elrendeződik szinonimái

főnév
  • rendbe jön, helyrejön, megoldódik, elintéződik

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

ökör

főnév
  • tinó, sőre (tájnyelvi), tulok, barom, marha, göböly (tájnyelvi), jószág Sz: cipószájú paripa
  • (jelzőként): mamlasz, buta, tökfilkó, tökfej, hülye, hólyag (bizalmas), szamár, állat (durva)

bálványoz

ige
  • istenít, imád, rajong, körülrajong, dicsőít, felmagasztal, magasztal, felértékel, hódol (valakinek), csodál, bámul, tömjénez
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a elrendeződik szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

elles

ige
  • beles, lenéz, lemásol
  • eltanul, kiles, kitalál, kifigyel (bizalmas)

drágáll

ige
  • sokall, borsosoll (tájnyelvi), drágállít (tájnyelvi)

dimenzió

főnév
  • kiterjedés
  • méret, nagyság, terjedelem, méretarány

civilizáció

főnév
  • kultúra, művelődés, műveltség, közműveltség
  • polgárosodás, civilizálódás, polgárosultság

előmenetel

főnév
  • előbbre jutás, előrehaladás, avanzsálás, előretörés, feljebbjutás, felemelkedés, előléptetés, emelkedés, boldogulás, fejlődés, növekedés, érvényesülés, gyarapodás, eredményesség, siker, karrier

erőfeszítés

főnév
  • erőkifejtés, erőbedobás, igyekezet, iparkodás, törekvés, erőlködés, fáradozás, fáradság, vesződés, küszködés, hajtás (bizalmas)

megkoszorúz

ige
  • felékesít, megkoronáz, koszorúval övez, megemlékezik
  • megjutalmaz, díjaz

bevásárlótáska

főnév
  • cekker (bizalmas), szatyor, táska, necc (bizalmas)

besereglik

ige
  • bemegy, becsődül, beárad, begyűl, beáramlik, benyomul

bohókás

melléknév
  • bohó, mókás, mosolyogtató, bolondos
  • tréfás, vicces, mulatságos

esőkabát

főnév
  • esőköpeny, anorák, viharkabát, orkánkabát (régies), orkán (régies)

felbőszít, fölbőszít

ige
  • dühbe hoz, dühbe gurít, zabossá tesz, felhergel, feldühít, felháborít, felmérgesít, felhúz, felpaprikáz, haragra gerjeszt, megharagít, feltüzel, felidegesít, felpiszkál, megvadít

halina

főnév
  • daróc (régies), posztó (régies), nemez (régies)

freskó

főnév
  • falfestmény, mennyezetfestmény

elsajátít

ige
  • megtanul, kitanul, eltanul, betanul, (ismeretet) megszerez, birtokába vesz, befogad, sajátjává tesz, megért, bevág (bizalmas), benyel (szleng), beemel (szleng)
  • elvesz, ellop, elcsen, eltulajdonít, magáévá tesz (tréfás)

ellenjegyez

ige
  • aláír, hitelesít, szignál (bizalmas), láttamoz, kontraszignál (régies)

emse

főnév
  • nőstény disznó, anyadisznó, koca, eme (tájnyelvi), emedisznó (tájnyelvi), magló (tájnyelvi), gönye (tájnyelvi)

I.

főnév
  • fej, kobak (bizalmas), koponya, észtok (szleng), tök (szleng)
  • kalász, buga
  • személy, tag, ember

eltávolít

ige
  • eltüntet, eltakarít, elvisz, levisz (bizalmas), lekapar, letisztít, (akadályt) elhárít, félretol, eliminál (idegen)
  • (szervet, végtagot): kivesz, kioperál, kimetsz, reszekál (szaknyelvi), amputál (szaknyelvi)
  • kitesz, kirak, kidob, elbocsát, kizár, kicsap, eltanácsol, elküld, kiebrudal, kiadja az útját, kihajít, elkerget, kirúg (bizalmas), kivág, destituál (idegen), relegál (régies), leráz, elobsitol (tájnyelvi), meneszt
  • elidegenít, elhidegít, elmar, elválaszt, elszakít, elszakaszt (régies)

dühöng

ige
  • dühbe gurul, dühösködik, dúl-fúl, dúl, őrjöng, tajtékzik, falra mászik (bizalmas), toporzékol, mérgelődik, haragszik, kikel magából, felfortyan, pukkad (bizalmas), méregbe gurul, eszi a méreg, tombol, felindul, indulatoskodik, felháborodik, acsarkodik, dilizik, paprikázik (szleng), balhézik (szleng), be van gurulva (szleng), nem lát a pipától (szleng)
  • pusztít, tombol Sz: dúl-fúl, mint a vadkan; fúj, mint a padláson kölykezett macska; rágja a nyelvét; tajtékot túr; tépi a haját; veti fel a helyét

érdekeltség

főnév
  • elfogultság, érintettség, érdek
  • részvétel, részesedés
  • (régies): érdeklődés

főzelék

főnév
  • csuszpájz (bizalmas), vastagétel (tájnyelvi), ázalék (régies), mártó (tájnyelvi), mártogató (tájnyelvi), főzemény (régies)
  • (tájnyelvi): (nyers) zöldség