ól szinonimái

főnév
  • karám, akol, pajta, ketrec, kutrica (tájnyelvi), szárnyék (régies), istálló

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

koccint

ige
  • összeüt, összecsendít
  • (tájnyelvi): koccant

bal

melléknév
  • bal oldali
  • (régies): téves, helytelen, hamis
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ól szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

nyílás

főnév
  • virágzás, virulás, virágba borulás
  • rés, hézag, lyuk, lék, repedés, repedék (régies), hasadék, hasadás, pórus, apertúra (szaknyelvi), meatus (szaknyelvi), stoma (szaknyelvi), nyiladék (régies), slicc (bizalmas)
  • száj, torok
  • kapu

mindennapi

melléknév
  • naponkénti, mindennapos
  • banális, köznapi, szimpla (bizalmas), hétköznapias, lapos, szokott, szokásos, közönséges, prózai, profán (idegen), konvencionális, vulgáris, ordináré, általános, szokványos, megszokott, hétköznapi, átlag, tucat, semmitmondó, elkoptatott, közhelyszerű, elcsépelt, kicsinyes, átlagos, sablonos, elnyűtt, triviális

merészség

főnév
  • bátorság, vakmerőség, elszántság, mersz, kurázsi (bizalmas), vitézség, hősiesség, halálmegvetés, legénykedés, hősködés
  • arcátlanság, szemtelenség, pimaszság, elbizakodottság, pofátlanság, impertinencia (idegen)
  • szemérmetlenség, kihívóság, bujaság

meggörbül

ige
  • begörbül, elgörbül, behajlik, meghajlik, megvetemedik, elfintul (tájnyelvi), gornyad (tájnyelvi), megroskad, megereszkedik, meghajol, deformálódik

odacsődül

ige
  • (bizalmas): odasereglik, összesereglik, összegyűlik, egybecsődül

összefoglal

ige
  • összegez, rekapitulál (régies), kodifikál (idegen), summáz, rezümál (idegen), kivonatol, sűrít, tömörít
  • (régies): egybefoglal, összefog

létesül

ige
  • létrejön, keletkezik, megvalósul, megteremtődik, megszületik, valóra válik, nyélbe ütődik, megalakul, alakul, szerveződik, organizálódik (idegen)

lelkület

főnév
  • érzület, temperamentum, jellem, lelkialkat, pszichikum, érzésvilág, belvilág (régies), lelkivilág, lelkűség (régies), mentalitás

kalandor

főnév
  • szerencselovag, szerencsevadász, pícaro (idegen), szélhámos, világcsaló (régies)
  • iparlovag
  • konkvisztádor (idegen), kincskereső, deszperádó (idegen)
  • (régies): bujdosó, kalandozó, vándorló, csavargó

lúdtalp

főnév
  • bokasüllyedés, harántsüllyedés

összetorlódik

ige
  • felhalmozódik, felgyülemlik, összegyülemlik, tornyosul

perceg

ige
  • serceg, sistereg, korcog (tájnyelvi)
  • pattan, reccsen
  • percen

elmélyült

melléknév
  • mély, alapos, komoly, mélyreható

szabás

főnév
  • fazon, forma, snitt (bizalmas), modell
  • (régies): rendelés, törvény, végezet

részesedik

ige
  • kap, részesül, jussol (tájnyelvi)

ólálkodik

ige
  • leselkedik, settenkedik, sompolyog, cirkál, szunnyog (tájnyelvi), lófrál (bizalmas), koslat, somfordál, kujtorog, mászkál, lábatlankodik, lebzsel, lődörög, cselleng, oson, oldalog, lopakodik, lopódzik, ténfereg, sündörög, őgyeleg
  • (régies): incselkedik

nyelvbotlás

főnév
  • baki (bizalmas), hiba, elszólás, gikszer (bizalmas)

önkény

főnév
  • zsarnokság, rabiga, önkényeskedés, tekintélyuralom, hatalmaskodás, basáskodás, önkényuralom, elnyomás, erőszak, terror

rendetlenség

főnév
  • összevisszaság, káosz, felfordulás, rumli (bizalmas), kavarodás, fejetlenség, zűrzavar, dezorganizáció (idegen), gyüleség (tájnyelvi), grimbusz (szleng), kupleráj (pejoratív), anarchia
  • rendetlenkedés, rendbontás, rendzavarás, szabálytalanság
  • zavargás, forrongás, lázadás, rebellió (régies)

orca

főnév
  • (választékos): arc, ábrázat, arculat (régies), kép, fizimiska (bizalmas), pofa (durva), pofi (bizalmas)

mocskos

melléknév
  • dancs (tájnyelvi), boncsos (tájnyelvi), szurtos, szutykos, piszkos, koszos, sáros, csatakos, maszatos, lustos (tájnyelvi), rohadt, tabajdok (tájnyelvi), szennyes, paszatos (tájnyelvi), szirkás (tájnyelvi), szennyezett, tisztátalan, mosdatlan
  • aljas, jellemtelen, gyalázatos, undorító
  • ocsmány, obszcén, trágár, mocskos szájú

örökösödés

főnév
  • öröklés
  • utódlás

rest I.

melléknév
  • lusta, tunya, henye, renyhe, tétlen, dologtalan, léha, tünye (tájnyelvi), lajha (tájnyelvi) Sz: arra is rest, hogy ágyát megvesse; olyan lusta, hogy restell még restellni is; rest, mint a herélt bika; rest, mint a metszett bika; rest, mint a bivaly; rest, mint az ördög a jóra; rest, mint a papok szolgája; egy zsák alá valót egy hétig szánt; egy sült máléért elalszik egész nap; fekve vizel; hiába szarja a gyöpöt; körmét sem vágja, hanem rágja; lábát is a vállára venné, ha úgy mehetne; legnagyobb haszna két oldala; mindig fekszik, mint a kígyó; nekidűlt a fának, tán ki akar dűlni; szőrszálat talált a dologban, megundorodott tőle
  • lomha, lassú, komótos (bizalmas)