kifúr szinonimái

ige
  • átfúr, átlyukaszt, kilyukaszt, belyukaszt, lyuggat, perforál, keresztülfúr, keresztülszúr, átszúr, átdöf, keresztüldöf
  • kitúr, kiutál
  • (szleng): elbánik (valakivel), kitol (bizalmas), kiszúr (valakivel) (bizalmas), kibabrál (valakivel) (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

prédikáció

főnév
  • szentbeszéd, beszéd, egyházi beszéd, igehirdetés, homília (idegen), hitszónoklat, intelem (régies)
  • (bizalmas): lelkifröccs (bizalmas), kioktatás, fejmosás (bizalmas), dörgedelem, korholás, dorgálás, megrovás, papolás, hegyi beszéd (szleng)

honol

ige
  • lakik, él
  • van (valahol), tartózkodik, tanyázik, állomásozik
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kifúr szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kétéves

melléknév
  • kétévi, másodévenkénti, kétévenkénti
  • kétnyári
  • másodfű

janicsár

főnév
  • áruló, hitehagyott, bérenc

írástudatlan

főnév, melléknév
  • analfabéta, írni-olvasni nem tudó, iskolázatlan
  • tanulatlan, műveletlen, képzetlen, pallérozatlan, kulturálatlan

hiszen, hisz I.

kötőszó
  • mert, mivel, ugyanis, minthogy, mivelhogy, végtére

kicsit

határozószó
  • kevéssé, keveset, kissé, alig, kicsinyig (tájnyelvi), kisség (tájnyelvi)

kívánalom

főnév
  • (régies): kívánság, óhaj, vágy, desideratum (régies)
  • követelmény, elvárás, feltétel, előírás, szabály, igény, posztulátum (szaknyelvi)

szolgalelkű

melléknév
  • szolgai, szervilis (pejoratív), talpnyaló, lakájtermészetű, csúszó-mászó, gerinctelen, alázatos, hajbókoló, megalázkodó, meghunyászkodó

hahota

főnév
  • nevetés, kacaj, kacagás, hahotázás, röhögés (bizalmas)
  • derültség

gyöngytyúk

főnév
  • gyöngyös (tájnyelvi)

eltartott

melléknév
  • kitartott (pejoratív), gondozott

handlé

főnév
  • ószeres, régiségkereskedő

kohászat

főnév
  • kohóipar, metallurgia (szaknyelvi)

követség

főnév
  • küldetés, megbízás, legáció (régies)
  • külképviselet, képviselet, kirendeltség, diplomáciai képviselet (szaknyelvi), misszió
  • (régies): küldöttség, deputáció (idegen), delegáció (idegen)

megolajoz

ige
  • megken, beken

liba

főnév
  • lúd, pipe (tájnyelvi), zsiba (tájnyelvi), bizsi (tájnyelvi), buriska (tájnyelvi)
  • (pejoratív): lány, nő
  • (szleng): kettes, elégséges

kigördül

ige
  • kigurul, kimozdul
  • (könny): kicseppen, lecseppen

keserű I.

melléknév
  • fanyar, kesernyés
  • undorító
  • kínos, terhes, epés, cinikus, szardonikus (idegen), szarkasztikus (választékos), csípős, kellemetlen, kegyetlen, zord
  • nekikeseredett, elkeseredett, kiábrándult, életunt, búskomor, csüggeteg, kedvetlen, pesszimista, mogorva, morózus

kísért

ige
  • csábít, ingerel, ösztönöz
  • ijeszt, fenyeget, lidérckedik, hazajár, háborgat, üldöz
  • megkísérel, próbál, próbálkozik

letartóztatás

főnév
  • őrizetbe vétel, őrizet, detenció (idegen), személyfogság (régies), áristom (tájnyelvi)

kikötöz

ige
  • kibont, kiold, szétbont
  • kipellengérez, megszégyenít
  • kipányváz, rögzít, odaköt, kicövekel (tájnyelvi)

jegygyűrű

főnév
  • karikagyűrű, mátkagyűrű

kitálal

ige
  • feltálal, kitölt, kiszed, kiadagol, kioszt, szétoszt, szervíroz
  • elmond, előad, felfed, feltár, elárul, leleplez, kitereget, kipakol (szleng), nyilvánosság elé visz, pertraktál (idegen)

levetkőzik, levetkez

ige
  • levet, leöltözik (tájnyelvi), lekötözködik (tájnyelvi), kicsomagolja magát (szleng), kibújik (valamiből), kiugrik a göncből (szleng), ledobja a fehérneműt (szleng), ledobja a textilt (szleng)
  • (tájnyelvi): lesoványodik, lefogy, megcsappan, megvékonyodik, lead
  • (tájnyelvi): elszegényedik, elszegényül (tájnyelvi), leszegényedik, elnincstelenedik, elnyomorodik, tönkremegy, legatyásodik (bizalmas), koldusbotra jut