megkörnyékez szinonimái

ige
  • kerülget, csábítgat, rávesz, rábeszél, kecsegtet (választékos), rábír, megfűz (bizalmas), szédít (bizalmas), megkörül (régies), körülvesz (tájnyelvi), megkerít (tájnyelvi)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

popsi

főnév
  • (bizalmas): fenék, popó, ülep, far, hátsó (bizalmas), tunika (bizalmas)

delírium

főnév
  • őrjöngés, eszelősség, önkívület, eksztázis
  • elragadtatás, lelkesültség
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megkörnyékez szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

megelevenedik

ige
  • magához tér
  • felocsúdik, föleszmél, felelevenedik, életre kel

leközöl

ige
  • megjelentet, közzétesz, publikál, lehoz (bizalmas), lead, közread

lecsuk

ige
  • lezár, bezár, elzár, becsuk
  • letartóztat, bebörtönöz, leültet, lakat alá tesz, hűvösre tesz (bizalmas), berupál (régies), bedutyiz (bizalmas), bevarr (szleng), bekóterol (szleng), bevág (bizalmas), elraktároz (szleng), sittre vág (szleng), lesittel (szleng), megmázsál (szleng), bekaszniz (tájnyelvi), lecsukatol (tájnyelvi)

kölcsönad

ige
  • kölcsönbe ad, kölcsönt ad, kölcsönöz, hitelez, hitelbe ad, hitelt ad, hitelt nyújt, kihelyez, előlegez, hozomra ad (régies), potomra ad (régies)
  • uzsoráskodik

meghibásodik

ige
  • elromlik, megrongálódik, tönkremegy, felmondja a szolgálatot, bedöglik (bizalmas), meghibál (tájnyelvi), lerobban (szleng), bekrepál (szleng), tropára megy (szleng), kipurcan (szleng),
  • (tájnyelvi): megzavarodik, megbolondul, megőrül, megtébolyodik, megháborodik, meghibban, meggárgyul (tájnyelvi), bedilizik (bizalmas)
  • (tájnyelvi): megnyomorodik, megrokkan, megbénul

méltatlankodás

főnév
  • elégedetlenség, nemtetszés, neheztelés, visszatetszés, ellenérzés, fölzúdulás, bosszankodás, felháborodás, indignáció (idegen), dohogás (bizalmas), böstörgés (tájnyelvi)

visszavágó

főnév
  • revans (idegen)

kikerget

ige
  • eltávolít, kidob, kiutasít, kitesz, kihajít, kirúg, kiűz, elűz, kizavar, kicsap, kipenderít, kirak, kitúr, kitaszít, kiebrudal, kipofoz (bizalmas), kiseprűz, kikorbácsol, kikancsukáz (régies), kirudal (régies), kidorongol (régies), kicokigat (tájnyelvi), kicúcál (tájnyelvi)
  • (ellenséget): kiver, kiűz

kielégítő

melléknév
  • megfelelő, megnyugtató, elegendő, elégséges, kellő, szufficiens (idegen), meglehetős (tájnyelvi), találó, pontos, szabatos
  • elviselhető, elfogadható, oké (szleng)

halina

főnév
  • daróc (régies), posztó (régies), nemez (régies)

kiságy

főnév
  • gyermekágy

mérgelődik

ige
  • dühöng, bosszankodik, haragszik, dúl-fúl, pukkadozik (bizalmas), haragoskodik, neheztel, torzsalkodik, haragra lobban, füstölög, dühbe gurul, zsörtölődik, acsarkodik, dühösködik, háborog, tajtékzik, toporzékol, tüszköl Sz: fújja a hályogkövet; aligha meg nem eszi a méreg; dúl-fúl magában, mint a vadkan; forr a méreg (valakiben); pöszög, mint a kása; kígyókövet fúj

must

főnév
  • szőlőlé
  • murci, karcos (tájnyelvi)

cigi

főnév
  • (bizalmas): cigaretta, szivarka, koporsószeg (tréfás), bagó (pejoratív), staub (szleng), spangli (szleng), bűzrúd (tréfás), bláz (szleng)

piktográfia

főnév
  • (szaknyelvi): képírás

orvosi

melléknév
  • medicinális

megkritizál

ige
  • bírál, megbírál, megszid, helytelenít, hibáztat, gáncsol, megró, kifogásol, leszól, pocskondiáz, kárhoztat, kárpál (tájnyelvi), szemrehányást tesz

megcsókol

ige
  • csókot ad, csókot nyom (valamire), lesmárol (szleng), apol (régies), megapol (tájnyelvi)
  • megpuszil, puszit ad

megtervez

ige
  • kitervel, kigondol, végiggondol, kiagyal (bizalmas)
  • kalkulál, beütemez, koncipiál (régies), kreál, megszerkeszt, kidolgoz, megrajzol, megkonstruál

megoldás

főnév
  • megfejtés, eredmény, nyitja (valaminek), kulcsa (valaminek), kiút, dűlő, elintézés, rendezés
  • kifejlet, végkifejlet, kibontakozás

lény

főnév
  • élőlény, teremtmény, istenteremtménye (tájnyelvi), létező
  • ember, egyén, egyed
  • (mesebeli) alak, szerzet
  • halandó
  • (valakinek): mivolta, egyénisége, valója, énje, szellemi arculata

megvirrad

ige
  • kivirrad, felvirrad, kivilágosodik, feljön a nap, felkel a nap, meghajnalodik (tájnyelvi), megpitymallik (tájnyelvi), kivilágodik (tájnyelvi)
  • beköszönt, elérkezik
  • (tájnyelvi): felébred, megéri a reggelt

orrvérzésig

ragos főnév
  • szakadatlan, kimerülésig, éjszakába nyúlóan