kiadó I. szinonimái
melléknév
- bérelhető, bérbe vehető, bérbe adó, elfoglalható, igénybe vehető
kiadó II. szinonimái
főnév
- könyvkiadó, nyomtató (régies)
- kiadóhivatal
- csomagkiadó (régies)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
levelezőlap
főnév
- lap, képeslap, levlap (bizalmas), üdvözlőlap, anziksz (idegen), anzikszkártya
- fénykép (szaknyelvi)
büszke
melléknév
- önérzetes, magabiztos, öntudatos, magabízó (választékos)
- (valakire, valamire): nagyra van (valamivel), dagad a büszkeségtől
- kevély, gőgös, dölyfös, rátarti, rátartós (tájnyelvi), hetyke, kivagyi, fennhéjázó, felfuvalkodott, pökhendi, karót nyelt, nyársat nyelt, arrogáns, hencegő, felvágós, elbizakodott, pöffeszkedő, nagymellű, hivalkodó, kérkedő, beképzelt, önelégült, önhitt, öntelt, fölényes, leereszkedő, nagyképű, páváskodó, elbízott, begyes (tájnyelvi), kitarti (tájnyelvi), gangos (tájnyelvi) Sz: a bíró kocsisa sem kevélyebb nála; feltartja az orrát, mint a zámolyi borjú; fenn hordja a fejét; fenn van a lován, létrát kell tenni melléje, hogy leszállhasson; kevély, mint a kanpáva; kevély, mint a pulykakakas; nagy mellel van; neki a bíró is csak fitty; nem hajlik a dereka; rátartja magát, mint a mécs; úgy feszít, mint két malac egy zsákban
- (régies): délceg, nyalka, kényes (tájnyelvi)
- emelkedett, magasztos, méltóságteljes, fenséges, fejedelmi, uralkodói, fennkölt
- nagyratörő, nagyralátó
képesség
főnév
- alkalmasság, adottság, hajlam, diszpozíció (szaknyelvi), tehetség, talentum (régies), rátermettség, potencia, kvalitás, készség, teljesítőképesség, kapacitás, spiritusz (bizalmas)
- mód, energia
- jogkör, hatáskör, illetékesség, felhatalmazás, jogosultság, jog
ima
főnév
- fohász, imádság, hálaadás, zsolozsma, könyörgés, fohászkodás, esdeklés, esedezés, folyamodás, kérlelés
helytálló
melléknév
- igaz, helyes, megfelelő, érvényes, kétségtelen, bizonyos, kifogástalan, ésszerű, logikus, értelmes, alapos, megbízható, elfogadható
készpénz
főnév
- pénz, mobil tőke, mozgótőke, aktíva (idegen), guba, dohány, kápé (bizalmas), pénzmag, zsozsó (szleng), lé (szleng), lóvé (szleng), mani (szleng), báresz (szleng), steksz (szleng)
kísérlet
főnév
- kutatás, vizsgálat, elemzés, tanulmányozás, búvárkodás, analízis, teszt, szondázás, experimentum (idegen)
- próba, próbálkozás, szárnybontogatás, szárnypróbálgatás, zsenge, kipróbálás, próbatétel, erőfeszítés, fáradozás, vállalkozás, törekvés, igyekezet, dobás (szleng)
szigorúság
főnév
- szigor, fegyelem, szeveritás (idegen), zordság, zordonság, ridegség, keménység, merevség, rigorózusság (idegen)
gyónás
főnév
- szentgyónás, bűnvallás, bűnvallomás, fülbegyónás (régies)
- vallomás, beismerés, nyilatkozat, konfesszió (régies)
gyakorlati
melléknév
- tapasztalati, empirikus, pragmatikus, praktikus
- alkalmazott, felhasznált, használható, alkalmas
- gyakorlatias, célszerű
- gyakorló
előretörés
főnév
- kitörés, támadás, előnyomulás, roham, ostrom, megrohanás
- fellendülés, virágzás, fejlődés
költ3
ige
- ír, szerez, alkot, versel, versez (régies), (zeneművet) komponál, létrehoz, papírra vet, megfogalmaz, formába önt
- kitalál, kigondol, kieszel, ráfog, kohol (választékos), fundál (régies), sző (választékos)
megindultság
főnév
- meghatottság, elérzékenyülés, elérzékenyedés, meghatódás, megrendülés, megindulás (választékos), megilletődés, felindulás
lepaktál
ige
- (pejoratív): (titokban) összefog, összeszövetkezik, szövetkezik, szövetséget köt, szövetségre lép, összeszűri a levet, összepaktál, lepaklizik (tájnyelvi)
kiáll
ige
- előáll, előreáll, előrenyúlik, kiugrik, elugrik, kiszögellik, kiszökell, kinyúlik, kiemelkedik, kimagaslik, kidudorodik, kidagad, kimered, kidülled, kigúvad, kidomborodik Sz: kiáll, mint az istenátkozta tüskén a tövis
- kilép, kiválik
- megmérkőzik, megküzd, összecsap, szembeszáll, birokra kel, ölre megy, összeméri az erejét
- síkraszáll, exponálja magát, harcol, szót emel, védelmére kel, támogat
- (fájdalom): megszűnik, elmúlik
- kibír, elvisel, túlél, tolerál, tűr, eltűr, megáll, átesik, keresztülmegy
- elszenved, aláveti magát (valaminek)
kilő
ige
- kiröpít, elsüt, ellő, tüzel, robbant, eldurrant
- indít, felbocsát, felenged, fellő, katapultál (szaknyelvi)
- lelő, megöl, megsemmisít, elpusztít
- (szleng): nekiiramodik, tép (szleng), száguld, repeszt (szleng)
lélegzés
főnév
- légzés, lélegzetvétel, respiráció (szaknyelvi), lehelés (régies)
- pihegés, szuszogás, szusz, szusszanás
kioszt
ige
- odaad, kiad, adagol, szétoszt, eloszt, juttat, szolgáltat, nyújt, részesít, kiutal, ráruház, felruház, ajándékoz, adományoz, parcelláz
- megszab, kijelöl, (büntetést) kimér, meghatároz, (helyet) megállapít
- (bizalmas): megbüntet, rendreutasít, megleckéztet, leszid, leszúr
lényegében
határozószó
- tulajdonképpen, tulajdonképp, valójában, voltaképpen, igazában, alapjában véve, eredetileg
- egyáltalán, egyáltalában
- elvégre, utóvégre, végre is, végül is, végtére is
- végeredményben, mindent tekintetbe véve, mindent összevéve, végelemzésben (régies)