kihívó szinonimái

melléknév
  • arrogáns, szemtelen, fölényes, arcátlan, pökhendi, provokáló (idegen), provokatív (idegen), sértő, pimasz, ripők (régies), impertinens (régies), hetyke
  • kacér, ledér, feslett, szexi (bizalmas), erotikus, bombázó (szleng), dögös (szleng)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

kiszögellés

főnév
  • kiugrás, kinyúlás, sarok, él, szél, szegély, perem, párkány, szöglet, kiálló rész(régies)

évfolyam

főnév
  • osztály, cötus (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kihívó szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kevés

melléknév
  • csekély, némi, kis mennyiségű, egy kis, cseppnyi, csipetnyi, fikarcnyi, jottányi, körömfeketényi, mákszemnyi, parányi, szemernyi, szikra, szikrányi, szálnyi, hangyányi, csip-csup, apró-cseprő, bagatell, picsányi (szleng, durva), fuvintásnyi (tájnyelvi), egy paraszthajszálnyi Sz: annyi, mint kilenc medvének egy vackor; az öt ujján is megszámolhatja; elviszi két szúnyog egy rúdon; hátamon is kivinném; rákláb ebédre; szárnyán a légy is elviheti; százhúsz gémnek hatvan keszeg
  • elégtelen
  • szűkös, szerény, alacsony, sovány, hiányos, fogyatékos, ritka, gyér, sivár, elhanyagolható, jelentéktelen, nyomorúságos, halvány

játszótárs

főnév
  • játszópajtás
  • partner, cimbora, cinkos (tájnyelvi)

irul-pirul

ige
  • iparkodik, röstelkedik, szégyenkezik, zavarban van, szabódik, szabadkozik

hivatás

főnév
  • hajlam, elhivatottság, készség, hajlandóság, elrendeltetés, késztetés, vokáció (idegen), tehetség, rátermettség
  • foglalkozás, mesterség, pálya, szakma, professzió (idegen), szerep, funkció, tiszt, állás
  • életcél
  • feladat, kötelesség, küldetés, rendeltetés, misszió, cél, szolgálat

kiélesedik

ige
  • kiéleződik, hevessé válik, feszültté válik

kivon

ige
  • (választékos): kihúz, kiránt, előránt, kivesz, elővon
  • visszarendel, visszavon, visszahív, elvezényel, elvonultat
  • kiválaszt, kinyer, előállít, kiold
  • levon, kisebbít, csökkent, elvesz, leszámít, szubtrahál (szaknyelvi)

szorgos

melléknév
  • szorgalmas, szorgalmatos (régies), serény, buzgó, agilis, igyekvő, iparkodó, dolgos, energikus, munkás (tájnyelvi), tevékeny, fáradhatatlan, lankadatlan, munkaszerető
  • (régies): sürgős, halaszthatatlan, sietős, sürgetős

Hajnalcsillag

főnév
  • estecsillag, esthajnalcsillag, sarkcsillag, Vénusz, beteggyógyító-csillag (tájnyelvi), kétóráscsillag (tájnyelvi), juhászcsillag (tájnyelvi)

gyűjtő

főnév
  • műgyűjtő
  • iratgyűjtő, dosszié
  • (bizalmas): gyűjtőfogház, fogda

eltömődik

ige
  • betömődik, eldugul, elzáródik, bereked (tájnyelvi)

hangzavar

főnév
  • zaj, lárma, zsivaj, ricsaj, zenebona, ribillió
  • diszharmónia

komisz

melléknév
  • durva, rosszindulatú, gonosz, aljas, galád, alávaló, hitvány, bitang
  • rossz, vásott, rendetlen, pimasz, szemtelen, tiszteletlen, arcátlan, haszontalan, csibész, ebadta
  • gyalázatos, szörnyű, cudar, istentelen, förtelmes, iszonyú, zord, kemény, kriminális (bizalmas), gyászos, cefet, kellemetlen

közellátás1

főnév
  • lakossági ellátás, közélelmezés, élelmiszer-ellátás, áruellátás

megpuhul

ige
  • meglágyul, megfő, megnyúlósodik, megereszkedik (tájnyelvi), megköved (tájnyelvi)
  • megérik, meglottyad (tájnyelvi), megszotyósodik (tájnyelvi)
  • meghatódik, ellágyul, enged, elgyengül

lobban

ige
  • gyullad, gyúl, gerjed, támad, kel, éled, fellobban, lobot vet

kiír

ige
  • kijegyez, kimásol, kifirkant, jegyzetel, kivonatol
  • ollóz
  • betűkkel leír
  • (írásjelet) kitesz
  • meghirdet, közread, közzétesz, kitűz
  • munkaképtelennek nyilvánít, betegállományba vesz, táppénzre vesz
  • munkaképesnek nyilvánít
  • besoroz (tájnyelvi)
  • (kiír magából vmit): megír, megörökít

kétnyelvű

melléknév
  • bilingvis (szaknyelvi)

kisugároz

ige
  • kibocsát, kilövell, kiáraszt, ont
  • közvetít, áraszt, elterjeszt, továbbad, szétküld, átad

levág

ige
  • leválaszt, lemetsz, lereszpitel (tájnyelvi), lenyes, lemetél, lenyisszant, lecsíp, lenyiszál
  • leborotvál, leberetvál, lehúz, levesz, leszed, lenyírdes (tájnyelvi)
  • megnyír, lestuccol (szaknyelvi), lefajkol (tájnyelvi)
  • (kenyeret): leszel, lekanyarít, lekaszarint (tájnyelvi)
  • (végtagot): csonkol, amputál (szaknyelvi), leoperál
  • lekaszál, lesarlóz, learat, betakarít, letarol, kiirt
  • (állatot): leöl, leszúr, ledöf, agyonszúr, lebök (bizalmas), leszudorint (tájnyelvi)
  • megöl, elaprít (tájnyelvi)
  • (nagy erővel): lecsap, ledob, lehajít, letaszít, lelök, odacsap, odavág
  • lesújt, leüt
  • (villám): lecsap, beüt
  • (szleng): lehúz (szleng), megbírál, lecsepül, leszapul, lebírál, kritizál (bizalmas)
  • kicikiz (szleng), lecikiz (szleng)
  • (beszédet): rögtönöz, kanyarít, improvizál, nyom (szleng)
  • (szleng): megfej (szleng), megpumpol (szleng), megvág (szleng), megkopaszt (szleng), kunyerál, pumpol (bizalmas), tarhál (szleng)
  • (útról): letér, lefordul, lekanyarodik
  • lerövidít
  • (tájnyelvi): lekaszabol, felkoncol, lemészárol, felmészárol (régies)

kimegy

ige
  • távozik, elmegy, kilép, kisétál, kiballag, kijut, kioson, kislisszol, kilopódzkodik, kidugja az orrát, kiszagol, kibújik, kifordul
  • kimászik, kikecmereg, kicsúszik, kibaktat, kitántorog, kibotorkál, kitámolyog, kitakarodik, kisiet, kiszalad, kiugrik, kifut, kilódul, kiered (régies)
  • kimozdul, kificamodik, kibicsaklik, kimarjul, kiugrik, kirándul, kibillen
  • kivándorol, kibujdosik, kimenekül, disszidál
  • WC-re megy, illemhelyre megy, dolgát végzi

jellemes

melléknév
  • karakteres, becsületes, állhatatos, gerinces, egyenes, szilárd, határozott, következetes

kitöm

ige
  • teletöm, teletölt, megtölt, telerak, telezsúfol, telegyűr, kipárnáz, kivattáz, kibélel, kipőcköl (tájnyelvi)
  • (állatot): kikészít, előkészít, preparál
  • (tájnyelvi): jóllakik, beeszik, teleeszi magát

lilaakác

főnév
  • glicínia, kékakác, kúszóakác