létrejön szinonimái

ige
  • meglesz, keletkezik, terem
  • születik, megszületik, szülemlik (tájnyelvi), megszülemlik (régies), támad, kel (választékos), ered, fakad, előáll
  • összeáll, létesül, organizálódik (idegen), képződik, fejlődik
  • kialakul, alakot ölt, testet ölt, realizálódik, származik, megvalósul, elkészül, koholódik (tájnyelvi), csinálódik (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

bűnrészes

főnév
  • bűntárs, tettestárs (szaknyelvi), bűnsegéd (szaknyelvi)
  • cinkos, cinkostárs, cimbora, kollaboráns (idegen), belebeszélő (szleng), násznagy (szleng), bűnbánó kabóca (szleng)

teper

ige
  • legyőz, legyűr, lever, leteper, lebír
  • (szleng): rohan, siet, pucol (szleng)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a létrejön szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

lehetetlen I.

melléknév
  • valószínűtlen, hihetetlen, elképzelhetetlen, képtelen, irreális, abszurd
  • megvalósíthatatlan, megoldhatatlan, keresztülvihetetlen, kivihetetlen, elérhetetlen, kizárt, imposszíbilis (régies), unmöglich (idegen)
  • megengedhetetlen
  • elviselhetetlen, tűrhetetlen, kényelmetlen, alkalmatlan

főnév
  • kavics, kődarab, kövecs (régies)
  • terméskő, zúzottkő
  • kőpadló, hidegpadló
  • malomkő
  • sírkő
  • kőlap, kőtábla
  • drágakő, ékkő
  • (tájnyelvi): jégeső, kőeső (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): mennykő, villám

konfúzió

főnév
  • zűrzavar, összevisszaság, felfordulás, fejetlenség, kavarodás, káosz, tohuvabohu (választékos), rumli (bizalmas), kupleráj (pejoratív)

kiemelkedő

melléknév
  • előkelő, kiváló, kitűnő, kivételes, kimagasló, rendkívüli, eminens, jeles, emelkedett, páratlan, kiugró, különleges, nagyszerű, illusztris, figyelemre méltó, párját ritkító, jelentős, jelentékeny, számottevő, nevezetes, elsőrendű

lépés

főnév
  • lépte (valakinek), járás
  • szakasz, ütem
  • tett, cselekedet, eljárás, gesztus
  • intézkedés

materialista

melléknév
  • anyagelvű, szabadgondolkodó

ütöget

ige
  • vereget, verdes, kopácsol, döncöl (tájnyelvi), lapogat, pall (tájnyelvi), kopogtat, kocogtat, kalapál, dömöcsköl (tájnyelvi), paskol, suprikál (régies), hupol (tájnyelvi), hüppöget (tájnyelvi)

kádencia

főnév
  • zárlat, záradék
  • rím, rigmus

jóakarat

főnév
  • igyekezet, jó szándék, törekvés, készség, hajlandóság, buzgalom, lelkesedés, iparkodás, érdeklődés
  • segítőkészség, jóindulat, jólelkűség, szívélyesség, kegyesség, emberség, nemesszívűség, kedvesség
  • pártfogás, irgalom, részvét, benevolentia (régies)

furikázik

ige
  • (bizalmas): kocsikázik, autózgat

kárörvendő

melléknév
  • kaján, ördögi, sátáni
  • rosszindulatú, rosszmájú, maliciózus, kamuti (tájnyelvi) Sz: más kárán örül

megbízatás

főnév
  • megbízás, küldetés, mandátum (szaknyelvi), misszió, komisszió (idegen), bizomány (régies), tisztség

beordít

ige
  • bekiált, bekiabál, bekurjant (bizalmas), beszól

osztogat

ige
  • kioszt, szétoszt, adakozik, kimér, szétszór, elherdál, pazarol

műveltető

melléknév
  • kauzatív (szaknyelvi), faktitív (szaknyelvi)

leültet

ige
  • hellyel kínál
  • bebörtönöz, börtönbe zár, bezár, lezár, elzár, becsuk, lecsuk, bedutyiz (bizalmas), bekasztliz (tájnyelvi), hűvösre tesz (bizalmas), sittre vág (szleng), lesittel (szleng), bevarr (szleng), megmázsál (szleng), kivon a forgalomból (szleng)

légszomj

főnév
  • levegőhiány, oxigénhiány
  • fulladás, fulladozás, fuldoklás, nehézlégzés, aerofobia (szaknyelvi)

makkegészséges

melléknév
  • Sz: egészséges, mint a makk, majd kicsattan az egészségtől

munkásszármazású

melléknév
  • munkáscsaládból való, fizikai dolgozók gyermeke, F-es

loccsan

ige
  • kicsap, kiömlik, lottyan, csobban, toccsan, poccsan (tájnyelvi), löbbenik (tájnyelvi)

köpönyeg

főnév
  • köpeny, lebernyeg, körgallér, lepel, esőköpeny, plundra (régies), klepetus (tréfás), malaclopó (tréfás), felhőkergető (tréfás)

márki

főnév
  • őrgróf, markgraf (idegen)

műszó

főnév
  • szakszó, szakkifejezés, terminus technicus (szaknyelvi), mesterszó (régies)