kontó szinonimái

főnév
  • folyószámla
  • (régies): tartozás, adósság

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

nyelőcső

főnév
  • oesophagus (szaknyelvi), bárzsing (régies), nyeldeklő (tájnyelvi), gége

majdan

határozószó
  • majd, a jövőben, később, aztán, valamikor, utóbb, egyszer
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kontó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kitör

ige
  • kiüt, kivág, kitaszít, kitol, kimozdít
  • kijut, kinyomul, kiront, kirohan, kitódul, kiszabadítja magát
  • felbukkan, előbukkan, kiemelkedik (nyomorból)
  • kirobban, előtör, kicsap, feltör, felszökik, kiömlik, kilövell, kibugyog, kitódul, kiözönlik, kiáramlik, kizúdul
  • megkezdődik, megindul, feltámad, keletkezik, létrejön, jelentkezik (betegség), kirobban (háború), fellángol (harc), kiüt (tűz), beüt (tájnyelvi)
  • kifakad, felcsattan, felfortyan, felzúdul, felordít, kirobban, felhördül, dühbe gurul, haragra gerjed, indulatba jön, elveszti a türelmét

képeskönyv

főnév
  • album, ábrakötet, cifráskönyv (régies), illusztrált könyv, képesalbum

kaszinó

főnév
  • kör, társaskör, klub
  • játékkaszinó
  • (tájnyelvi): filagória (idegen), házikó

inzultál

ige
  • sérteget, megsért, megbánt, gorombáskodik, becsmérel, gyaláz
  • beleköt, megtámad
  • bántalmaz

kokárdavirág

főnév
  • bagolyszem, papagájvirág, szépasszony szeme

közread

ige
  • kiad, közöl, leközöl, publikál, nyilvánosságra hoz, megjelentet, közzétesz, közrebocsát, kihoz (bizalmas)

télapó

főnév
  • Mikulás

hibás

melléknév
  • vétkes, bűnös, tettes, elkövető, hibáztatható, elítélhető, vitiosus (idegen), leveles (tájnyelvi)
  • helytelen, téves, szabálytalan, hamis, elhibázott, elvétett, eltévesztett, elrontott, eltolt (bizalmas), tökéletlen, pontatlan, kifogásolható, selejt, selejtes, meghibásodott, megrongálódott, romlott, irreguláris (szaknyelvi), abnormális, fonák
  • (tájnyelvi): sérült, fogyatékos, rokkant, nyomorék, csökevényes, természetellenes, torz, beteg, csonka, idomtalan, csámpás, csapott (tájnyelvi), cseberbelépkedő (tájnyelvi)
  • bolond (tájnyelvi), hibbant (tájnyelvi), öttűvelkötött (tájnyelvi), lökött (szleng), nyomott (szleng), gyagya (szleng), dilis, flúgos (szleng)

hegedű

főnév
  • szárazfa (régies), violino (idegen), violin (régies), cinige (tájnyelvi)

fakaszt

ige
  • fakajt (tájnyelvi), fakít (tájnyelvi)
  • fejleszt, növeszt, sarjaszt
  • teremt, létrehoz, előidéz
  • (valamire): indít, késztet

hólyag

főnév
  • daganat, dudor, hupolyag (tájnyelvi), kinövés, pukkantyú (tájnyelvi)
  • buborék, légbuborék
  • húgyhólyag
  • hólyagbenő (szleng), fajankó, mamlasz, ökör

kupa

főnév
  • kehely, kancsó, serleg, billikom (régies), ivókürt, szarupohár
  • verseny, mérkőzéssorozat
  • (tájnyelvi): kanna, kanta
  • kannafedél, kannafedő
  • (tréfás): fej, koponya

leír

ige
  • lejegyez, írásba foglal, papírra vet, lefirkant, felír, megfogalmaz, legépel
  • (régies): lefest, megrajzol, ecsetel (választékos), jellemez, ábrázol
  • (valakiről): lemásol, átmásol, kopíroz (bizalmas), lekoppint (bizalmas)
  • érzékeltet, bemutat
  • körülír
  • legépel, lekopogtat, lepötyögtet, lever
  • amortizál (idegen), annullál (szaknyelvi), nullára ír

állító

melléknév
  • igenlő, megerősítő, bizonygató, pozitív, affirmatív

mire

határozószó
  • amikorra
  • és erre

megfullad

ige
  • megfúl, megnyuvad (tájnyelvi), megtikkad (tájnyelvi)
  • fulladozik, fuldoklik, levegő után kapkod

konzervatív

melléknév, főnév
  • haladásellenes, maradi, ódivatú, régimódi
  • hagyománytisztelő

kitapasztal

ige
  • megismer, megtud, kikísérletez, kipróbál, kiismer
  • kikémlel, kipuhatol, kiderít, kitudakol, utánajár, végére jár, kiszaglász (bizalmas), kiszimatol (bizalmas), felkutat, kisüt, kitapaszt (tájnyelvi)

kötelék

főnév
  • kötél, kötélzet, hurok, gúzs, béklyó, békó
  • (tájnyelvi): kötés, kötszer, pólya, bandázs (idegen)
  • kapocs, kapcsolat, szálak
  • alakulat (szaknyelvi), alakzat (szaknyelvi), formáció (szaknyelvi), egység (szaknyelvi), csoport

megemberesedik

ige
  • megférfiasodik, emberkedik (tájnyelvi), megerősödik, megkomolyodik

korszak

főnév
  • kor, időszak, éra, periódus, szakasz, epocha (régies)

kérészéletű

melléknév
  • tiszavirág-életű, múlékony, mulandó, ideiglenes, tűnő, elmúló, efemer (idegen), röpke, elillanó, tovatűnő, rövid

közép

főnév
  • középpont, gócpont, centrum
  • átlagérték, középérték

megfizethetetlen

melléknév
  • drága, felbecsülhetetlen, megbecsülhetetlen, értékes, nagy értékű, becses