babaruha szinonimái

főnév
  • gyerekruha, csecsemőruha, babakelengye, játruha (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

felfedező, fölfedező I.

melléknév
  • feltáró, felderítő, megtaláló, meglelő, megpillantó

cukorrépa

főnév
  • gyárirépa (tájnyelvi), bunci (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a babaruha szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

átalakít

ige
  • átformál, átdolgoz, átír, átváltoztat, adaptál, megváltoztat, transzformál, módosít, átgyúr, helyesbít, kiigazít, megújít, megreformál, modifikál (szaknyelvi), megmásít, revideál, átjavít, kijavít, újjáalakít, adjusztál (szaknyelvi), travesztál (szaknyelvi), átigazít, átvarázsol
  • hamisít, megront
  • átszervez

adomány

főnév
  • ajándék, felajánlás, hozzájárulás, támogatás, dotáció, segedelem (régies), könyöradomány, alamizsna, obulus, prezent (régies), ófera (tájnyelvi)
  • adománybirtok

áttekinthető

melléknév
  • átlátható, világos, rendezett, tiszta, egyszerű, logikus, érthető, egyértelmű

belenyúl

ige
  • belekap, beleér
  • beleavatkozik, közbeavatkozik, közbelép, belekapcáskodik (tájnyelvi)

kapar

ige
  • horzsol, karcol, kapargál, kapirgál, karmol, karistol, barizsol (tájnyelvi), kápsál (tájnyelvi), karamzsál (tájnyelvi), körmöcsél (tájnyelvi)
  • váj, metsz, vakar, kikapar, ás
  • firkál, firkant, (csúnyán) ír
  • összegyűjt, kuporgat, kotor (tájnyelvi)
  • (régies): felvág, felszaggat

benyom

ige
  • belenyom, bemélyeszt, beszuszakol (tájnyelvi)
  • betol, belök, betaszít, befeszít, betaszigál, beüt, behorpaszt, belapít, betör, bezúz
  • (ételt): bedob (bizalmas), bekap (bizalmas), belapátol (bizalmas), bevág (bizalmas), bepuszil (szleng), betermel (szleng), kivégez (szleng)
  • (munkahelyre): beprotezsál, bejuttat, bedug (bizalmas), berak

bolond I.

melléknév
  • őrült, gyengeelméjű, elmebeteg, elmebajos, tébolyult, eszelős, eszeveszett, eszement, zavart elméjű, féleszű, félkegyelmű, tébolyodott, agyalágyult, beszámíthatatlan, háborodott, hibbant, hülye, hígvelejű, agyatlan, ütődött (bizalmas), pszichopata (szaknyelvi), rögeszmés, mániás, bogaras, dilis, dilinyós (bizalmas), esztelen, eszetlen, eszeficamodott, együgyű, mafla, kótyagos, botor, badar, hóbortos, hőbörödött (tájnyelvi), idétlen, zagyva, kerge, csajbókos (tájnyelvi), kolontos (tájnyelvi), félcédulás, félnótás, félnadrág, flepnis (bizalmas), sügönye (bizalmas), rigolyás, kretén, flúgos (szleng), lökött (szleng), nyomott, nyomi (szleng), sügér, bohó (régies), füves (régies), golyós (szleng), balyóka (tájnyelvi), bódi (tájnyelvi), csába (tájnyelvi), csánbókos (tájnyelvi), csuba (tájnyelvi), dideli (tájnyelvi), kanyókás (tájnyelvi), bődült (tájnyelvi) Sz: Alföldön zarándokoskodik az esze; anyja hasában sem volt esze; baj van a káptalanban; beírták a bolondok könyvébe; bolond fáról puffant; bolondgombát evett; disznón keres gyapjút; elment a jó dolga; elszalasztotta az eszét; forgószél van a fejében; hat pénteken se jöhet eszére; hiányzik egy deszkája; hol okos, hol bolond; kivették a kerekét; kóvályog az esze; lágyára esett a sulyok; legelni küldte az eszét; Lipótmezőre való; lóg egy dongája; maszlagot evett; mind esze, mind mesze; mindig kuckóban ül, még sincs otthon; motoz van a fejében, mint a bolond birkának; nem talál útjára az esze; nem tud eszével számot vetni; nincs ki egészen; nincs ki húszra; nincs ki neki a kupa; nincsenek otthon nála; odahaza felejtette az eszét; olyan ember, aki a meszet issza meg tej fejében; olyan, mint aki az ablakfával elszaladt; olyan, mint akitől az Isten őrizzen; se tű, se cérna; visszára beszél
  • értelmetlen, meggondolatlan, hebehurgya, hebrencs (tájnyelvi)
  • (ötlet): képtelen, komikus, ésszerűtlen, fura, furcsa, különös, szokatlan, valószínűtlen, abszurd, groteszk

elégséges I.

melléknév
  • elegendő, elég, kielégítő, megfelelő, kellő, adekvát, sufficiens (idegen)

csörlő

főnév
  • felvonó, emelő, felhúzó szerkezet, kocsiemelő, csavaros emelő, emelődob, emelőcsavar, csigasor, motolla, gugora, vitla (szaknyelvi)
  • cséve, orsó

babos

melléknév
  • (tájnyelvi): pettyes, tarkás, foltos, pöttyögetett

aszik

ige
  • aszalódik, szárad, töpped, ráncosodik, fonnyad, sorvad, senyved, hervad, zsugorodik, guzsorodik (tájnyelvi)
  • soványodik, fogy, vékonyodik, összemegy, töpörödik, satnyul

begyűjt

ige
  • összegyűjt, egybegyűjt, összeszed, összehord, egybehord, felhalmoz, összehalmoz, (pénzt) beszed
  • (termést): betakarít, leszüretel, felgyűjt (tájnyelvi), megszed, behord, beraktároz, takar (tájnyelvi), takarít (tájnyelvi)
  • elfog, letartóztat, bezsuppol (szleng), beszipkáz (szleng), beakaszt (szleng), bevisz, levegőbe emel (szleng), kivon a forgalomból (szleng)

csodabogár

főnév
  • különc, csodapofa, csodapók (bizalmas)

bánkódik

ige
  • búsul, búslakodik, búsong, szomorkodik, szomorog (tájnyelvi), bánatoskodik (tájnyelvi), kesereg, sajnál, emésztődik, emészti magát, kesergél (tájnyelvi), hervadozik (választékos), borong (választékos), sóhajtozik Sz: lógatja az orrát, lógatja a fejét, fáj a szíve, emészti a bú

agyonhallgat

ige
  • elhallgat, eltussol, elken (bizalmas), elpalástol, elleplez, eltitkol

beköltözik

ige
  • beköltözködik, behurcolkodik, bekvártélyozza magát (bizalmas), befészkeli magát, behúzódik, megtelepszik, betelepszik, betelepedik
  • (érzés, hangulat): úrrá lesz (valakin), eluralkodik (valakin), befészkeli magát (valakibe)

csökevény

főnév
  • maradvány, maradék, vég, csonk