prolongál, felfüggeszt
  • (bizalmas): rászed, megtréfál, elbánik (valakivel), kifog (valakin), kiszúr (valakivel), kibaszik (valakivel) (durva), túljár az eszén (valakinek), kibabrál (bizalmas), kikukoricáz (tájnyelvi), csőbe húz (szleng), kifírundcvancigol (bizalmas), kibábozik (tájnyelvi), kibagózik (tájnyelvi), kibigéz (tájnyelvi), kikutyapicsáz (tájnyelvi)

lepipál

ige
  • felülmúl, lefőz (bizalmas), túlszárnyal, túltesz (valakin), megelőz, föléje kerekedik (valakinek), meghalad, kitűnik (vkik közül), legyőz, megszégyenít
  • zsebre tesz, héjaz (tájnyelvi)
  • leköröz (bizalmas), leradíroz (szleng), magasan ver (szleng), kenterbe ver (szleng)

mérőrúd

főnév
  • mérce, mérőpálca, mérővessző, mérőléc, mérőszalag, colstok (szaknyelvi)