lélegzés szinonimái

főnév
  • légzés, lélegzetvétel, respiráció (szaknyelvi), lehelés (régies)
  • pihegés, szuszogás, szusz, szusszanás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

könyvel

ige
  • bevezet, iktat

gavallér

főnév
  • lovag (bizalmas), úriember, gentleman, úr, ficsúr (régies), dandy (régies), cavalier (idegen), arszlán (régies), nemesember, világfi, bonviván, piperkőc, uracs (régies)
  • (régies): udvarló, szerető, kedves, partner, barát, hódoló
  • (jelzőként): bőkezű, nagyvonalú, előzékeny, gáláns
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a lélegzés szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

látogat

ige
  • meglátogat, felkeres, vizitel (régies), vizitál (tájnyelvi), néz (tájnyelvi)
  • eljár, frekventál (idegen), hospitál (idegen)
  • hallgat

komplikál

ige
  • bonyolít, nehezít, összekuszál, összezavar, összegabalyít, összegubancol (bizalmas)

kívánalom

főnév
  • (régies): kívánság, óhaj, vágy, desideratum (régies)
  • követelmény, elvárás, feltétel, előírás, szabály, igény, posztulátum (szaknyelvi)

kétkulacsos

melléknév
  • kétszínű, képmutató, köpönyegforgató, hamis, álnok, hipokrita, kaméleon (választékos), állhatatlan, megbízhatatlan, jellemtelen, hitszegő, áruló, renegát, csaló, róka, hűtlen

légmentes

melléknév
  • hermetikus, légtartó, légzáró
  • vákuumzáró, vákuumzáras
  • légüres, légtelen

magvas

melléknév
  • magos, magtermő
  • tömör, velős, tartalmas, lényegre törő, szentenciózus (idegen), fajsúlyos

utánajár

ige
  • követ
  • elintéz, kijár, megszerez
  • kipuhatol, puhatolózik, puhatolódzik, utánanéz, nyomoz, kikémlel, informálódik, érdeklődik, végére jár, kitapasztal, szimatol, kutakodik

jelenet

főnév
  • szóváltás, veszekedés, vita, felfordulás, összetűzés, perpatvar, ribillió, grimbusz, ramazuri (bizalmas), cirkusz, botrány, zrí (szleng), balhé (szleng)
  • epizód, szcéna (régies), jelenés
  • (tájnyelvi): jelenés, kísértet, szellem, árny

itt-ott

határozószó
  • néhol, helyenként, elszórtan, szórványosan, egyes helyeken, imitt-amott, tél-túl (tájnyelvi)
  • néha, hébe-hóba, olykor-olykor, hellyel-közzel, elvétve, elütve-vétve (tájnyelvi)

fonódik

ige
  • tekeredik, rácsavarodik, kuszálódik, összetekeredik, felcsavarodik, összeszövődik, illeszkedik
  • átölel, kulcsolódik, összesimul
  • szövődik, alakul

kád

főnév
  • edény, tartály, dézsa, teknő, medence, lajt
  • fürdőkád

marhahús

főnév
  • marha (bizalmas), tehénhús (régies)

megihlet

ige
  • ihlet, késztet, ösztönöz, lelkesít, serkent, sarkall, megmozgat, hat, hatással van (valakire), megérint, megindít, befolyásol, befolyást gyakorol (valakire), felkavar, megtermékenyít

békít

ige
  • békéltet
  • engesztel, nyugtat, csillapít, csitít, csendesít Sz: sót vet a tűzre

ól

főnév
  • karám, akol, pajta, ketrec, kutrica (tájnyelvi), szárnyék (régies), istálló

mosdik

ige
  • mosakodik, mosakszik, tisztálkodik, fürdik, zuhanyozik
  • (bizalmas): mosakszik, magyarázkodik, mentegetőzik, exkuzálja magát

lélektan

főnév
  • pszichológia, lélekismeret (régies)
  • (bizalmas): lelkiség

lányos

melléknév
  • nőies
  • pipogya, mulya, puhány, feminin, anyámasszony katonája
  • szűzies, szégyenlős, szemérmes
  • effeminált (idegen)

loccsan

ige
  • kicsap, kiömlik, lottyan, csobban, toccsan, poccsan (tájnyelvi), löbbenik (tájnyelvi)

modalitás

főnév
  • módozat, körülmény

lepra

főnév
  • bélpoklosság, bélpokol (régies)
  • (jelzőként): ocsmány, pocsék, rusnya, utálatos, gusztustalan, visszataszító, undorító, csúnya, rút
  • vacak, ócska, hitvány, silány, dibdáb, csapnivaló, tré (idegen), szar (durva)(szleng)

kópé

főnév
  • mákvirág, szélhámos, szemfényvesztő, kókler, himpellér, pernahajder, kófic, svindler (bizalmas), csirkefogó, kujon (bizalmas), selma (régies), kalefaktor (régies), góbé (tájnyelvi)
  • gézengúz, csibész, zsivány (régies), huncut, imposztor, lókötő

lustálkodik

ige
  • henyél, hever, heverészik, hentereg, tesped, lebzsel, tétlenkedik, lóg (bizalmas), malmozik, döglik (durva), dologtalankodik, vakaródzik (tájnyelvi), lajháskodik (tájnyelvi), holtszám fekszik (tájnyelvi), komótizál (régies) Sz: a falat támasztja; a kerítést támasztja; a lába szárán csapja a legyet; borsót gömbölyít; csak a fogát vájja; a körmét piszkálja, csak a háját növeszti; csak a lábát lógázza; csak az eget nézi; egész nap a köldökét vakarja; egész nap keresztben a lába; egész nap az utcán járva dolgozik; egy szalmaszálat sem tesz keresztbe; fekszik, mint a kuvasz a szénán; hever, mint egy kopott ispán; hever, mint a disznó; hozzákötötte az ördög a lovát; keresztben van a lába; komótizál, mint a mészáros kutyája a napon; megjöttek az atyafiak Restéről; megmarad egész nap egy álltó helyében; mindennap beharangoznak neki; úgy dolgozik, mint a Luca székén; ujjait görbíti; verebet patkol

morfológia

főnév
  • (szaknyelvi): alaktan, szóalaktan