klisé szinonimái

főnév
  • (szaknyelvi): nyomódúc, nyomólemez
  • (szaknyelvi): szólam, frázis, közhely, sablon, banalitás, semmitmondás

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

illetmény

főnév
  • munkabér, bér, munkadíj, díj, fizetés, juttatás, járandóság, javadalmazás, tiszteletdíj, honorárium

aranyifjú

főnév
  • nőcsábász, szoknyavadász, bájgúnár
  • szépfiú, világfi, ficsúr, bártöltelék, zsúrfiú, divatfi, divatbáb, dandy (régies), arszlán (régies), lion (régies), uracs (régies), gigerli (régies), díszhím
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a klisé szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kisded I.

melléknév
  • kis, kicsi, kicsiny, kicsike, kicsinyke, apró, aprócska, pici, picike, pöttöm, parányi, falatka, morzsányi, kicsinyded (tájnyelvi)
  • (pejoratív): szerény, ártatlan, tiszta, naiv

káva

főnév
  • perem, szél, karima, kámva (régies)
  • párkány, váz, kerítés
  • (szaknyelvi): ajtótok
  • ablaktok
  • (régies): gúzs, vessző

kandúr

főnév
  • bakmacska (régies), kan macska (régies), kacor (tájnyelvi)
  • (bizalmas): nőcsábász, nőbolond, szoknyavadász, kujon (bizalmas), kéjenc, donjuan (idegen)

illő

melléknév
  • alkalmas, való, jó, kellő, megfelelő, rendjén való, megérdemelt (büntetés), szabatos, konveniens (idegen), testhezálló, előnyös, oké (szleng), illős (tájnyelvi), beillendő (tájnyelvi)
  • elvárható, kívánatos, illendő, ildomos, megengedhető, helyénvaló, helyes, szabályos, üdvös, méltányos

kitűz

ige
  • feltűz, plántál (régies)
  • kijelöl, kiválaszt, megszab, meghatároz, előirányoz, megnevez, tervez
  • (díjat): ígér, kilátásba helyez, felajánl
  • (régies): kijelöl, kimér, körülhatárol, kicövekel, kikaróz, nyomjelez (régies), traszíroz (régies)

kötöttség

főnév
  • kötelezettség, kötelék, korlátozás, megkötés, béklyó

tartós

melléknév
  • maradandó, időtálló, kopásálló, elnyűhetetlen, széttéphetetlen, strapabíró (bizalmas), örökös, végleges Sz: állandó, mint a kővár; állandó, mint az igaz hit; biztos, mint a kunkötés
  • szilárd, stabil, masszív, ellenállóképes, ellenálló, erős
  • huzamos, hosszú távú, folyamatos, állandó, örök, permanens, szakadatlan, lankadatlan
  • krónikus, idült
  • elálló, konzerv, nem romlandó, romolhatatlan (régies)
  • (tej) homogénezett

hegedül

ige
  • húzza a vonót, fűrészel (pejoratív), cincog (pejoratív), kontrál (tájnyelvi), cinigél (tájnyelvi)
  • ciripel (tücsök)

határozatlan

melléknév
  • meghatározatlan, eldöntetlen, indeterminált (idegen), kétes, kétséges, pontatlan, körvonalazatlan
  • ingadozó, ingatag, labilis, bizonytalan, bizonytalankodó, tétova, tétovázó, erélytelen, habozó Sz: akar is valamit, nem is
  • elmosódó, elmosódott, ködös, homályos, kialakulatlan, téveteg, semmilyen

etimológia

főnév
  • szófejtés, szószármaztatás, szóelemzés, szóeredet

hiperbola

főnév
  • (szaknyelvi): nagyítás, túlzás
  • (szaknyelvi): kúpmetszet

közjó

főnév
  • közérdek, országhaszna, jólét, haza üdve (választékos)

lecsendesít

ige
  • lecsillapít, megnyugtat, kibékít, megbékít, elhallgattat, elcsitít, megfékez, megzaboláz, juhászít (régies), mitigál (régies), csíget (tájnyelvi), csihaszt (tájnyelvi), juház (tájnyelvi)
  • lehalkít

alattomos

melléknév
  • sunyi, rosszindulatú, rókalelkű (választékos), fondorlatos, fondorkodó, jellemtelen, álnok, ármányos, ármánykodó, csalárd, kétszínű, körmönfont, rosszban sántikáló, sanda, alamuszi, sumák (szleng), faramuci (bizalmas), orv (régies), sötétbehegedülő (tájnyelvi), bogoshuska (tájnyelvi) Sz: a szeme sem áll jól; hátulról mellbe szúr; olyan, mint a sanda mészáros

mesztic

főnév
  • félvér

megbukik

ige
  • kudarcot vall, csődöt mond, befullad, bedöglik (bizalmas), bekrepál (szleng), meghiúsul, megfeneklik, füstbe megy, csődbe jut
  • megdől, összeomlik
  • belebukik, tönkremegy, rajtaveszt
  • elbukik, osztályt ismétel, elzúg (bizalmas), elhasal, elvágódik (bizalmas), elperecel (szleng), elcsúszik (bizalmas), repetázik (szleng), szaltózik (szleng), marasztalják (szleng), leveri a lécet (szleng)
  • kifütyülik, felsül, lebőg (szleng), leszerepel (bizalmas)
  • (tájnyelvi): alábukik, lemerül, alámerül

kóc

főnév
  • csepű, hulladék

kirág

ige
  • kilyukaszt
  • (sav) kimar

köd

főnév
  • pára, nebula (szaknyelvi), ködfolt, ködfüggöny, ködfátyol
  • homály, homályosság, árnyék, sötétség, zavar
  • mámor, bódulat

megadás

főnév
  • visszaadás, visszafizetés, megfizetés, kiegyenlítés, megtérítés, visszatérítés, lerovás
  • megítélés, engedélyezés
  • meghódolás, behódolás, kapituláció (idegen), fegyverletétel
  • belenyugvás, beletörődés, lemondás, rezignáció

kompozíció

főnév
  • felépítés, szerkezet, struktúra, elrendezés, összeállítás, összetétel
  • elegy, keverék
  • zenemű, darab
  • műalkotás, mű

kell

ige
  • muszáj, szükséges, szükségszerű, nélkülözhetetlen, elengedhetetlen, szüksége van (valamire)
  • kívánatos
  • tartozik (megtenni), köteles, kénytelen

körkörös

melléknév
  • koncentrikus (szaknyelvi)

megbízott II.

főnév
  • követ, kiküldött, delegált, delegátus (idegen), komisszáros (tájnyelvi), biztos, bizalmi, képviselő, küldött, komisszárius (idegen), ablegátus (idegen), ügygondnok (régies)
  • (régies): párbajsegéd