kópé szinonimái

főnév
  • mákvirág, szélhámos, szemfényvesztő, kókler, himpellér, pernahajder, kófic, svindler (bizalmas), csirkefogó, kujon (bizalmas), selma (régies), kalefaktor (régies), góbé (tájnyelvi)
  • gézengúz, csibész, zsivány (régies), huncut, imposztor, lókötő

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

alapító I.

melléknév
  • létesítő, létrehozó, megteremtő, megindító, életre hívó, életre keltő, elindító, alapítványtevő, fundátor (régies), adományozó

kiplakátoz

ige
  • közzétesz, kiragaszt
  • meghirdet
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kópé szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kiválasztás

főnév
  • kiválogatás, osztályozás, szortírozás (bizalmas), rostálás, mustrálás (régies), selejtezés, szelekció, kontraszelekció (idegen), kiszemelés
  • izzadás, verejtékezés, szekréció (szaknyelvi)

képzettség

főnév
  • végzettség, kiképzés, felkészültség, készültség, erudíció (idegen), műveltség, tudás, jártasság, tanultság, kvalifikáció, szakképzettség, képesítés, gyakorlat, szakavatottság, szakértelem

kavar

ige
  • kever, habar (régies), kötyföl (tájnyelvi), kütyül (tájnyelvi), pempetyel (tájnyelvi), karéjol (tájnyelvi)
  • zavar, összekuszál, bonyolít, kutyul (bizalmas), beleüti az orrát

irányított

melléknév
  • vezetett, sugallt
  • megszabott, szabályzott

komédiás

főnév
  • (régies): csepűrágó, mutatványos, színész
  • (jelzőként): képmutató, alakoskodó, színészkedő, színlelő, tettető, megtévesztő

krajcároskodik

ige
  • kicsinyeskedik, fukarkodik, garasoskodik

televízió

főnév
  • tévé, televíziókészülék, tévékészülék, képláda (tréfás), kaszni (bizalmas), kultúrdoboz (szleng)
  • televízióadás, tévéadás, műsorsugárzás, sugárzás
  • tévéműsor

hígít

ige
  • felereszt, vizez
  • old
  • (bort): hamisít, felvizez
  • (pénzt): értéktelenít, lenyom, ront
  • sekélyesít, felszínessé tesz, kevesbít, gyengít, tompít

helvét

melléknév, főnév
  • svájci
  • helvét hitvallású, református, kálvinista, kálomista (régies)

faluvég

főnév
  • faluszél, vég (régies), szél (tájnyelvi), gyepsor (tájnyelvi), alvég (tájnyelvi), felvég (tájnyelvi), szeg (tájnyelvi), alszeg (tájnyelvi), felszeg (tájnyelvi), a kertek alja

hontalan

melléknév
  • hazátlan, számkivetett, száműzött, üldözött, bujdosó, földönfutó, menekült
  • otthontalan, elhagyott, ágrólszakadt, sehonnai, hajléktalan, lakástalan

kurzus

főnév
  • tanfolyam
  • árfolyam
  • (szaknyelvi): irányvonal, irányzat

lekötelez

ige
  • lekenyerez, angazsál (régies), kaptivál (idegen), obligál (idegen)

alom

főnév
  • alj, alzat, aljazó (tájnyelvi), szalma, széna, vacok

mocskos

melléknév
  • dancs (tájnyelvi), boncsos (tájnyelvi), szurtos, szutykos, piszkos, koszos, sáros, csatakos, maszatos, lustos (tájnyelvi), rohadt, tabajdok (tájnyelvi), szennyes, paszatos (tájnyelvi), szirkás (tájnyelvi), szennyezett, tisztátalan, mosdatlan
  • aljas, jellemtelen, gyalázatos, undorító
  • ocsmány, obszcén, trágár, mocskos szájú

meggyűlik

ige
  • felgyülemlik, összegyűlik, összegyűl
  • megsokasodik, megszaporodik
  • (seb): elgennyed, gennyesedik, elmérgedik (tájnyelvi), megérik

koponya

főnév
  • cranium (szaknyelvi)
  • halálfej
  • (bizalmas): fő, fej, kobak (bizalmas), ember, személy, kopoltyú (bizalmas)
  • (bizalmas): ész, agy, lángész, zseni, kapitórium (tájnyelvi)

kitilt

ige
  • kiutasít, kikerget, kitesz, kirak, kidob, kipenderít, kihajít, kitaszít, kiközösít, kiátkoz, relegál (régies), eltilalmaz (tájnyelvi), kilakoltat, kitelepít, kitoloncol, száműz, számkivet, deportál, internál (idegen)
  • kizár, kirekeszt

követ2

főnév
  • megbízott, meghatalmazott, küldött, közbenjáró
  • nuncius (szaknyelvi), legátus (régies)
  • (régies): országgyűlési képviselő
  • (régies): előjel

megértés

főnév
  • felfogás, appercepció (idegen), intelligencia, ész, értelem
  • belátás, ráébredés, ráeszmélés
  • együttérzés, empátia, jóindulat
  • egyetértés, azonosulás, összhang

kotnyeles

melléknév
  • minden lében kanál, kíváncsi, tudálékos, fontoskodó, tolakodó, alkalmatlankodó, fecsegő, locsi-fecsi, locska-fecske (tájnyelvi), katuska (tájnyelvi), hírharang Sz: minden szarba beleüti az orrát; mindenbe beleártja magát; minden tálban fakanál a nyelve

kéretlen II.

határozószó
  • kéretlenül, hívatlanul
  • önként

közfal

főnév
  • válaszfal, rekeszfal

meggörbül

ige
  • begörbül, elgörbül, behajlik, meghajlik, megvetemedik, elfintul (tájnyelvi), gornyad (tájnyelvi), megroskad, megereszkedik, meghajol, deformálódik