klisé szinonimái
főnév
- (szaknyelvi): nyomódúc, nyomólemez
- (szaknyelvi): szólam, frázis, közhely, sablon, banalitás, semmitmondás
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
elmenekül
ige
- megszökik, elfut, elszalad, megfutamodik, futásnak ered, megfut, elrohan, eliramodik, meghátrál, kitér, kereket old, elinal, felszedi a sátorfáját, nyaka közé szedi a lábát, eltakarodik, elkotródik, egérutat nyer, megugrik (bizalmas), eliszkol, elillan, felveszi a nyúlcipőt (bizalmas), lelécel (szleng), elpucol (szleng), elspurizik (szleng), elszelel, elpárolog (bizalmas), meglóg (bizalmas), elhúzza a csíkot (szleng), elhúz (szleng), olajra lép (szleng), télakol (szleng), ellimel (tájnyelvi), elsittyen (tájnyelvi)
kisded I.
melléknév
- kis, kicsi, kicsiny, kicsike, kicsinyke, apró, aprócska, pici, picike, pöttöm, parányi, falatka, morzsányi, kicsinyded (tájnyelvi)
- (pejoratív): szerény, ártatlan, tiszta, naiv
káva
főnév
- perem, szél, karima, kámva (régies)
- párkány, váz, kerítés
- (szaknyelvi): ajtótok
- ablaktok
- (régies): gúzs, vessző
kandúr
főnév
- bakmacska (régies), kan macska (régies), kacor (tájnyelvi)
- (bizalmas): nőcsábász, nőbolond, szoknyavadász, kujon (bizalmas), kéjenc, donjuan (idegen)
illő
melléknév
- alkalmas, való, jó, kellő, megfelelő, rendjén való, megérdemelt (büntetés), szabatos, konveniens (idegen), testhezálló, előnyös, oké (szleng), illős (tájnyelvi), beillendő (tájnyelvi)
- elvárható, kívánatos, illendő, ildomos, megengedhető, helyénvaló, helyes, szabályos, üdvös, méltányos
kitűz
ige
- feltűz, plántál (régies)
- kijelöl, kiválaszt, megszab, meghatároz, előirányoz, megnevez, tervez
- (díjat): ígér, kilátásba helyez, felajánl
- (régies): kijelöl, kimér, körülhatárol, kicövekel, kikaróz, nyomjelez (régies), traszíroz (régies)
tartós
melléknév
- maradandó, időtálló, kopásálló, elnyűhetetlen, széttéphetetlen, strapabíró (bizalmas), örökös, végleges Sz: állandó, mint a kővár; állandó, mint az igaz hit; biztos, mint a kunkötés
- szilárd, stabil, masszív, ellenállóképes, ellenálló, erős
- huzamos, hosszú távú, folyamatos, állandó, örök, permanens, szakadatlan, lankadatlan
- krónikus, idült
- elálló, konzerv, nem romlandó, romolhatatlan (régies)
- (tej) homogénezett
hegedül
ige
- húzza a vonót, fűrészel (pejoratív), cincog (pejoratív), kontrál (tájnyelvi), cinigél (tájnyelvi)
- ciripel (tücsök)
határozatlan
melléknév
- meghatározatlan, eldöntetlen, indeterminált (idegen), kétes, kétséges, pontatlan, körvonalazatlan
- ingadozó, ingatag, labilis, bizonytalan, bizonytalankodó, tétova, tétovázó, erélytelen, habozó Sz: akar is valamit, nem is
- elmosódó, elmosódott, ködös, homályos, kialakulatlan, téveteg, semmilyen
lecsendesít
ige
- lecsillapít, megnyugtat, kibékít, megbékít, elhallgattat, elcsitít, megfékez, megzaboláz, juhászít (régies), mitigál (régies), csíget (tájnyelvi), csihaszt (tájnyelvi), juház (tájnyelvi)
- lehalkít
alattomos
melléknév
- sunyi, rosszindulatú, rókalelkű (választékos), fondorlatos, fondorkodó, jellemtelen, álnok, ármányos, ármánykodó, csalárd, kétszínű, körmönfont, rosszban sántikáló, sanda, alamuszi, sumák (szleng), faramuci (bizalmas), orv (régies), sötétbehegedülő (tájnyelvi), bogoshuska (tájnyelvi) Sz: a szeme sem áll jól; hátulról mellbe szúr; olyan, mint a sanda mészáros
megbukik
ige
- kudarcot vall, csődöt mond, befullad, bedöglik (bizalmas), bekrepál (szleng), meghiúsul, megfeneklik, füstbe megy, csődbe jut
- megdől, összeomlik
- belebukik, tönkremegy, rajtaveszt
- elbukik, osztályt ismétel, elzúg (bizalmas), elhasal, elvágódik (bizalmas), elperecel (szleng), elcsúszik (bizalmas), repetázik (szleng), szaltózik (szleng), marasztalják (szleng), leveri a lécet (szleng)
- kifütyülik, felsül, lebőg (szleng), leszerepel (bizalmas)
- (tájnyelvi): alábukik, lemerül, alámerül
köd
főnév
- pára, nebula (szaknyelvi), ködfolt, ködfüggöny, ködfátyol
- homály, homályosság, árnyék, sötétség, zavar
- mámor, bódulat
megadás
főnév
- visszaadás, visszafizetés, megfizetés, kiegyenlítés, megtérítés, visszatérítés, lerovás
- megítélés, engedélyezés
- meghódolás, behódolás, kapituláció (idegen), fegyverletétel
- belenyugvás, beletörődés, lemondás, rezignáció
kompozíció
főnév
- felépítés, szerkezet, struktúra, elrendezés, összeállítás, összetétel
- elegy, keverék
- zenemű, darab
- műalkotás, mű
kell
ige
- muszáj, szükséges, szükségszerű, nélkülözhetetlen, elengedhetetlen, szüksége van (valamire)
- kívánatos
- tartozik (megtenni), köteles, kénytelen
megbízott II.
főnév
- követ, kiküldött, delegált, delegátus (idegen), komisszáros (tájnyelvi), biztos, bizalmi, képviselő, küldött, komisszárius (idegen), ablegátus (idegen), ügygondnok (régies)
- (régies): párbajsegéd