komplikál szinonimái

ige
  • bonyolít, nehezít, összekuszál, összezavar, összegabalyít, összegubancol (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

csúnya

melléknév
  • rút, csúf, ronda, randa, ocsmány, rusnya, pocsék, visszatetsző, visszataszító, riasztó, taszító, korcs, utálatos, undok, undorító, förtelmes, iszonyú, éktelen, formátlan, idomtalan, deformis (idegen, régies), ízléstelen, puruttya (tájnyelvi), csetres (tájnyelvi), csunda (tájnyelvi), ragyivátlan (tájnyelvi), szusznya (tájnyelvi), gabisnya (tájnyelvi), gagyma (tájnyelvi), gyeszora (tájnyelvi), tafla (tájnyelvi) Sz: ábrázatnak rossz, pofának megjárja; csúnyább a csonka pipánál; ha ez szép, a légy is madár; olvasva megy a majmok közt; olyan csúnya, hogy a ló az abrakot sem venné el a kezéből; rút, mint a péntek; rút, mint az ördög; se színe, se fonákja
  • (beszéd): illetlen, sikamlós, szemérmetlen, mosdatlan, malac, obszcén, trágár
  • dicstelen, szégyenletes, csúfos, gyalázatos
  • (idő): kellemetlen, barátságtalan

kanyargós

melléknév
  • tekervényes, kacskaringós, kanyargó, kígyózó, csavargós (tájnyelvi), csikérő-csekérő (tájnyelvi), kacskargós (tájnyelvi), kanyaros (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a komplikál szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kitagad

ige
  • kitilt, kizár (örökségből), kirekeszt, kitúr, kiszorít, kiforgat, kisemmiz, megfoszt (valamitől), kiátkoz
  • kiűz, kikerget, kiközösít, száműz, számkivet, kilök, megvet (régies)

keménység

főnév
  • szilárdság
  • szívósság, kitartás, állhatatosság, erő, ellenállóképesség
  • szigor, szigorúság, erély, zordság, kérlelhetetlenség, könyörtelenség, ridegség, érzéketlenség

karikázik

ige
  • kerékpározik, kerekezik (bizalmas), biciklizik, bicajozik (bizalmas), bringázik (bizalmas), cangázik (bizalmas)
  • gurigázik, gurigál (tájnyelvi)

ingyen II.

melléknév
  • ingyenes, díjtalan, díjmentes, fizetés nélküli, költségmentes, szabad, grátesi (idegen), potya (bizalmas), ingyenvaló (tájnyelvi)

klérus

főnév
  • papság, papi rend

közfigyelem

főnév
  • közérdeklődés, rivaldafény

teherhordó II.

főnév
  • anyagmozgató, szállítómunkás, hordár, tróger (bizalmas), kuli

hétalvó

főnév
  • álomszuszék, mormota, hétlusta

házastárs

főnév
  • hitvestárs, pár, társ, élettárs, hitestárs (régies), házasfél
  • férj
  • feleség, hitves, oldalborda (bizalmas), oldalkocsi (szleng), hátizsák (szleng)

ezzel

határozószó, névmás
  • evvel, ezáltal
  • aztán, azután, ezután, majd

hódítás

főnév
  • diadal, győzelem, nyerés, siker, előretörés
  • leigázás
  • birtok, zsákmány, foglalás (régies)

krumplipüré

főnév
  • burgonyapüré, tört burgonya, tört krumpli (tájnyelvi)

légvár

főnév
  • képzelődés, ábránd, délibáb, fantázia, fantazmagória, utópia

állami

melléknév
  • kormányzati, kormány-, hivatalos, kincstári (bizalmas)
  • nemzeti, országos
  • hazai, belföldi, honi, itthoni

mindennapi

melléknév
  • naponkénti, mindennapos
  • banális, köznapi, szimpla (bizalmas), hétköznapias, lapos, szokott, szokásos, közönséges, prózai, profán (idegen), konvencionális, vulgáris, ordináré, általános, szokványos, megszokott, hétköznapi, átlag, tucat, semmitmondó, elkoptatott, közhelyszerű, elcsépelt, kicsinyes, átlagos, sablonos, elnyűtt, triviális

megfázás

főnév
  • meghűlés, grippe (idegen), nátha

konc

főnév
  • húsos csont, cubák (tájnyelvi), falat
  • haszon, nyereség
  • zsákmány, préda, martalék

kisül

ige
  • megsül, elkészül
  • kiég, kiszárad, elperzselődik
  • kitudódik, kiderül, kibújik a szög a zsákból, kiugrik a nyúl a bokorból
  • eredményez, kiviláglik, következik, napfényre jut, napfényre kerül

körömfeketényi

melléknév
  • kevés, apró, kicsi, körömnyi, szemernyi, parányi

megcsiklandoz

ige
  • csikiz (bizalmas), megcsikant (tájnyelvi), megkuckol (tájnyelvi), megsisiz (tájnyelvi)

korcsolyázik

ige
  • korizik (bizalmas), csúszkál, iringál (tájnyelvi)

képzettség

főnév
  • végzettség, kiképzés, felkészültség, készültség, erudíció (idegen), műveltség, tudás, jártasság, tanultság, kvalifikáció, szakképzettség, képesítés, gyakorlat, szakavatottság, szakértelem

következtében

névutó
  • folytán, eredményeképpen, eredményeképp, eredményeként, következményeképpen, következményeképp, következményeként, folyományaképpen, nyomán, kifolyólag, miatt, szerint, értelmében, okáért, okán (választékos)

megérlelődik

ige
  • megérik, beérik
  • kifejlődik, kialakul, kiformálódik