kitárulkozik szinonimái

ige
  • megmutatkozik, megnyilatkozik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

összeházasodik

ige
  • egybekel (választékos), házasságot köt, megházasodik, összekerül (bizalmas), összekel (tájnyelvi), egybekerül (tájnyelvi), házasságra lép, frigyre lép

paprikás I.

melléknév
  • fűszeres, fűszerezett, fűszerszámos (régies), csípős, erős, pikáns
  • ingerült, ingerlékeny, veszekedő, csípős, bosszús
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kitárulkozik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kimaradás

főnév
  • kihagyás, elhagyás, elhanyagolás, mulasztás, lemorzsolódás, szünetelés, intermisszió (idegen)
  • mulatás, szórakozás, kilengés, dorbézolás

kapásból

határozószó
  • azonnal, egyből, rögtön, hirtelen, hamarjában, egyszeriben, azon melegében, ex abrupto (régies), kapsiból (szleng), csípőből (szleng), helyből (bizalmas)
  • (szleng): rögtönözve, fejből, kívülről

jöttment

melléknév, főnév
  • csavargó, semmirekellő, senkiházi, semmiházi, hontalan, hazátlan, földönfutó, sehonnai, csamangó (tájnyelvi)
  • jelentéktelen, szegény, nyomorult, ágrólszakadt
  • jövevény, bevándorló, külföldi, idegen Sz: bokorból ugrott ember; árvíz hozta ember; fától szakadt ember; se országa, se hazája; víz mosta ide

ide-oda

határozószó
  • erre-arra, fel-alá
  • idestova, hovatovább, körülbelül (tájnyelvi)
  • mindegy, nem számít, akár ide, akár oda

kiserked

ige
  • (vér): kiserken, szivárog, kiszivárog
  • kinő, kiütközik, megjelenik

költött

melléknév
  • kitalált, képzelt, elképzelt, képzeletbeli, fiktív, képletes, kigondolt, kieszelt
  • képzelet szülte, kifundált (bizalmas), fingált (régies), koholt, kiagyalt, alaptalan, állítólagos, fals, hamis, valótlan

taníttat

ige
  • iskoláztat, képeztet, csiszoltat, palléroztat

határozottság

főnév
  • szilárdság, erély, elszántság, eltökéltség, rendíthetetlenség, rezolúció (régies)(bizalmas)

hanyagság

főnév
  • gondatlanság, vigyázatlanság, lazaság, nemtörődömség, fegyelmezetlenség, pongyolaság, pontatlanság, felületesség, elnézés, indolencia (idegen), negligencia (szaknyelvi), lezserség, könnyelműség, felelőtlenség, hányavetiség

értéktelen

melléknév
  • elértéktelenedett, értékét vesztett
  • hitvány, silány, vacak, vicik-vacak, ócska, gyatra, keveset érő, semmit érő, semmirevaló, tűzrevaló, haszontalan, hasznavehetetlen, filléres, krajcáros (régies), ringy-rongy, selejtes, vásári, talmi, bóvli, tréfli (szleng), tré, tetű, snassz, szemét, cseplesz (tájnyelvi), ityepotya (tájnyelvi), mihaszna Sz: annyit ér, mint naptáron a légypiszok; annyit ér, mint Németországban egy niksz; annyit ér, mint a perec közepe; ebet se ér; egy babot sem adnék érte; egy férges diót sem adnék érte; fabatkát sem ér; hajítófát sem ér; nem adnék érte egy lyukas mogyorót; nem ér egy pipa dohányt; nem ér egy fakovát; nem hívják szerbusznak se; nem ér egy molyette kucsmát; nem ér egy kalap szart sem; nem ér egy petákot; nem ér egy férges diót; nem ér egy ütet taplót; nem ér egy lyukas fityinget sem; nem ér egy kopott rókatalpat; nem ér egy púgarast; olyba tartják, mint a békacsigát; semminek se hívják

helyrehoz

ige
  • megjavít, kijavít, rendbe hoz, rendbe szed, kipofoz (bizalmas), reparál (bizalmas), helyreállít, felújít, tataroz, restaurál (szaknyelvi)
  • felépít (régies)
  • jóvátesz, orvosol, remediál (idegen), korrigál
  • meggyógyít, kigyógyít, felerősít, regenerál, rehabilitál

kőszívű

melléknév
  • rideg, szívtelen, kemény, keményszívű, szőrösszívű, gonosz, érzéketlen, engesztelhetetlen, hajlíthatatlan, kérlelhetetlen, irgalmatlan, kegyetlen, könyörtelen

lám

módosítószó
  • íme, ecce (idegen)
  • ugye

akárki

névmás
  • akárkicsoda, bárki, valaki, pityipalkó (bizalmas), akárki emberfia, bárki emberfia, boldog-boldogtalan, fű-fa virág, herkópáter (tájnyelvi)

menekülés, menekvés

főnév
  • szökés, eltűnés, elrohanás, futás, meghátrálás, eliramodás, elszelelés, elszökés, megszökés
  • visszaút, kiút

maszkíroz

ige
  • adjusztíroz (szaknyelvi), alakít, kikészít (arcot)
  • álcáz, elrejt, elleplez

kiterít

ige
  • széthajt, kihajt, kibont
  • kitár, széttár, kiterjeszt, kifeszít
  • szétszór, szétterít
  • kiakaszt, kiaggat, kitereget
  • felravataloz, ravatalra tesz, elnyújtóztat (tájnyelvi), kinyújtóztat (tájnyelvi)

kiközösít

ige
  • kizár, kitaszít, kiűz, kiátkoz, kirekeszt, törvényen kívül helyez, egyházi átokkal sújt, exkommunikál (idegen), proskribál (idegen), diszkvalifikál (idegen)
  • kivet (közösségből), kitagad, kikerget, kiutasít, kidob, kitesz, kirak, kitúr, kiutál, kiszorít, kitilt, kitoloncol, kigolyóz (szleng)

konyha

főnév
  • (régies): sütőház, tűzhely

mardos

ige
  • mar, tép, szaggat, marcangol, marcong (régies)
  • kínoz, gyötör, emészt, mar, mardos, furdal, rág, tépdes, esz
  • (tájnyelvi): pörlekedik, veszekedik, kellemetlenkedik

kivitel

főnév
  • árukivitel, kiszállítás, export
  • kivitelezés, megvalósítás, véghezvitel, teljesítés, végrehajtás
  • kiállítás, forma, kidolgozás, tálalás (bizalmas), külalak, külcsín

karó

főnév
  • rúd, dorong, pózna, cövek, nyárs, oszlop, ágas (tájnyelvi)
  • (szleng): elégtelen, egyes, szeka (szleng), szekunda (régies), karó (szleng), fa (szleng)
  • (szleng): hímvessző, fütyi (bizalmas)

korrumpál

ige
  • megveszteget, lefizet, megvesz, lekenyerez, lepénzel, megken (szleng), jattol (szleng)
  • megront, elzülleszt

másodosztályú

melléknév
  • másodrendű, másodrangú, mellékes, alárendelt
  • közepes, középszerű