liba szinonimái
főnév
- lúd, pipe (tájnyelvi), zsiba (tájnyelvi), bizsi (tájnyelvi), buriska (tájnyelvi)
- (pejoratív): lány, nő
- (szleng): kettes, elégséges
További hasznos szavak a szinonimaszótárból
elábrándozik
ige
- eltűnődik, elrévedezik, elrévül, elálmodozik, elméláz, eltűnődik, elgondolkodik, elmereng, mereng, elkalandozik
könyörül
ige
- megkönyörül, megkegyelmez, megsajnál, megindul (választékos), megesik a szíve (választékos), megszán, elnéz, megbocsát, irgalmaz, segít
koponya
főnév
- cranium (szaknyelvi)
- halálfej
- (bizalmas): fő, fej, kobak (bizalmas), ember, személy, kopoltyú (bizalmas)
- (bizalmas): ész, agy, lángész, zseni, kapitórium (tájnyelvi)
megalapozott
melléknév
- indokolt, jogos, jogszerű, jogosult, motivált, helyes, helyénvaló, reális, bizonyos, vitathatatlan, tagadhatatlan, megcáfolhatatlan, megingathatatlan, kétségbevonhatatlan, szilárd, stabil
- átgondolt, logikus, tudatos, felépített
megdönt
ige
- meghajlít, földre nyom
- lever, letör
- megbuktat, megrendít, megingat, letaszít, megfoszt, lemondat, detronizál (szaknyelvi)
- érvénytelenít, megsemmisít, eltöröl
- rácáfol, megcáfol, cáfol, refutál (régies)
- túlszárnyal
megrovás
főnév
- dorgálás, feddés, korholás, szapulás, lehordás (bizalmas), pirongatás, fejmosás (bizalmas), helytelenítés, szidás, letolás (bizalmas)
- büntetés, fenyítés, intés, fegyelem
nagyképű
melléknév
- fontoskodó, nagyképűsködő, felvágós, büszke, hivalkodó, beképzelt, elbizakodott, megjátszós (bizalmas), öntelt, önhitt, dölyfös, magahitt (régies), önelégült, szerénytelen, pózoló, pozőr (idegen), fennhéjázó, nyegle, felfuvalkodott, fölényeskedő, nagyzoló, sznob, pökhendi, gőgös, jani (szleng) Sz: adja a bankot; megjátssza az agyát; nagy a mellénye; oda-vissza van magától; azt hiszi, ő találta fel a spanyolviaszt; azt hiszi, ő ültette a Fiastyúkot; játssza az eszét
maradék
főnév
- ételmaradék, morzsa, fölösleg, reszli (bizalmas), resztli (bizalmas), faradék (régies), pöszlék (tájnyelvi), metélék (régies), hulladék, maradvány, reziduum (szaknyelvi), szuperplusz (régies), fogyaték (tájnyelvi), hulló (tájnyelvi)
- (régies): ivadék, sarjadék, utód
- utókor
nagyfokú
melléknév
- nagyarányú, nagymérvű (választékos), nagymértékű, kiterjedt, fokozott, felfokozott, intenzív, súlyos, nagy, magas fokú, erős, kirívó
- túlságos, feltűnő, határtalan, kimondhatatlan, szertelen
- hathatós, mélyreható, beható, mély