lepel szinonimái

főnév
  • lepedő, takaró, bevonat, burkolat
  • (halotti): szemfedő, szemfedél
  • álarc, álruha

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

dug

ige
  • behelyez, bemélyeszt, besüllyeszt, beilleszt, tol, becsúsztat, bújtat, csúsztat, nyom, töm
  • dugdos, rejt, titkol, takargat, palástol, kendőz, álcáz, leplez, pratál (tájnyelvi)
  • (szleng): közösül, kefél (durva)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a lepel szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

leépít

ige
  • leszállít, csökkent, visszafejleszt, redukál
  • bélistáz, elküld, elbocsát

korábbi

melléknév
  • előbbi, régebbi, azelőtti, előző, előzetes, hajdani, múltbeli, egykori, addigi

kocog

ige
  • üget, baktat, ballag, roszog (tájnyelvi)
  • poroszkál
  • (tájnyelvi): kopogtat, zörget

kialakulatlan

melléknév
  • ködös, homályos, határozatlan, bizonytalan, zavaros, képlékeny, változékony, ingatag, megoldatlan, elintézetlen, elmosódott, rendezetlen, kétséges, problematikus

lekötelez

ige
  • lekenyerez, angazsál (régies), kaptivál (idegen), obligál (idegen)

maradéktalan

melléknév
  • hiánytalan, teljes, százszázalékos, sértetlen, kerek, befejezett, kifogástalan, csonkítatlan, csorbítatlan

üdvös

melléknév
  • hasznos, célravezető, előnyös, áldásos, jótékony, kedvező, ajánlatos, kívánatos, gyógyító, jótevő
  • üdvösséges

jokulátor

főnév
  • vándorénekes, muzsikus, énekmondó, igric, vándorkomédiás

játszi

melléknév
  • játékos, mókás, tréfás, vicces, bohó, huncut, csintalan, szertelen, ficánkolós, hamiskás, dévaj (választékos), pajkos, enyelgő
  • könnyed, derűs, kedélyes, elmés
  • fel-felbukkanó, tovatűnő, elillanó, lebegő

földhözragadt

melléknév
  • szegény, nincstelen, koldusszegény, vagyontalan, ínséges, ágrólszakadt Sz: szegény, mint a templom egere; se inge, se gatyája
  • kicsinyes, közönséges

kántor

főnév
  • (egyházi) énekes, hangász (tájnyelvi), elöléneklő (régies)
  • (régies): diák

mátka

főnév
  • menyasszony, menyasszonyjelölt, jegyes, ara (régies), választott, jövendőbeli
  • (régies): vőlegény, kedves, szerető

meglakol

ige
  • bűnhődik, megbűnhődik, megfizet, megkeserül, megszenved, vezekel, megadózik (tájnyelvi), büntetést szenved Sz: átesik a küszöbön; csizmadiát fog; ebet fog; el nem viszi szárazon; megadja az árát; elesett a lúd a jégen; elfújja az ebek dalát; kihúzza a gyufát (szleng); kiviszi a lúgját; kutyát fog; majd elfújja az ebek dalát; megadja a bablé árát; megadja a kos árát; megadja a dézsmát; megcsípte a dér az orrát; megégett vele; megette a szappant; megfizeti a bak árát; megissza a levét; megüti a körmét; megüti a bokáját; ördögöt fog; róka bőrével fizet; tűz nélkül megégett(valamit)

belerak

ige
  • berak, beletesz, belepakol, belerámol, beledug

optimizmus

főnév
  • derűlátás, bizakodás, reménykedés, bizalom

munkahely

főnév
  • hivatal, iroda
  • dolgozó (bizalmas), álláshely, telep
  • állás, munka, státus, beosztás

leplezetlen

ige
  • kendőzetlen, félreérthetetlen, álcázatlan, meztelen (igazság), nyers, nyílt, őszinte, egyenes, nyilvánvaló, takaratlan, világos

lebilincsel

ige
  • leköt, leláncol
  • lenyűgöz, megbabonáz, elkápráztat, meghódít, elbűvöl, elvarázsol, megigéz, elragad, megejt

lyuggat

ige
  • kifurkál, lyukaszt, lyuggat (tájnyelvi), lyukdall (tájnyelvi)

mosogató

főnév
  • mosogatódézsa (régies), dézsa (régies), vájdling (tájnyelvi)

letöröl, letörül

ige
  • megtöröl, megtisztít, megtakarít (tájnyelvi)
  • letörölget, letörülget, felitat (könnycseppet), elmorzsol
  • (szleng): (pofont) leken, lezavar (szleng), lekever (szleng)

kósza

melléknév
  • kóbor, bolyongó, kujtorgó, csavargó, csatangoló
  • kétes, bizonytalan, ellenőrizetlen

mai

melléknév
  • jelenlegi, jelen, aktuális, mostani, pillanatnyi, friss
  • modern, korszerű, korunkbeli, újszerű, időszerű

múló

melléknév
  • átmeneti, ideiglenes, röpke, pillanatnyi, múlékony, mulandó, futó, tűnő, illanó (választékos), efemer (idegen), elrepülő, elszaladó, elszálló, eliramló, elillanó, rohanó, tovatűnő, tiszavirág-életű, kérészéletű (választékos)
  • (fájdalom): szűnő, enyhülő, csökkenő, csillapuló