hiteles szinonimái

melléknév
  • hitelt érdemlő, megbízható, szavahihető, biztos, közhitelű, hitelre méltó, hű, tárgyszerű
  • eredeti, valódi, igazi, hamisítatlan, autentikus, bizonyított, originális, igazolt, szabályos, valóságszerű
  • hivatalos, törvényes, jogos, elismert
  • hitelesített

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

rettegés

főnév
  • félelem, félsz, rémület, aggodalom, halálfélelem, szorongás, cidri, majré (bizalmas), ijedség, ijedelem, riadalom
  • borzadás, irtózat, iszonyodás, iszony

vitrin

főnév
  • tárló, üvegszekrény, kirakat
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a hiteles szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

háztulajdonos

főnév
  • házbirtokos (régies), háziúr, házigazda

gúnyol

ige
  • csúfol, kigúnyol, gúnyt űz (valamiből), gúny tárgyává tesz, fitymál, kinevet, kikacag, kiröhög (durva), csipkelődik, persziflál (idegen), szatirizál (régies), kifiguráz, csúffá tesz, csúfot űz (valakiből), pellengérre állít, megtréfál, tréfát űz, bolonddá tesz, csúfságol (tájnyelvi), cukkol, heccel, cikiz (szleng)

gigerli

főnév
  • piperkőc, divatmajom, divatbáb, ficsúr, aranyifjú, arszlán

fésületlen

melléknév
  • kócos, borzas, boglyas, gubancos, kuszált, bozontos, zilált, torzonborz, csapzott, bócéros (tájnyelvi), tollaboglyas (tájnyelvi)
  • hanyag, összetákolt, trehány, összecsapott, felületes

hiányjel

főnév
  • aposztróf (szaknyelvi)

igénylés

főnév
  • követelés, kérelmezés, kérvény, kérelem, folyamodvány
  • megrendelés(valamiről)(valamitől)

rászáll

ige
  • rárepül, ráröpül, ráreppen, rátelepszik, rátelepedik
  • leülepedik
  • rámarad, örökül marad, ráöröklődik (régies)
  • zaklat, nyaggat, nyúz, macerál (bizalmas), buzerál (szleng)(valakiről)

fáradtság

főnév
  • elfáradás, kimerültség, gyöngeség, erőtlenség, bágyadtság, ernyedtség, álmosság, levertség, törődöttség

exkavátor

főnév
  • kotrógép, forgókotró (szaknyelvi), kanalas kotró (szaknyelvi), földkotró, markoló, ásógép
  • (szaknyelvi): fúró

csárda

főnév
  • kocsma, kocsmaház (régies), vendéglő, csapszék, poharazó, italmérés, betekint (tájnyelvi), lebuj (szleng)
  • fogadó, vendégfogadó, vendégház

felbuzdulás, fölbuzd

főnév
  • nekibuzdulás, nekihevülés, hév, lendület, lelkesedés, elragadtatás, buzgóság, eksztázis

inaszakadtáig

határozószó
  • szakadásig, megerőltetően

jóakaró II.

főnév
  • pártfogó, támogató, jótevő, védnök, patrónus (régies), szimpatizáns (idegen), szponzor, barát, protektor (régies)

körültekintő

melléknév
  • megfontolt, meggondolt, alapos, óvatos, előrelátó, szemfüles, elővigyázatos, tapintatos, diszkrét, udvarias, diplomatikus, figyelmes, gondos, politikus

kigúnyol

ige
  • kicsúfol, nevetségessé tesz, gúnyt űz (valakiből), csúfot űz, bolondot csinál (vikből), kifiguráz, kipellengérez, pellengérre állít, csúffá tesz, parodizál, karikíroz, persziflál (idegen), szatirizál (régies), majmot csinál (valakiből), csúfolódik, kinevet, élcelődik, diffamál (idegen), lecsúfol (tájnyelvi)

hitközség

főnév
  • gyülekezet, nyáj (választékos)

házasodik

ige
  • nősül, elvesz (valakit), házasul (régies), frigyesül (régies), házul (tájnyelvi)

huzakodik

ige
  • vitatkozik, veszekedik, civakodik, kötekedik, nyuzolkodik (tájnyelvi)
  • húzódozik
  • vonakodik

kiegyenlítődik

ige
  • nivellálódik
  • feloldódik, semlegesül, megszűnik, elsimul
  • megtérül, kompenzálódik

hólyag

főnév
  • daganat, dudor, hupolyag (tájnyelvi), kinövés, pukkantyú (tájnyelvi)
  • buborék, légbuborék
  • húgyhólyag
  • hólyagbenő (szleng), fajankó, mamlasz, ökör

gyarmatosító

főnév
  • gyarmatalapító, megszálló, kolonizátor (idegen), konkvisztádor (idegen)

idény

főnév
  • évad, évszak, szezon
  • időszak
  • kampány (szaknyelvi)

kiforgat

ige
  • kifordítgat, kitúr, kiemel
  • (valakit valamiből): kifoszt, kisemmiz, megkopaszt (bizalmas), kirabol, kiszipolyoz, kiemészt (tájnyelvi), kinulláz (bizalmas)
  • kivetkőztet
  • kimozdít, kibillent, kizökkent
  • elferdít, kifacsar, félremagyaráz, eltorzít, csűr-csavar, deformál, meghamisít
  • kifaggat, kikérdez, sarokba szorít