konfúzió szinonimái

főnév
  • zűrzavar, összevisszaság, felfordulás, fejetlenség, kavarodás, káosz, tohuvabohu (választékos), rumli (bizalmas), kupleráj (pejoratív)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szakképzettség

főnév
  • szakavatottság (választékos), szakmai ismeret, szakismeret, szaktudás, szakértelem, szakműveltség (régies), jártasság, mesterségbeli tudás, hozzáértés, kompetencia (szaknyelvi), illetékesség, gyakorlottság
  • szakképesítés, képesítés, kvalifikáció

hátramenet

főnév
  • farolás, visszamenet, rükverc, rákmenet, curukk (tájnyelvi), curikk (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a konfúzió szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kiterjed

ige
  • megnagyobbodik, kitágul, kiteljesedik, növekedik, mélyül, gyarapszik, expandál (szaknyelvi)
  • elterjed, szétterjed, kiszélesedik, kibontakozik, kifejlődik, kifejtekezik (régies), fejledez (régies)
  • magában foglal, tartalmaz, felölel, vonatkozik (valamire), áll (valamiből)
  • elnyúlik, elér (terület), kiterjeszkedik, elterül, elhelyezkedik, húzódik, átnyúlik

kenyérpusztító

főnév
  • dologtalan, ingyenélő, naplopó, paniperda (idegen)
  • (tréfás): gyermek

kártalanít

ige
  • kárpótol, kármentesít (választékos), jóvátesz, megtérít, visszatérít, regresszíroz (idegen, régies), rekompenzál (idegen), bonifikál (idegen), gratifikál (régies)

internacionális

melléknév
  • nemzetközi

kocsikázik

ige
  • autózik, autókázik, furikázik (bizalmas), utazgat

köznép

főnév
  • nép, plebs (pejoratív), harmadik rend (régies), alrend (régies)

tekercsfilm

főnév
  • filmtekercs, rollfilm (régies)

heves

melléknév
  • meleg, tüzes, forró, lángoló, lobogó, égető, hő (választékos), lobos (tájnyelvi), tűző
  • szenvedélyes, indulatos, temperamentumos, vehemens, forróvérű, tüzesvérű, robbanékony, lobbanékony, hirtelen haragú, tűzrőlpattant, forrófejű, hirtelenkedő, egzaltált, szangvinikus (szaknyelvi), kolerikus (szaknyelvi), explozív, túlfűtött, harcias, hirtelen
  • erőteljes, intenzív, vad, zabolátlan, viharos, tomboló, zajos, heveny, akut, féktelen, szilaj, felfokozott, eget verő, sebes, felbőszült

háztartásbeli

főnév
  • háziasszony, gazdasszony (régies), családanya

fahéj

főnév
  • cimet (régies), édesforgács (tájnyelvi), fahaj (tájnyelvi)
  • fakéreg, faháncs

holdas

melléknév
  • holdvilágos, holdfényes
  • sejtelmes, áttetsző, ködszerű
  • (ló, szarvasmarha): hóka, csillagos
  • (régies): holdkóros, lunátikus (idegen), alvajáró, holdkórságos
  • bolond, bolondos, hóbortos, eszelős, eszeficamodott, eszement

kulcspont

főnév
  • központ
  • hadászati pont

lehetetlen I.

melléknév
  • valószínűtlen, hihetetlen, elképzelhetetlen, képtelen, irreális, abszurd
  • megvalósíthatatlan, megoldhatatlan, keresztülvihetetlen, kivihetetlen, elérhetetlen, kizárt, imposszíbilis (régies), unmöglich (idegen)
  • megengedhetetlen
  • elviselhetetlen, tűrhetetlen, kényelmetlen, alkalmatlan

állástalan

melléknév
  • állás nélküli, munkanélküli, munkátlan, dologtalan, kallódó, facér (bizalmas) Sz: maga ura, senkinek sem parancsol; pénztáros az ingyenuszodában (szleng)
  • (tájnyelvi): formátlan, ormótlan

minőségű

melléknév
  • kiképzésű, alkatú

megfigyelőállomás

főnév
  • obszervatórium (szaknyelvi), csillagvizsgáló

konnektor

főnév
  • csatlakozó, aljzat, dugaszolóaljzat (szaknyelvi), dugalj (bizalmas)

kiszolgáltatottság

főnév
  • függőség, függés, alávetettség, alárendeltség

körző

főnév
  • cirkalom (régies), cirkli (tájnyelvi)

megédesít

ige
  • megcukroz, megmézesít

kormányzóság

főnév
  • helytartóság

kerékpározik

ige
  • biciklizik, karikázik, kerekezik (bizalmas), pedálozik (bizalmas), tapossa a pedált, teker (bizalmas), bicajozik (bizalmas), cangázik (szleng), bringázik (bizalmas)

közbülső

melléknév
  • középső, közbenső, közbeeső, közbül lévő, közbeiktatott, középen levő

megfélemlít

ige
  • eliszonyít, megijeszt, elijeszt, elriaszt, rettent, félelembe ejt, elrémít, intimidál (idegen), elborzaszt, megbénít, terrorizál, rettegésben tart, rémít