kitisztít szinonimái

ige
  • megtisztít, kisúrol, kisikál, kipucol (bizalmas), kiharázsol (tájnyelvi), lemos, megmos, kimos, kiöblít, kitakarít, kikefél, kifényesít, kitöröl, fertőtlenít, rendbe tesz, rendbe vág, kivesz (foltot), kikártol (régies), elgyaratol (régies)
  • kiürít, üressé tesz (gyomrot, belet), kisalakol, purgál (régies), expurgál (szaknyelvi)
  • kiseper, kikotor, eltávolít

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

falragasz

főnév
  • plakát, hirdetmény, hirdetés, reklám, reklámcédula, felirat, nyalóka (bizalmas), affiche (idegen), tacepao (bizalmas)

gazda

főnév
  • úr, irányító, főnök, fejes (bizalmas), góré (szleng), principális (régies), padrone (idegen), elöljáró
  • tulajdonos, tulaj (bizalmas)
  • igazgató, diri (bizalmas), ügyvezető, ügyintéző, vagyonkezelő, felelős
  • munkaadó, munkáltató, mester
  • földműves, paraszt, parasztember, parasztgazda, kisbirtokos, majoros (régies), mezőgazdász, mezőgazda (választékos), gazdaember, gazdálkodó
  • gazdatiszt, gazdász (választékos), intéző, sáfár (régies)
  • házigazda, háziúr, családfő, családatya, apa, férj, apjuk (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kitisztít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kimondott

melléknév
  • határozott, igazi, valóságos, valódi, nyilvánvaló, kifejezett, szembetűnő, szembeszökő, észrevehető, kivehető, megfigyelhető, szemmel látható, kétségtelen, félreérthetetlen, jellegzetes, kihangsúlyozott, erős
  • szóbeli, beszélt, íratlan

kápolna

főnév
  • templom, imaház, szentély, bálványház (régies)
  • (tájnyelvi): nárcisz, kápolnavirág (tájnyelvi), imola (régies)

július

főnév
  • nyárhó, Szent Jakab hava (régies), Oroszlán hó (régies), hetedhó

időjárás

főnév
  • idő, éghajlat, ájer (tájnyelvi)

kiskereskedő

főnév
  • árus, kisárus, boltos, szatócs (régies), kufár, kalmár, kiselosztó, viszonteladó, közvetítő kereskedő, detailista (idegen), maszek (bizalmas)

könyök

főnév
  • könyék (tájnyelvi)
  • kanyar, forduló, görbület, hajlat, zug, kiugrás, ív
  • (szaknyelvi): sarokvápa, kiékelés

tanulmány

főnév
  • tanulás, stúdium
  • értekezés, közlemény, esszé, opus (választékos), dolgozat, cikk, disszertáció, etűd (idegen), traktátum (régies)
  • monográfia
  • vizsgálódás, búvárkodás, kutatás

hatökör

főnév
  • (durva): barom (durva), ökör (durva), isten barma (durva), címeres ökör (durva), világ marhája (durva), világ állatja (durva), tökkelütött, nehézfejű, buta, korlátolt

haragszik

ige
  • mérgelődik, bosszankodik, morog, dúl-fúl, acsarkodik, zabol (szleng), vicsorog, dohog, duzzadoz (tájnyelvi), fujakodik (tájnyelvi), horgol (tájnyelvi)
  • neheztel, appehendál (régies), orrol, fúj (bizalmas), pikkel (bizalmas), pipás (valakire) (szleng), kirúg (valakire) Sz: falra mászik, a plafonon van; az orrában van (valami); be van gerjedve; csomót kötött az orrán; dúl- fúl mérgében; ellenszenvvel viseltetik (valaki iránt); emészti a méreg; epét hány; foga van rá; fogát vicsorítja (választékos); forr az epéje; forr benne a lélek; fortyog a dühtől; fortyog benne a harag; görbe szemmel néz (valakire); hülyét kap; konyít reá, mint a rossz ló az országútra; lila a feje; majd megpukkad; majdnem a lúdméreg eszi meg; nehéz szíve van (valakire); nem lát a pipától (szleng); pöszög, mint a kása; rágja a nyelvét; reszket a dühtől; szikrázik a szeme haragjában; szívja magát; tüzet fúj az orra likán; üti a guta; van valami a begyében; vasvillaszemeket mereszt; vöröset lát

érvényesülés

főnév
  • előmenetel, előrehaladás, karrier
  • érvényre jutás, siker, boldogulás

henyél

ige
  • lustálkodik, tétlenkedik, hever, heverészik, hasal, lazsál (bizalmas), lóg (bizalmas), lebzsel, lézeng, tesped, döglik (durva), tücskérez (régies), amerikázik (szleng), herélkedik (tájnyelvi), hedergél (tájnyelvi), döglődik (pejoratív) Sz: csak a lábát lógázza; ölbe tett kézzel ül; süti a makkot (valahol); lopja a napot; a köldökét vakarja; henyél, mint a kopott ispán; megüli Szent Heverdel napját; hever, mint a kuvasz a szalmán; elnyúlik, mint a kunok ebe; mereszti a seggét (durva); a tökét vakarja (durva)

kötélhúzás

főnév
  • vetélkedés, versengés

langyos

melléknév
  • langymeleg, langy (tájnyelvi), lágymeleg (régies, választékos), enyhes (tájnyelvi), meleges (tájnyelvi), félmeleg (régies)
  • lagymatag, enyhe, lágy, lanyha, lajha (tájnyelvi), lanyhó (tájnyelvi), lanyhos (tájnyelvi)
  • (szleng): homoszexuális, biszexuális (idegen), meleg, buzi (durva)

akkorára

határozószó
  • akkorra, addigra

mentegetődzik, mente

ige
  • védekezik, kimenti magát, magyarázkodik, mentegeti magát, engedelmet kér, bocsánatot kér, exkuzálja magát, mosakodik (bizalmas), meakulpázik, takarózik (tájnyelvi), ágabogál (tájnyelvi) Sz: kötözi a sebet; magyarázza a bizonyítványt
  • kibújik, kibúvót keres, vonakodik, húzódik, szabadkozik, szabódik

maximális

melléknév
  • legnagyobb, legmagasabb, legmesszebbmenő, legfelső, legjobb, legkülönb, legtöbb

kitöröl

ige
  • megtöröl, kitisztít, kitakarít, kimos, kivesz
  • felitat, (szaftot) kitunkol
  • kiradíroz, kihúz, áthúz, kivakar, kifest, kigumiz, kigumielasztikumoz (régies), deleál, érvénytelenít, megsemmisít, sztorníroz (szaknyelvi), hatálytalanít
  • (emlékezetéből, lelkéből): kivet, száműz, kiirt

kilogramm

főnév
  • kiló, kila (tájnyelvi)

koponya

főnév
  • cranium (szaknyelvi)
  • halálfej
  • (bizalmas): fő, fej, kobak (bizalmas), ember, személy, kopoltyú (bizalmas)
  • (bizalmas): ész, agy, lángész, zseni, kapitórium (tájnyelvi)

már-már

határozószó
  • majdnem, szinte, kvázi, csaknem, jóformán, kis híján, közel, idestova, úgyszólván

kizsákmányolt

melléknév, főnév
  • elnyomott, kiuzsorázott, kiszipolyozott, kizsigerelt, kizsarolt, kihasznált

kartell

főnév
  • csoportosulás
  • érdektársulás

koszorúslány

főnév
  • nyoszolyólány, menyasszonycimbora (tájnyelvi), druzsica (tájnyelvi), belus (tájnyelvi)

masszőr

főnév
  • gyúró, masszírozó, dögönyöző