kel1 szinonimái
ige
- felkel, felserken (régies), virrad (valamire), lábad (régies)
- feljön (égitest)
- (növény): hajt, kihajt, sarjal, sarjad, kibújik
- (régies): támad, keletkezik, kezdődik
- íródik, létrejön
- fogy, elkel, kereslete van
- (tészta): dagad, duzzad
kel2 szinonimái
főnév
- kelkáposzta, olaszkáposzta (tájnyelvi), édeskáposzta (tájnyelvi), plutyka (tájnyelvi)
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
rángás
főnév
- rángatódzás, rángatózás, vonaglás, görcs, vergődés, konvulzió (szaknyelvi), tekergés
- (régies): földrengés
fogva
névutó
- (valaminél): folytán, következtében, következőleg (valamiből)
- (valamitől): kezdve, kezdődően, számítva
hozzákezd
ige
- hozzáfog, hozzálát, nekigyürkőzik, nekiesik, nekifog, nekiáll, belefog, belekezd, nekirugaszkodik, nekiül, nekiveselkedik, belekap, nekilát
hanyatt
határozószó
- háton, hátra, vissza, hátlag (tájnyelvi), hanyattást (tájnyelvi), hanyattánt (tájnyelvi), hanyattág (tájnyelvi)
kiesés
főnév
- kibukás, kipottyanás, kihullás, kiperdülés, kizuhanás
- kizökkenés, kimaradás
- veszteség, hiány, hátrány
székelés
főnév
- tartózkodás, működés
- lakozás
- nagydolog (bizalmas), szükség, szükséglet, ürítés, szék, dolog, kakálás (bizalmas), kakilás (bizalmas), szarás (durva), kulázás (szleng), aknatelepítés (szleng), kábelfektetés (szleng, tréfás)
gáláns
melléknév
- udvarias, előzékeny, készséges, lovagias, szolgálatkész, lekötelező
- szerelmes, udvarló, bókoló, széptevő
- gavallér, előkelő, nagyvilági, elegáns, bőkezű, nagyvonalú, nagylelkű
elhunyt
főnév, melléknév
- meghalt, halott, megboldogult (választékos), néhai (választékos), megdicsőült, elhalálozott, kiszenvedett, kimúlt
gyakorlatias
melléknév
- operatív, praktikus, gyakorlati, hasznos, pragmatikus, célszerű, ténybeli, reális, használható, megvalósítható, keresztülvihető
- ügyes, üzleties, épkézláb, józan, életrevaló, talpraesett
kijön
ige
- kibújik, előbújik, előjön, előmászik, kilép, kicammog, kitántorog, kivánszorog, kisétál, kiballag, kimászik, kikecmereg, kitámolyog, kivonul, kisiet, kiszalad, kiugrik
- kigyalogol, kinéz, kilátogat
- előtűnik, kifolyik, kiömlik, kiárad, kiáramlik
- kijár, ki-kiesik
- érzékelhetővé válik, kiütközik
- kinő
- nyilvánosságra kerül, forgalomba kerül, kikerül
- (kártyalapot) hív
- (gyakorlatból): elszokik, kitanul (valamiből), kizökken
- sikerül, összejön (bizalmas)
- megél
- kikerül, kitelik, futja (valamiből), elég (valamire)
- (valakivel): megfér, összefér, egyezik, megvan
- kiveszi magát
kizár
ige
- kicsuk
- kirekeszt, távol tart
- eltávolít, kiállít, leléptet (bizalmas), diszkvalifikál (idegen), prekludál (régies), bojkottál, kiközösít, kiátkoz, kitagad, kigolyóz (szleng), exkommunikál (idegen)
- eltanácsol, kicsap, kitilt, exmatrikulál (idegen), relegál (régies)
- megakadályoz, kiküszöböl, kikapcsol, elhárít, eliminál (idegen)
látogatás
főnév
- felkeresés, vizit (idegen), vizitelés (régies), vizitálás (tájnyelvi), vizitáció (idegen)
- hospitálás, megtekintés
kezd
ige
- nekifog, nekivág, nekilát, hozzáfog, hozzálát, megkezd, pedz, belefog, szedelőzködik, kezdeményez, lanszíroz (idegen), rákezd, belekap, nekiáll, bevezet, indít, kezdegel (tájnyelvi)
képzel
ige
- gondol, elgondol, hisz, sejt, gyanít, gyanakszik, gyanakodik, vél, vélekedik, vélelmez (régies), feltételez, posztulál (szaknyelvi)
- beleképzel, elképzel, képzeleg, álmodik, álmodozik, fantáziál, ábrándozik
- felidéz
kibújik
ige
- kinő, kicsírázik, kikel, kifakad, kihajt
- előbújik, kibukkan, kijön, kimozdul, kikászálódik, kikecmereg, kivergődik, kivackolódik (tájnyelvi)
- kihúzza magát (valami alól), kisiklik, megkerül, kitér (valami elől), kivonja magát, elhárít
- bliccel (bizalmas)
lassan
határozószó
- lépésről lépésre, lépésben, apránként, fokozatosan
- nehézkesen, ráérősen, kényelmesen, csigalassúsággal, húzódozva, kelletlenül, vontatottan, lantatva (tájnyelvi), rákjártával (tájnyelvi), imígy-amúgy (tájnyelvi)
- halkan, csendesen, csöndben, óvatosan, leptiben (tájnyelvi), félhámistrángon (tájnyelvi)
- largo (szaknyelvi), lento (szaknyelvi)