istenadta szinonimái

melléknév
  • veleszületett, természetes, mesterkéletlen, ősi, ösztönös, öröklött
  • (tehetség): kimagasló, kiváló, született
  • (föld): termékeny, áldott
  • (idő): boldog, mennyei
  • (személy): együgyű, jámbor, szánalmas, szegény

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

hekus

főnév
  • (szleng): rendőr, nyomozó, detektív, zsaru (szleng), bobi (bizalmas), közeg (tréfás), szerv (szleng), hé (szleng), zsernyák (szleng), zsé (szleng), jard (szleng), szimat (szleng), kopó (szleng), fakabát (szleng), andris (szleng), fagylaltos (szleng), jagelló (szleng), pingvin (szleng), tuskó (bizalmas)

függ

ige
  • lóg, csüng, csügg, függed (tájnyelvi), fityeg, himbálódzik, himbálózik
  • (vkitől, vmitől): áll (valakin, valamin), múlik (valakin, valamin), megfordul (valakin, valamin)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a istenadta szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

illetőleg I.

határozószó
  • illetően, ami ezt illeti, erre nézve, e tekintetben, vonatkozólag, kapcsolatban (valamivel)

hatványozott

melléknév
  • megnövekedett, fokozott, megsokszorozott, megemelkedett

harang

főnév
  • kolomp
  • csengő
  • harangszó
  • lélekharang
  • vészharang
  • mélyharang, tubafon (szaknyelvi)
  • bura, borítóharang

gondterhelt, gondter

melléknév
  • gondtelt, levert, lehangolt, deprimált (idegen), aggodalmaskodó, nyugtalan, rosszkedvű, borús, felhős, komor

iparcikk

főnév
  • árucikk, termék, áru

kandúr

főnév
  • bakmacska (régies), kan macska (régies), kacor (tájnyelvi)
  • (bizalmas): nőcsábász, nőbolond, szoknyavadász, kujon (bizalmas), kéjenc, donjuan (idegen)

sérthetetlen

melléknév
  • sebezhetetlen, védett, támadhatatlan, immúnis
  • szent, érinthetetlen
  • megszeghetetlen

fetreng

ige
  • hánykolódik, hánykódik, dobálja magát, hányja-veti magát, vergődik, vonaglik, dénfereg (régies), dölöngőzik (régies)
  • forgolódik, hentereg, hempereg, fentereg (tájnyelvi), hengereg (tájnyelvi)
  • heverészik, lustálkodik, döglik (tájnyelvi)

felvázol, fölvázol

ige
  • vázol, leskiccel, skiccel, odavet
  • ismertet, körvonalaz, ecsetel, érzékeltet

drágulás

főnév
  • áremelkedés, árnövekedés

foltos

melléknév
  • pecsétes, piszkos, szennyes, maszatos, koszos, festékes, mocskos, pacás (bizalmas), szurtos, fecsekes (tájnyelvi)
  • mintás, tarka, babos, pettyegetett, pettyezett, iromba (tájnyelvi), cirmos (tájnyelvi)
  • foldozott, foltozott, toldozott, toldozott-foldozott, viseltes

karol

ige
  • ölel, átölel, átfog, átkarol, átkulcsol, átfon, összefog, karjába szorít, karjába zár, magához szorít
  • belekarol, karon fog

kéziszerszám

főnév
  • kézbeli (tájnyelvi)

leküzd

ige
  • legyőz, úrrá lesz (valamin), ellenáll, megfékez, átverekszi magát, túljut
  • átjut
  • legyőz, leigáz, megver, győzedelmeskedik, felülkerekedik, lepipál, lefőz, lebír
  • (indulatot): erőt vesz magán, megfékezi magát, uralkodik magán

kórus

főnév
  • énekkar, kar, énekegyüttes, dalárda, dalkör (régies)
  • kórusmű
  • karzat

istentisztelet

főnév
  • mise, áhítat, igehirdetés, szertartás, kultusz, liturgia
  • vallásosság, istenfélelem, imádás, ájtatosság

ijeszt

ige
  • rettent, riaszt, rezzent, ijesztget, megdöbbent, borzaszt, borzongat, rémisztget, rémít, rémiszt, riogat, megfélemlít, fenyeget

jószerével

határozószó
  • jószerivel, jóformán, voltaképp, voltaképpen, szinte, úgyszólván, tulajdonképpen, valójában, gyakorlatilag, lényegében

kopás

főnév
  • elhasználódás, elnyűvődés, ványolódás
  • értékcsökkenés, amortizáció (szaknyelvi)

járadék

főnév
  • juttatás, életjáradék, évdíj (régies), járandóság, hópénz (régies), apanázs (régies), segély, adomány, támogatás, szubvenció (szaknyelvi), alamizsna, zsebpénz
  • nyugdíj, penzió (régies)
  • jövedelem, hozadék

hazugság

főnév
  • valótlanság, hamisság, csúsztatás, torzítás, kitaláció, falsum (idegen), hazudság (régies), koholmány, kacsa (bizalmas), blöff, mese (bizalmas), kamu (szleng), hanta (szleng), hadova (szleng), hamuka (szleng), tészta (szleng), kefe (szleng), humbug (bizalmas), füst (szleng) Sz: álmodta, mint macska az esőt; borbélyműhelyben faragott újság; cigányul van ez mondva; hat cigány is megesküdne rá; mese a zöld disznóról; mese habbal (bizalmas); olyan igaz, mint az öklöm, bizonyítja a könyököm
  • hazudozás, kitalálás, füllentés, őszintétlenség, mellébeszélés
  • félrevezetés, ámítás, álnokság, kétszínűség, becsapás, rászedés

kadét

főnév
  • hadapród, tisztjelölt

kóros

melléknév
  • beteges, egészségtelen, patológiás (szaknyelvi), rendellenes, abnormális
  • torz, perverz (szaknyelvi)