kitanul szinonimái

ige
  • elsajátít (szakmát), kiképezi magát, képesítést szerez, kiműveli magát
  • megismer, kiismer, eligazodik, beavatódik
  • (valamiből): elfelejt, kijön a gyakorlatból

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kárpótlás

főnév
  • kártérítés, kártalanítás, jóvátétel, elégtétel, fájdalomdíj, kompenzáció, rekompenzálás (idegen), bonifikáció (idegen), gratifikáció (idegen), regresszus (szaknyelvi)
  • hadisarc

egészségügyi I.

melléknév
  • higiéniai, szanitárius (idegen), gyógyászati, gyógyító
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kitanul szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kilúgoz

ige
  • kiforráz, kifőz, kiáztat
  • kiold, kimos, megfoszt (valamitől)
  • kiszed, kivon

kapacitás

főnév
  • befogadóképesség, űrtartalom, térfogat
  • kiterjedés, nagyság
  • teljesítőképesség, felfogóképesség, receptivitás (szaknyelvi), rátermettség
  • termelőképesség, cselekvőképesség

jóvátehetetlen

melléknév
  • helyrehozhatatlan, kijavíthatatlan, korrigálhatatlan (idegen), kiköszörülhetetlen, orvosolhatatlan, pótolhatatlan, reménytelen, irremediábilis (régies), irreparábilis (régies), végleges
  • megbocsáthatatlan, levezekelhetetlen (választékos), végzetes, fatális, halálos

idején

határozószó
  • jókor, idejében, idejekorán, időben, a kellő időben, időnek idejében (tájnyelvi)
  • előre

kisebbség

főnév
  • nemzetiség, nemzeti kisebbség, minoritás (idegen), etnikum
  • ellenzék, ellenpárt, ellenlábas
  • (tájnyelvi): kár, hátrány
  • (régies): kudarc, szégyen, gyalázat, pironság (tájnyelvi)

költ1

ige
  • kelt, ébreszt, felkelt, feléleszt
  • életre kelt
  • kikölt, kotlik, tojásokon ül, fiadzik, fészkel, kikotol (tájnyelvi)

tángál1

ige
  • (tájnyelvi): támogat, gyámolít, istápol, segélyez
  • (régies): ápol
  • táplál

határol

ige
  • körülhatárol, körülvesz, körülfog, körülzár, kerít, övez, szegélyez

hantol

ige
  • beföd, temet, kapar, ás, hantot szór (valamire)

értékel

ige
  • felbecsül, taksál, esztimál (idegen), kvalifikál, saccol (bizalmas), felmér
  • megítél, minősít, kritizál, elbírál, zsűriz (bizalmas), méltat, véleményez, osztályoz, pontoz
  • megbecsül, becsül, becsben tart, nagyra becsül, nagyra tart, sokra tart, elismer, méltányol, respektál, honorál

helyhatóság

főnév
  • törvényhatóság, önkormányzat, elöljáróság, magisztrátus (régies), municípium (régies)

körvonalaz

ige
  • vázol, odavet, felrajzol, leskiccel
  • körülír, áttekintést ad, ismertet, bemutat

lakónegyed

főnév
  • lakótelep, fertály (régies)

akaratos

melléknév
  • makrancos, dacos, makacs, makacskodó, engedetlen, csökönyös, konok, önfejű, nyakas, keményfejű, keménynyakú, megátalkodott, fejes (tájnyelvi), agyaskodó (régies), fatermészetű (tájnyelvi) Sz: nem enged a negyvennyolcból

memória

főnév
  • emlékezőtehetség, emlékezet, emlékezés, emlékezőképesség, visszaemlékezés
  • memóriaegység, RAM

másutt

határozószó
  • máshol, másfelé, egyebütt (tájnyelvi), más helyütt

kitavaszodik

ige
  • kinyílik, kirügyezik, kisarjad

kiköszörül

ige
  • kifen, kiélesít
  • kijavít, helyrehoz, jóvátesz

konviktus

főnév
  • diákotthon, internátus, kollégium, pedagógium (régies)
  • papnevelde, szeminárium (régies)

maradvány

főnév
  • csonk, csökevény
  • rom, düledék (választékos), omladék
  • maradék, hulladék, reliktum (idegen)
  • utód, ivadék, leszármazott, sarj (választékos)
  • többlet, fölösleg, szaldó (szaknyelvi)
  • reziduum (szaknyelvi)
  • ősmaradvány, kövület (szaknyelvi), fosszília

kivezet

ige
  • kikísér, kisegít
  • (út): kivisz, elvezet
  • megszüntet, (adatot) töröl, kiiktat

karikatúra

főnév
  • torzítás, túlzás, kifigurázás, paródia
  • utánzat, torzkép, torzalak, eltorzítás (régies)
  • gúnyrajz

koronként

határozószó
  • időközönként, időnként, néha, egyszer-egyszer, elvétve, néhanapján, némelykor

más-más

névmás
  • különböző, különféle, heterogén, többfajta, többféle, különb-különb (régies)