kitevő szinonimái

főnév
  • mutató, jelző, jelzőszám, mutatószám, hatványkitevő, index, exponens (szaknyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

érdeklődő

melléknév
  • fogékony, nyitott, tudásszomjas
  • kérdezősködő, tudakozódó, informálódó, kíváncsi, kotnyeles, kandi (bizalmas), tudni vágyó, hírhajhász
  • vonzódó

sámfa

főnév
  • kaptafa, kapta (régies)
  • ráma
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kitevő szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kimondhatatlan I.

melléknév
  • kiejthetetlen, artikulálhatatlan (idegen)
  • megnevezhetetlen, leírhatatlan, elmondhatatlan, mondhatatlan, különös, furcsa, hallatlan, felfoghatatlan, rejtélyes, elképzelhetetlen, hihetetlen, tabu, titkos
  • nagyfokú, módfelett nagy, túlságos, számtalan, tömérdek, töméntelen, miriád (idegen), maximális, rettentő nagy

káplár

főnév
  • tizedes, altiszt

juhászgazda

főnév
  • számadó (régies), bacsó (tájnyelvi)

időhiány

főnév
  • időzavar

kiskatona

főnév
  • újonc, kopasz (bizalmas)

könnyűvérű

melléknév
  • könnyelmű, csapodár, hűtlenkedő, tisztességtelen, erkölcstelen, feslett, kicsapongó, élvhajhászó, laza erkölcsű
  • romlott, szabados, kikapós, léha, frivol, kacér, dévaj, ledér, céda, csalfa, csélcsap, panka (régies), cafka (szleng), rosszféle (tájnyelvi), könnyű

tanulatlan

melléknév
  • iskolázatlan, analfabéta, írástudatlan, műveletlen, képzetlen, tudatlan, buta, járatlan, tapasztalatlan, kulturálatlan, pallérozatlan, illiterátus (régies), unintelligens
  • közönséges, faragatlan, bárdolatlan, nyers, civilizálatlan, csiszolatlan, primitív
  • szakképzetlen, kívülálló, kontár, laikus, amatőr

hatóság

főnév
  • szervezet, szerv, testület, intézmény, hivatal, fórum (régies), instancia (régies), magisztrátus (régies), elöljáróság, önkormányzat, tanács

haragos I.

melléknév
  • bosszús, bősz, mérges, felindult, dühödt, dühös, ingerült, haragvó, zsémbes, paprikás kedvű, zabos (szleng)
  • indulatos, harapós, morózus, kardcsörtető, neheztelő, veszett, dúló-fúló, ádáz, haragtól izzó, kapcás (tájnyelvi), dorzsanyós (tájnyelvi), durmanyós (tájnyelvi), komparodott (tájnyelvi), darazsas (tájnyelvi) Sz: bokájában is tűz van; közel van a füstje a lánghoz; nehezen köszönt ma neki a nap; rosszul imádkozott; szeme-szája vérzik; széna van a szarván; tűz van a ház közepén; tűzről pattant gesztenye; úgy áll a szeme, mint a vasvilla
  • (természeti jelenség): félelmet keltő, félelmetes, fenyegető

érvényesít

ige
  • jogosít (szaknyelvi), hatályba léptet, foganatosít, ratifikál (szaknyelvi), jóváhagy, megpecsétel
  • érvényre juttat, érvényt szerez (valaminek), keresztülvisz, megvalósít, végrehajt

hentesüzlet

főnév
  • húsbolt, húsüzlet, hentesbolt, mészárszék, hússzék (régies)

kötelező

melléknév
  • kényszerítő, kényszerű, törvény szabta, megszabott, előírt, hivatalos, előírásos, megkövetelt, kénytelenítő (régies), obligát (régies), obligatórikus (régies)
  • köteles(idegen)

lángvörös

melléknév
  • vérvörös, tűzpiros, tűzvörös, pipacspiros, lángszínű

akkor

határozószó
  • akkoriban, akkortájt, akkortájban, aznap, akkoron (régies), azidőtt (választékos), az idő tájt, olyankor, olyantájban, annak idején, akkoridén (tájnyelvi), akkoront (tájnyelvi)
  • azután, ezután, aztán
  • tehát
  • abban az esetben, ha

mente

főnév
  • (régies): felsőkabát, atilla, ködmön (régies), csurapé (tájnyelvi)

mauzóleum

főnév
  • síremlék, kripta

kitörés

főnév
  • kinyomulás, kiáradás, kirontás, kirohanás, roham, támadás, kizajlás (idegen)
  • kirobbanás, felrobbanás, feltörés (gejzíré), szétrepedés, dübörgés, morajlás, explózió (idegen), explodálás (idegen)
  • indulatkitörés, dühkitörés, dühroham, felfortyanás, kifakadás, kirobbanás, kirohanás, erupció (idegen), őrjöngés, jajdítás (régies), önkívület, dili, hisztéria, paroxizmus (szaknyelvi)
  • felharsanás (nevetésé)

kiló

főnév
  • kilogramm, kila (tájnyelvi)
  • (szleng): százas (bizalmas), százforintos

kopogás

főnév
  • zaj, kalapálás, kopácsolás, dobolás, kattogás, kotyogás, csörömpölés, zakatolás
  • kopogtatás, zörgetés, kocogtatás, dörömbölés

markos II.

főnév
  • marokszedő, marokvevő

kizsákmányol

ige
  • elnyom
  • kihasznál, kiuzsoráz, kiszipolyoz, kizsigerel, kifoszt, kimerít, kizsarol

kartárs

főnév
  • munkatárs, kolléga, szaktárs

kószál

ige
  • kóborol, csatangol, csavarog, kódorog, kóvályog, kóricál, kujtorog, csámborog, lézeng, bolyong, cselleng, lődörög, ődöng, ténfereg, flangál (bizalmas), őgyeleg, mászkál, cserkészik, kajtat (tájnyelvi), kalézol (tájnyelvi)

masszíroz

ige
  • gyúr, dögönyöz, ken (régies), dömöcköl (tájnyelvi), masszírol (tájnyelvi), maricskál (tájnyelvi), dörzsöl, gyömöszöl, nyomogat, nyomkod