közkeletű szinonimái

melléknév
  • elterjedt, bevett, elfogadott, meghonosodott, általános, gyakori közismert, szokásos, hagyományos, kurrens, konvencionális
  • triviális

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

becsukódik

ige
  • bezáródik, bezárul, betevődik, csukódik, záródik, csapódik, lezárul, lezáródik, bebillen (tájnyelvi)
  • (szem) bekoppan (tájnyelvi), behunyódik
  • (tájnyelvi): bezárkózik, becsukatkozik (tájnyelvi)

megnedvesít

ige
  • bevizez, belemárt, befröcsköl, bespriccel (bizalmas), meglocsol, benedvesít, lepermetez, megöntöz, beharmatoz (választékos), megnyirkosít, karapol (tájnyelvi), megvizít (tájnyelvi)
  • megköp, megnyálaz, megnyálkál (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a közkeletű szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

költészet

főnév
  • poézis, poétika, líra, lírika (idegen)
  • verselés, költés, versköltés, versírás
  • költőiség, líraiság, varázs, igézet, szépség, báj

kifürkész

ige
  • kiles, kikémlel, felderít, kikutat, felkutat, kipuhatol, kivizsgál, kiszagol (bizalmas), kiszimatol, kivizslat (régies), kinyomoz, kiderít, kiszaglász (bizalmas), rábukkan, szaszerol (szleng)

kiadvány

főnév
  • publikáció, könyv, nyomtatvány, sajtótermék, közlemény, kiadás, lenyomat, kiadmány (régies), kötet, brosúra

jötte

személyragos főnév
  • (valaminek): érkezése, bekövetkezése, megérkezése, elkövetkezése

követ2

főnév
  • megbízott, meghatalmazott, küldött, közbenjáró
  • nuncius (szaknyelvi), legátus (régies)
  • (régies): országgyűlési képviselő
  • (régies): előjel

leégés

melléknév
  • lesülés, lepirulás
  • elhamvadás, elpusztulás
  • (szleng): bukás, kudarc, balszerencse, balsiker, sikertelenség, fiaskó, csőd
  • felsülés, megszégyenülés, bukta (szleng)

tompa

melléknév
  • életlen, kihegyezetlen, topa (tájnyelvi), buta (régies), (szólás) olyan, mint a bot
  • (hang): rekedt, rekedtes, érdes, reszelős, fojtott, mély, fátyolos
  • (szín): fakó, matt, sápadt, fénytelen, halovány, elmosódott, halvány, pasztell
  • (fény): homályos, halvány, ködös, átlátszatlan, szűrt
  • nehéz felfogású, nehézfejű, bárgyú, buta, bamba, ostoba, értetlen, boteszű (tájnyelvi)
  • érzéketlen, fásult, eltompult, bágyadt, apatikus, bénult, zsibbadt, kómás (szleng)

hűtőszekrény

főnév
  • frizsider, jégszekrény, hűtőgép, hűtő, fagyasztó, fagyasztóláda

hozzáférhető

melléknév
  • nyílt, nyitott, megközelíthető, rendelkezésre álló, elérhető, megszerezhető

félkegyelmű

melléknév, főnév
  • félbolond, félnótás, félcédulás, féleszű, esztelen, félkotyó (tájnyelvi), kótyagos, dilis, tökkelütött, gyengeelméjű, ütődött, hibbant, kretén, taszított eszű (régies), hülye, bárgyú, idióta, agyalágyult, imbecillis (szaknyelvi), tökéletlen, együgyű, fajankó, bamba, gügye, stupid, sügönye (bizalmas), gyagya, tabajdok (tájnyelvi), tüttyő (tájnyelvi), neszes (tájnyelvi), nettelke (tájnyelvi), bimbula (tájnyelvi), böszme (tájnyelvi), bedákos (tájnyelvi), bösztöhő (tájnyelvi), düddő (tájnyelvi)
  • bolond, eszelős, tébolyodott, szenilis

illuzórikus

melléknév
  • képtelen, megvalósíthatatlan, lehetetlen, valószerűtlen, valószínűtlen, irreális, fiktív, kitalált, abszurd
  • hiábavaló, értelmetlen

lehervad

ige
  • lekonyul, lekókad, elfonnyad
  • lehull
  • szertefoszlik, megsemmisül, eltűnik, semmibe vész
  • (bizalmas): elkedvetlenedik, elszontyolodik, elcsügged, elbágyad

lyuggat

ige
  • kifurkál, lyukaszt, lyuggat (tájnyelvi), lyukdall (tájnyelvi)

átállítás

főnév
  • áthelyezés
  • átkapcsolás, átigazítás
  • átképzés, átminősítés

napközi

melléknév
  • gyermekmegőrző (pejoratív), napcsi (bizalmas), napi (bizalmas)

megszűr

ige
  • átszűr, leszűr, átszivárogtat (régies), filtrál, megtisztít, finomít, derít (szaknyelvi)
  • válogat, megszitál, megrostál
  • átereszt, általereszt, átbocsát

közlöny

főnév
  • értesítő, sajtóorgánum, hivatalos lap, hírlap, napilap, folyóirat

kotyvalék

főnév
  • keverék, elegy, zagyvalék, habarék, pancs, pacsmag, lötty, moslék, gezemice (tájnyelvi)

lakonikus

melléknév
  • kimért, szűkszavú, szófukar, szótlan, hallgatag, csendes
  • rövid, tömör, velős, magvas, szabatos, lapidáris (idegen), summás

megröntgenez

ige
  • megvizsgál, átvilágít

kujon

főnév
  • kópé, selma (régies), huncut
  • szoknyavadász, szoknyapecér (bizalmas), nőbolond, nőcsábász, donjuan, szépfiú, nőhódító, kékszakáll (választékos), casanova, kandúr

kikerekedik

ige
  • kigömbölyödik, megpofásodik, kitelik
  • kialakul, megformálódik
  • kiderül, kisül

látszólag

határozószó
  • látszatra, színleg, névleg, mintegy, kvázi (bizalmas), látra (tájnyelvi)
  • külsőleg

megszokott

melléknév
  • szokásos, szokott, szokványos, szokásszerű, rendszeres, rendes, elfogadott, bevett, általános, állandó, mindennapi, mindennapos, közönséges, normál (idegen), normális, átlagos, tipikus, habituális (idegen), unalmas, monoton, sablonos, begyakorlott, rutinszerű
  • konvencionális, bevett, közkeletű, hagyományos, bevált, régi, tradicionális, hétköznapi, profán, banális, közhelyszerű, elcsépelt
  • gépies, mechanikus (régies)