kiír szinonimái

ige
  • kijegyez, kimásol, kifirkant, jegyzetel, kivonatol
  • ollóz
  • betűkkel leír
  • (írásjelet) kitesz
  • meghirdet, közread, közzétesz, kitűz
  • munkaképtelennek nyilvánít, betegállományba vesz, táppénzre vesz
  • munkaképesnek nyilvánít
  • besoroz (tájnyelvi)
  • (kiír magából vmit): megír, megörökít

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

betörő

főnév
  • rabló, tolvaj, zsivány (régies), haramia, martalóc
  • bankrabló, kasszafúró, srenker (szleng), mackós (szleng), szarka

gömbkaktusz

főnév
  • tengerisün-kaktusz
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kiír szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kezdet

főnév
  • eleje (valaminek), origó (szaknyelvi), kiindulás, kiindulópont, kezdőpont, megkezdés, megindulása (valaminek), beállta (valaminek)

javít

ige
  • megcsinál, megszerel, rendbe hoz, foltoz, toldoz, bütyköl, reparál
  • helyesbít, helyreigazít, helyrehoz, lektorál, korrigál, orvosol
  • megújít, finomít, csiszol, tökéletesít, palléroz (választékos), nemesít, nemesbít, művel, fejleszt, alakít, jobbít, feldob (szleng), feltupíroz (bizalmas), reformál
  • átdolgoz, ésszerűsít, igazít, módosít
  • (fizetést): felemel
  • (sorson): enyhít, könnyít

iskolázott

melléknév
  • tanult, képzett, művelt, literátus (régies), deák (régies), bugyogós (tájnyelvi)
  • gyakorlott, tapasztalt, csiszolt, kiművelt, pallérozott, kulturális

hívő

melléknév, főnév
  • istenhívő, istenfélő, istenes, vallásos, religiózus (régies), kegyes (régies), ájtatos, áhítatos (valaki előtt)

kiengesztel

ige
  • megbékít, lecsillapít, kibékít, konciliál (idegen), megnyugtat, bocsánatot kér, elnézést kér, pacifikál (idegen), összhangba hoz, megkövet (tájnyelvi)

kívülről

határozószó
  • kintről
  • emlékezetből, fejből, könyv nélkül, betéve

szoroz

ige
  • sokszoroz, többszöröz, megszoroz, összeszoroz, multiplikál (szaknyelvi)

hajógyár

főnév
  • hajóépítő hely, sólya, hajóállás, dokk, hajóda (régies)

gyülevész

melléknév
  • szedett-vedett, jöttment, kétes, semmirekellő, elegy-belegy (régies)

eltűnik

ige
  • eltávozik, tovatűnik, sudamlik (régies), szétfoszlik, szertefoszlik, elenyészik, belevész (valamibe), nyoma vész, híre-hamva sincs, elvész a szeme elől (valakinek), köddé válik, semmivé válik, elpárolog (szleng), lelécel (bizalmas), felszívódik (szleng), felszivárog (szleng), elszivárog (szleng), kámfort játszik (szleng), kámforrá válik, elkámforog (tájnyelvi), elcsellen (tájnyelvi), földetlenné lesz (tájnyelvi) Sz: bottal üthetik a nyomát; csak hűlt helyét lelték; ég nyelte-e el, vagy a föld, nem tudni; egyszeriben oda lett; elenyészett, mint a füst; elment iszli-muszliba; eloszlik, mint a buborék; elpárolog, mint a kámfor; eltűnik, mint a szürke szamár a ködben; eltűnik, mint Petőfi a kukoricásban; huzatot kap; szőrén-lábán elvész; világgá ment, mint a tót asszony pulykája
  • elrejtőzik, elillan, sunnyog (szleng), koltászol (szleng)

hány1

ige
  • dobál, szór, lapátol, dob, vet, hajít, hajigál
  • kiad (ételt, italt gyomrából), kipakol (szleng), okád (durva), bukik (csecsemő), (kisgyerek) bökékel (tájnyelvi), kiszámolja magát (tréfás), hánydokol (tájnyelvi), ipertelődik (tájnyelvi), spukkol (szleng), kidobja a taccsot (szleng), csandázik (szleng), rókázik Sz: eldobja a rókabőrt (szleng); eldobja a nyulat (szleng); hosszút köp; nyúzza a rókát (szleng); ötezer-ötszázötvenötöt mond (szleng); otthagyja a malacát; rókabőrt tereget; rókát nyúz; rókát fog; telefonál a nagy fehér kagylóba; viszontlátja a vacsoráját
  • hánytorgat, vádol, beolvas (valakinek), odamondogat, ráolvas
  • szemrehányást tesz, szemére hány
  • lövell, kivet, kibocsát
  • (tájnyelvi): kölykezik, kölykedzik, fiadzik, ellik
  • (bukfencet) vet

komor

melléknév
  • rosszkedvű, mogorva, morózus, morcos, mord, búvalbélelt, búskomor, lehangolt, deprimált, levert, gondterhes, örömtelen, kedvetlen, zsémbes, haragos, mérges, szigorú Sz: talán csalánra vizelt
  • barátságtalan, rideg, zord, kietlen, borús, borongós, felhős, gyászos, nyomott, nyomasztó, vészjósló, baljós, sötét

közepette

névutó
  • közt, között, közben, kíséretében, idején

megráz

ige
  • megingat, felráz, összeráz, megrenget, megcibál, meglingáz (tájnyelvi), meglógáz, megrázint, megrángat
  • (áram): megüt, megcsap
  • megrendít, megrázkódtat, felzaklat, feldúl, felizgat, lesújt, lever, megdöbbent, meglep, megindít

locsoló

főnév
  • öntözőkanna, locsolókanna
  • vízfecskendő, gumitömlő, slag (bizalmas)
  • locsolóautó, locsolókocsi, öntözőkocsi
  • (húsvétkor): locsolkodó, öntözködő, öntöző

kijelent

ige
  • kimond, állít, megállapít, leszögez, előáll (valamivel), közöl, bejelent, kinyilvánít, tudomására hoz, megmond, tudat
  • kinyilatkoztat, enunciál (idegen), deklarál, nyilatkozik, manifesztál (idegen), proklamál (idegen)

kétségtelen

melléknév
  • bizonyos, megcáfolhatatlan, kétségbevonhatatlan, tagadhatatlan, vitathatatlan, megdönthetetlen, biztos, csalhatatlan, nyilvánvaló, határozott, igazi, valóságos, világos, kézzelfogható, helytálló, tényleges, félreérthetetlen, egyértelmű, bebizonyított, kézenfekvő, szembetűnő, evidens, apodiktikus (szaknyelvi), inkontesztábilis (idegen), megkérdőjelezhetetlen, kivédhetetlen, magától értetődő, tuti (bizalmas) Sz: olyan igaz, mint a nap

kiszabadul

ige
  • kimenekül, kijut, kibújik, kicsúszik, kicsusszan, kisurran, kilopódzik, kivergődik, kitör, átverekszi magát, kibonyolódik (régies), kigázol (régies), kikelepcél (régies)
  • felszabadul, kivívja szabadságát

levélboríték

főnév
  • boríték, kuverta (tájnyelvi), kóvert (tájnyelvi), koperta (régies)

kiment

ige
  • megment, kiszabadít, megszöktet, kihoz (bizalmas), kiragad, kitép, kihúz, kiránt, kiold, kivált, megléptet (szleng)
  • menteget, felment, felold, elnéz, kibeszél (régies), exkuzál (idegen)
  • mentesít, tisztáz, igazol

jelmondat

főnév
  • mottó, alapgondolat, jelige, szlogen, maxima (régies)

kitüntetés

főnév
  • jutalmazás, adományozás, díjazás, dicséret, méltatás, elismerés, vállveregetés, előléptetés, megbecsülés, megtiszteltetés, tisztelet, magasztalás
  • díj, érem, érdemérem, érdemrend, rendjel, érdemjel, koszorú, medál (idegen), jelvény, ordó (régies), dekoráció (bizalmas), prémium, oklevél, biléta (bizalmas), plecsni (pejoratív), csillaghullás (szleng), baktertojás (szleng)

litánia

főnév
  • imádság
  • vecsernye (tájnyelvi)
  • (hosszadalmas) felsorolás, beszéd
  • panaszkodás, panaszáradat, sirám, siránkozás