megemberesedik szinonimái

ige
  • megférfiasodik, emberkedik (tájnyelvi), megerősödik, megkomolyodik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

egybehangzó

melléknév
  • megegyező, egyetértő, egybecsengő, egybevágó, megfelelő, összevágó, harmonikus, egyöntetű, egységes, összhangzó, hozzáillő, összeegyeztethető, összeférő, egymást fedő, koherens (szaknyelvi), konzisztens (idegen), kongruens (idegen), konkordáns (idegen)

tárgyas

melléknév
  • határozott, tranzitív (szaknyelvi)(szaknyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megemberesedik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

marólúg

főnév
  • lúgkő, marónátron, marószóda (tájnyelvi), nátrium-hidroxid (szaknyelvi), marótrágya (régies)

látnivaló

főnév
  • nevezetesség, látványosság, érdekesség, attrakció, spektákulum (régies)

különben

határozószó
  • különbül, jobban, kiválóbban
  • erősebben, inkább
  • másképpen, másképp, másként, más módon
  • egyébként, egyébiránt, máskülönben, amúgy, másfelől
  • (ksz-szerűen): ellenkező esetben, ellenben
  • azaz, azazhogy, mégis

kolorádóbogár

főnév
  • burgonyabogár, krumplibogár

megbarátkozik

ige
  • (valakivel): összebarátkozik, barátságot köt, összemelegedik, összemelegszik, összehaverkodik (bizalmas), megkedvel, megszeret, vonzódik (valakihez), kelilődik (tájnyelvi)
  • (valamivel): megbékül, beleéli magát, beleszokik, beletörődik, megszokik

megszállás

főnév
  • elözönlés, invázió, birtokbavétel, elfoglalás, gyarmatosítás, okkupáció (régies)

vezetéknév

főnév
  • családnév, előnév

kiadó II.

főnév
  • könyvkiadó, nyomtató (régies)
  • kiadóhivatal
  • csomagkiadó (régies)

kérlel

ige
  • kér, kérel (tájnyelvi), kérelget (tájnyelvi), noszogat, unszol, instál (régies), rimánkodik, könyörög, fohászkodik, eseng, esd, esedezik, ácsingol, ácsingózik (bizalmas)
  • (régies): engesztel, csillapít, enyhít, vigasztal

gyújtó I.

melléknév
  • gerjesztő, szító

kihantol

ige
  • kiás, exhumál, kiföldel, előkapar

megtört

melléknév
  • törődött, levert, csüggedt, lesújtott, megviselt, elcsigázott, letört, vigasztalhatatlan, fájdalmas, reményvesztett, fásult, kétségbeesett
  • töredelmes, bűnbánó, vezeklő, alázatos
  • (tekintet): fénytelen, üveges, zavaros
  • (tájnyelvi): gyűrött

mintáz

ige
  • modellál, ábrázol, alakít, formáz, formál, farag, kifarag, kivés, önt
  • csíkoz, pettyez, díszít

búbánat

főnév
  • (választékos): bú (választékos), bánat, bánkódás, búslakodás, szomorúság, lesújtottság, szívfájdalom, búskomorság, mélabú, keserűség, keserv, kesergés, elkeseredés, rosszkedv, levertség

parti1

melléknév
  • partmenti, vízparti

odahat

ige
  • befolyásol, érvényesít
  • intézkedik

megépít

ige
  • felhúz, emel, felállít, felépít, összeszerel, szerkeszt, megalkot

marasztal

ige
  • maraszt, tartóztat, visszatart, ott tart

megmér

ige
  • lemér, mérlegel, meghatároz, kalibrál (szaknyelvi), megmázsál, meglatol (régies), taksál, bemér, felmér, kimér(bizalmas)

nyugdíj

főnév
  • nyugállomány
  • nyugellátás, nyugbér (régies), penzió (régies)
  • járadék, kegydíj

meggyógyul

ige
  • felgyógyul, felépül, kigyógyul, lábra áll, talpra száll (tájnyelvi), rendbe jön, megmarad (tréfás), erőre kap, kikupálódik (tájnyelvi), megjobbadul (tájnyelvi), helyrejön
  • (seb): begyógyul, összeforr, beforr, összenő

lecsendesít

ige
  • lecsillapít, megnyugtat, kibékít, megbékít, elhallgattat, elcsitít, megfékez, megzaboláz, juhászít (régies), mitigál (régies), csíget (tájnyelvi), csihaszt (tájnyelvi), juház (tájnyelvi)
  • lehalkít

megpróbál

ige
  • megkísérel, kísérletet tesz, próbát tesz, vállalkozik, nekifog, nekifeszül, nekiveselkedik, megpróbálkozik, megkockáztat, merészel, belevág, belefog
  • (választékos): megízlel, belekóstol
  • kipróbál, próbára tesz, megtapasztal
  • megvisel, megkínoz, gyötör, kínoz

odaadás

főnév
  • átadás, kézbesítés, juttatás, továbbítás
  • rajongás, lelkesedés, szerelem, szenvedély, hév, vonzalom
  • lelkiismeretesség, elmélyedés, felelősségérzet, átélés, buzgóság, kedv, buzgalom, törekvés, tetterő
  • önfeláldozás, altruizmus
  • hűség, ragaszkodás