ide-oda szinonimái

határozószó
  • erre-arra, fel-alá
  • idestova, hovatovább, körülbelül (tájnyelvi)
  • mindegy, nem számít, akár ide, akár oda

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

óvszer

főnév
  • kondom (idegen), koton (bizalmas), védszer (régies), gumi (bizalmas), köpeny (szleng), zokni (szleng), munkaruha (szleng)

különösen

határozószó
  • furcsán, feltűnően, idegenszerűen, rendellenesen
  • különösképpen, főképpen, főképp, főként, főleg, leginkább, elsősorban, jelesen (választékos), jelesül, mindenekelőtt, kiváltképpen, pláne (bizalmas)
  • sajátképpen, egyedileg
  • rendkívül, nagyon, nagymértékben
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ide-oda szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

honvágy

főnév
  • visszavágyódás, nosztalgia (idegen), honkór (régies), honvágykór (régies), sóvárgás, sóvárság (régies), hazavágy (tájnyelvi)

hajol

ige
  • hajlik, dől, meghajol, görbed, görbül, kanyarul, támaszkodik, simul, borul, görnyed, bakik (tájnyelvi), konyul, ível
  • kész (valamire), hajlandó (valamire), kapható (valamire), fogékony (valamire)

gyúlékony

melléknév
  • tűzveszélyes, lobbanékony, égékeny (régies)
  • szenvedélyes, forró, tüzes

franc

főnév
  • (régies): frank, francia
  • (régies): vérbaj, szifilisz (szaknyelvi), bujakór (régies), franciasenyv (régies), francia betegség (régies)
  • rosseb, nyavalya, fészkes fene

hurkol

ige
  • csomóz, csomót köt, hurokra köt, csimbókot köt, bokrot köt
  • fon, sző
  • slingel

ízlel

ige
  • megízlel, kóstol, kóstolgat, megkóstol, gusztál (tájnyelvi), ízelít (tájnyelvi), smakkol (bizalmas)
  • belekóstol, megismer
  • (tájnyelvi): próbál, megkísérel, tapasztal

rohamcsapat

főnév
  • rohamosztag, kommandó, deszant (idegen), különítmény, alakulat

felkerekedik, fölker

ige
  • elindul, útnak indul, útnak ered, útra kel, felszedi a tábort, szedi a sátorfáját, felcihelődik, felfordul (tájnyelvi), felkavarodik (tájnyelvi), fellázul (tájnyelvi), felruccan (régies), elutazik, elmegy, eltávozik, elsétál, kereket old

felelősség

főnév
  • kötelezettség, ódium (választékos), obligó (régies), tartozás, számadás, kötelem (régies), jótállás, kezesség, szavatosság

csúzli

főnév
  • parittya, gumipuska, slicc (tájnyelvi)
  • (szleng): puska, flinta (régies), feleség (szleng), géppisztoly, géppityu (szleng), pukkantó (szleng)
  • (szleng): fecskendő

feltart, föltart

ige
  • felemel, felnyújt, magasra tart, magasra emel, felmutat
  • feltartóztat, visszatart, hátráltat, alkalmatlankodik, akadályoz, gátol, visszafog, megakaszt, késleltet, késtet (tájnyelvi), hátráztat (tájnyelvi)

jegyzék

főnév
  • lista, lajstrom, felsorolás
  • névsor, nyilvántartás, katalógus, kimutatás, regiszter, szillabus (régies)
  • adattár, index, elenchus (régies), leltár, inventár (régies)
  • gyűjtemény, repertórium (szaknyelvi)
  • számla, blokk, bizonylat, elszámolás, konszignáció (szaknyelvi), faktúra (régies)
  • (szaknyelvi): feljegyzés, felszólítás, kommüniké (szaknyelvi), nuncium (régies)

katonáskodik

ige
  • szolgál
  • vitézkedik (régies), harcol

kürtös

főnév
  • trombitás, kornétás (régies)

kitavaszodik

ige
  • kinyílik, kirügyezik, kisarjad

idézőjel

főnév
  • macskaköröm (bizalmas)

holott II.

határozószó
  • (régies): ahol, amelyen, amelyben

ipse

főnév
  • (szleng): férfi, ember, illető, alak, krapek, fej, pacák (szleng), pofa (szleng), pali (szleng), pasas (bizalmas), mókus (bizalmas), muki (szleng), hapsi (szleng), tag (szleng)

kiskabát

főnév
  • zakó, zeke (tájnyelvi), ujjas (tájnyelvi), zubbony, bekecs, bujka (tájnyelvi), jánkli (régies), mándli (tájnyelvi)
  • dzseki, lemberdzsek
  • blézer, spencer

ijedtség

főnév
  • félelem, rémület, riadtság, megrettenés, rettenet, elborzadás, pánik, riadalom, szorongás, beszartság (szleng), majrézás (szleng), féltség (tájnyelvi)

hallás

főnév
  • hallgatás, hallgatódzás, fülelés, megneszelés, neszelés
  • hallóképesség, hallóérzék
  • zenei hallás

ismét

határozószó
  • újra, megint, újból, újonnan, szintén, még egyszer, újfent, ismételten, esmeg (tájnyelvi), megest (tájnyelvi), ismétlen (tájnyelvi)

kitágul

ige
  • megnő, kiszélesedik, kinyúlik, megereszkedik, kibővül, kiterjed, (cipő) kitaposódik, kiöblösödik, kitácsul (tájnyelvi)
  • (ismeretkör, látókör): kibővül, kiszélesedik, elmélyül
  • (szem): kidülled, mereszkedik (tájnyelvi)