kimaradás szinonimái

főnév
  • kihagyás, elhagyás, elhanyagolás, mulasztás, lemorzsolódás, szünetelés, intermisszió (idegen)
  • mulatás, szórakozás, kilengés, dorbézolás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

avagy

kötőszó
  • vagy

fajlagos

melléknév
  • jellemző, specifikus, sajátlagos (régies), fajszerű (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kimaradás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kicsapongó

melléknév
  • korhely, lump (bizalmas), éjszakázó, mulatozó, dorbézoló, tivornyázó, duhaj
  • erkölcstelen, szemérmetlen, könnyűvérű, feslett, parázna, ledér, léha, züllött, élvhajhászó
  • féktelen, zabolátlan, szertelen, fékezhetetlen, gátlástalan, mértéktelen, korlátlan

I.

melléknév
  • megfelelő, érvényes, használható, alkalmas, alkalmatos, odaillő, helyes, helyénvaló
  • kellemes, kedvező, derűs
  • napos, tiszta, szép
  • finom, ízletes
  • megbízható, biztos, biztató
  • jóságos, jóravaló, jólelkű, jószívű, jóindulatú, jóérzésű, jóakaratú
  • kuláns (régies), becsületes, erkölcsös, tisztességes, derék
  • szófogadó, példamutató, engedelmes, kötelességtudó Sz: áldott, mint egy darab kenyér; az irigység sem talál benne hibát
  • gazdag, bőséges
  • előkelő, megbecsült
  • kiváló, kiemelkedő, nagyszerű
  • meghitt, bensőséges, harmonikus, kiegyensúlyozott, baráti, szeretetteljes
  • oldott, fesztelen
  • jókora, sok
  • (hsz-szerűen): igen, nagyon, meglehetősen

izgul

ige
  • nyugtalankodik, aggódik, szorong, fél, idegeskedik, trémázik (szleng), emészti magát, majd kiugrik a szíve, reszket az izgalomtól, kiszemedik (tájnyelvi), krenköli magát (szleng), parázik (szleng), (szólás) toporog, mint a szaró galamb (durva)
  • (valakiért): szurkol, drukkol (bizalmas)

honvágy

főnév
  • visszavágyódás, nosztalgia (idegen), honkór (régies), honvágykór (régies), sóvárgás, sóvárság (régies), hazavágy (tájnyelvi)

kihív

ige
  • kicsal, kicsődít, kiszólít, odaszólít, odakiált
  • felszólít, feleltet, felhív
  • kitapsol, éljenez, vivátoz, zsívióz (idegen), hurráz, evviváz (idegen)
  • provokál, párbajra hív, beleköt (valakibe)
  • (kártyát): kijátszik, lehív

kombináció

főnév
  • összeállítás, összekapcsolás, csoportosítás, összetétel, társítás
  • keverék, elegy, mixtúra (bizalmas)
  • (sportban): összjáték, figura

sztornó

főnév
  • javítás, törlés, deleáció

hallgatódzik, hallga

ige
  • fülel, füleit hegyezi, leselkedik
  • neszez (régies), kagylózik (szleng)
  • vizsgál, auszkultál (szaknyelvi)

hagyján

határozószó
  • elmegy, megjárja, elviselhető

emberevő

melléknév, főnév
  • kannibál, emberfaló (régies), antropofág (szaknyelvi), homofág (szaknyelvi)

hasáb

főnév
  • szögoszlop (régies)
  • fahasáb, hasábfa
  • oszlop, kolumna (szaknyelvi), rovat
  • flekk (szaknyelvi)
  • prizma
  • darab
  • cikk (káposztáé) (tájnyelvi)

kopik

ige
  • használódik, fogy, vásik, nyűvődik, nyúzódik, foszlik, mállik, szakadozik, ledörzsölődik, horzsolódik (régies)
  • hámlik, vedlik Sz: fogy, mint a kasza fénye

közveszélyes

melléknév
  • dühöngő, őrjöngő

megszid

ige
  • leszid, megdorgál, elővesz (valakit), figyelmeztet, felelősségre von, lehord (bizalmas), legorombít (bizalmas), megpirongat, megszapul (tájnyelvi), megfedd, megró, megrovásban részesít, megkorhol, rápirít, megmossa a fejét, megint, megleckéztet, letol (bizalmas), leteremtettéz, rendreutasít, leteremt (bizalmas), kioszt (bizalmas), szemrehányást tesz, leszedi a keresztvizet (valakiről), ráncba szed, megreguláz, megtanítja emberségre, ledorongol (bizalmas), leszúr (bizalmas), lepocskondiáz, megkritizál, lebaltáz (szleng), legyaláz (tájnyelvi), elkeresztel (tájnyelvi), megcirmol (tájnyelvi), megzsémbel (tájnyelvi), leorrogat (régies), megpiszkol (tájnyelvi), lerámol (szleng), lebasz (durva)

lyukas

melléknév
  • kilyukadt, átfúrt, lyukatos (tájnyelvi)
  • (fog): szuvas, odvas

kimenetel

főnév
  • kimenés, eltávozás, elmenés, kivonulás
  • következmény, eredmény, kifejlet, folyomány, végpont, végeredmény, kimenet, fejlemény, utóhatás, kihatás, okozat, foganat
  • (régies): kijárat

kiáltozás

főnév
  • kurjantás, kurítás (tájnyelvi), rikoltás, sivítás, visítás, sikítás, sikoly, rivallás, dörgés, ordítás, üvöltés, harsogás, bömbölés, bőgés

kiutasít

ige
  • kitilt, kitoloncol, relegál (régies), kizsuppol
  • kiküld, kitessékel, kizavar, kikerget, kiűz, kidob, kipenderít, kiebrudal, kihajít, kitoloncol, kiteszi a szűrét, ajtót mutat (valakinek), kitranszportál (régies)

logarléc

főnév
  • számolóléc, léc, tolóka, logarlőcs (tréfás)

kipurcan

ige
  • (szleng): tönkremegy, elromlik, meghibásodik, lerobban (szleng), tropára megy (szleng), bekrepál (szleng), bemondja az unalmast (szleng), kifingik (szleng)
  • (szleng): kifárad, kimerül, elerőtlenedik, elgyengül, kitikkad (bizalmas), kikészül

jóváhagyás

főnév
  • engedély, engedélyezés, beleegyezés, hozzájárulás, ámen (bizalmas), konszenzus (szaknyelvi), approbáció (idegen), placetum (régies)
  • elfogadás, szentesítés, törvényesítés, törvénybe iktatás, becikkelyezés, ratifikáció (idegen), helybenhagyás, szankció, jogérvény (régies)
  • megerősítés, alátámasztás, igazolás, konfirmáció (szaknyelvi)

klappol

ige
  • (bizalmas): összeillik, összevág, egybevág, megegyezik, passzol, stimmel (bizalmas)

luftballon

főnév
  • léggömb, ballon, lufi (bizalmas)