ketté szinonimái

igekötő
  • félbe, felibe, két részre, kétfelé, kétrét

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

telhetetlen

melléknév
  • kielégíthetetlen, mohó, falánk, nagyevő, nagyétkű, zabáló (szleng), zabálós, torkos, mértéktelen, iszákos, nagybélű (tájnyelvi), lyukas bendőjű (bizalmas), beletlen (tájnyelvi), éhing (tájnyelvi), mohos (tájnyelvi), gyomoranti (tájnyelvi)(tájnyelvi)
  • kapzsi, pénzéhes, sóvár, harácsoló, követelődző, pénzsóvár

vízözön

főnév
  • özönvíz, ár, árvíz, vízár, dilúvium (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a ketté szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kellemetlenkedik

ige
  • bosszant, alkalmatlankodik, akadékoskodik, okvetetlenkedik, ungorkodik (tájnyelvi), piszkálódik, szekál (bizalmas), szekíroz (bizalmas), vegzál (régies), furkálódik (tájnyelvi), nyaggat, molesztál, buzerál (szleng), zavar, háborgat, zaklat, nyúz, terhére van, terhel, borsot tör az orra alá, idegesít, mérgesít (valakinek)
  • (testrész, szerv): rendetlenkedik, rosszalkodik, rakoncátlankodik

instruál

ige
  • tanít, oktat, képez, fejleszt, palléroz (választékos), tökéletesít, mível
  • tájékoztat, utasít, irányít, rendelkezik, rendez
  • (régies): (gazdaságot) felszerel

iglice

főnév
  • tövises iglice, ekeakadály, ekenyűg, eketartófű, iglicetüsök, igrictüske, istenátkozta-tüske, ökörgúzs

hébe-hóba

határozószó
  • ritkán, néha, néha-néha, olykor-olykor, hellyel-közzel, időközönként, időnként, időről időre, hébe-korba, egyszer-egyszer, egyszer-másszor, nagy ritkán, alkalmilag, alkalomadtán, esetenként, kivételesen, nagy néha, néhanapján, közben-korban (tájnyelvi), hébe-közbe (tájnyelvi)

keresztmetszet

főnév
  • harántmetszet, profil, keresztszelvény
  • átméret (tájnyelvi), szabványszelvény, oldalrajz
  • áttekintés

kipalléroz

ige
  • kicsiszol, kiművel, képez, oktat, tanít, kikupál (bizalmas)

szesszió

főnév
  • ülés, ülésszak
  • (régies): vizsgaidőszak
  • (régies): jobbágytelek

gyengédség, gyöngéds

főnév
  • figyelem, kímélet, tapintat, diszkréció
  • becézés, simogatás, kedvesség, szeretet, jóindulat, ragaszkodás
  • szerelem

gőzgép

főnév
  • lokomobil (régies), mozdony (régies), tüzesgép (tájnyelvi)

előír

ige
  • elrendel, rendelkezik, utasít, utasítást ad, megkövetel, megkíván, elvár, meghatároz, megállapít, megszab, kimond, kiköt, kijelöl, megjelöl, parancsol, előirányoz, kiró, törvénybe iktat, szabályoz, felszólít, kötelez
  • felír, javasol, meghagy

hadi

melléknév
  • háborús, katonai, harci, militáris, marciális (régies)

kispolgári

melléknév
  • nyárspolgári

korszerűsít

ige
  • modernizál, megújít, felújít, tökéletesít, fejleszt, gépesít

meggyullad

ige
  • meggyúl, kigyullad, felgyullad, belobban, fellobban, gyappan (tájnyelvi), meglobban (tájnyelvi), tüzet fog, lobot vet, lángra kap, lángra lobban, belekap a láng, lángba borul
  • kigyullad, felgyúl
  • (bizalmas): megsül, megég, melege van, csorog róla a víz (bizalmas)

lelkendez, lelkendez

ige
  • áradozik, rajong, bolondul, hevül, lelkesedik, föllelkesül, felbuzdul, léletezik (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): zihál, fulladozik, páhog (tájnyelvi), iheg-piheg (tájnyelvi), pihákol (tájnyelvi)
  • (régies): áhítozik (valamire), epekedik (valami után), ácsingózik (valamire), vágyik (valamire), kíván

kettős II.

főnév
  • pár, páros, duett (idegen), duó

kegyelmez

ige
  • irgalmaz, megbocsát, megszán
  • kegyelmet ad

kijut

ige
  • kiér, kiérkezik, kimegy (tájnyelvi)
  • kivergődik, kievickél, kikecmereg, kikászálódik (bizalmas), kikeveredik, kilábal, kimászik, kikerül, kiszabadul, kifejtődik (tájnyelvi), kikepesztet (tájnyelvi), kivackolódik (tájnyelvi)
  • kilyukad (valamire)
  • (valakinek valamiből): részesül (valamiben), bőven jut

lehajt2

ige
  • lekerget, lezavar, leűz, leterel, leheseget
  • leszalaszt
  • (tájnyelvi): megőröl, feldarabol
  • (tájnyelvi): elvégez

kibír

ige
  • kiáll, túlél, tűr, eltűr, szupportál (régies), tolerál, átvészel, átesik, kivisel (tájnyelvi)
  • kihúzza (valameddig)
  • elvisel

irgalmatlan

melléknév
  • könyörtelen, könyörületlen, kíméletlen, embertelen, szívtelen, keményszívű, kőszívű, kegyetlen, embernyúzó, érzéketlen, részvétlen, vad, durva, hajthatatlan, kérlelhetetlen, ellenséges

kimenet

főnév
  • kijárat, kiút, kivezető út, kivezetés, kivezető nyílás, elvezetés, levezetés, torkolat, lefolyás, kifolyás
  • (szaknyelvi): output
  • kimenetel, folyomány, kifejlet, következmény, eredmény, végpont

lélegzet

ige
  • levegővétel, respiráció (szaknyelvi)
  • lehelet, szusz, szufla (bizalmas), szuszma (tájnyelvi)