állító szinonimái

melléknév
  • igenlő, megerősítő, bizonygató, pozitív, affirmatív

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

mulattató II.

főnév
  • bohóc, mókamester, tréfacsináló, komédiás, bolond (bizalmas)

házas

melléknév
  • nős, feleséges (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a állító szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

akkortájban, akkortá

határozószó
  • akkor, akkoriban, akkortájban, olyantájt (tájnyelvi), akkorta (tájnyelvi), akkorjában (tájnyelvi), akkoron (régies), azidőtt (választékos)

alja I.

főnév
  • feneke (valaminek)
  • vége, maradék, maradvány
  • salakja (valaminek), utója (valaminek), seprő, üledék, zacc, cankó (tájnyelvi)
  • (pejoratív): söpredék, csőcselék, szemét (bizalmas), hitványa (valaminek)

átforrósodik

ige
  • áttüzesedik, áthevül, átmelegszik, felmelegedik, átmelegedik, átizzik, átfűlik (régies)

indokolatlan

melléknév
  • alaptalan, megokolatlan, megalapozatlan, felesleges, jogosulatlan, jogalap nélküli (szaknyelvi), motiválatlan, igazságtalan, igaztalan, méltánytalan, tarthatatlan
  • szükségtelen, túlzott, túlságos, mértéktelen, aránytalan, érdemtelen

átszúr

ige
  • keresztülszúr, felnyársal, átbök, keresztülbök
  • befúródik, átfúr, átdöf

bejgli

főnév
  • mákos tekercs, mákos patkó, diós tekercs, diós patkó, tekercs
  • (szleng): lepedő, pokróc

díjbeszedő

főnév
  • pénzbeszedő, díjszedő

butaság

főnév
  • oktalanság, ostobaság, tanulatlanság, tudatlanság, hülyeség, bolondság, műveletlenség, badarság, dőreség, balgaság, botorság, korlátoltság, esztelenség, bárgyúság, gyerekség, gyerekesség
  • képtelenség, zagyvaság, sületlenség, szamárság, csacsiság, marhaság (bizalmas), baromság (durva), ökörség (durva)

állott

melléknév
  • romlott, ó, poshadt (víz, étel), peshedt (tájnyelvi), penyvedt (tájnyelvi), pállott (tájnyelvi)
  • áporodott, nehéz, rossz, búszos (tájnyelvi)

akaratosság

főnév
  • makacsság, csökönyösség, konokság, önfejűség, dac, makranc (régies)

árlap

főnév
  • árjegyzék, ártábla, árlista, tarifa
  • tőzsdelap

búbánat

főnév
  • (választékos): bú (választékos), bánat, bánkódás, búslakodás, szomorúság, lesújtottság, szívfájdalom, búskomorság, mélabú, keserűség, keserv, kesergés, elkeseredés, rosszkedv, levertség

amikor II.

kötőszó
  • ha
  • hiszen, hisz, elvégre, pedig, bár

aszerint

határozószó
  • úgy, annak megfelelően, akképpen, olyanformán, annálfogva, azért

burjánzik

ige
  • tenyészik, nő, szaporodik, virul, terjed, lombosodik (tájnyelvi), burjad (tájnyelvi), elharapódzik