kerámia szinonimái

főnév
  • fajansz (idegen), majolika (idegen), agyagáru, fazekasáru, mázas cserép, cserép (tájnyelvi)
  • agyagipar, agyagművesség, fazekasság, fazekasmesterség, keramika

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

jókedv

főnév
  • vidámság, vígság, öröm, gaudium (régies), derültség, derű, elégedettség, boldogság, fidelitás (régies)
  • mulatozás, ujjongás

vitriolos

melléknév
  • mérges, gyilkos, maró, megsemmisítő
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kerámia szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kárhozat

főnév
  • szenvedés, pusztulás, romlás
  • gyehenna, pokol

ijedezik

ige
  • riadozik, retteg, borzadozik, fél

hűbéres

melléknév
  • feudális

hasztalan II.

határozószó
  • hiába, hasztalanul, mindhiába, potyára (bizalmas), feleslegesen, eredménytelenül

kell

ige
  • muszáj, szükséges, szükségszerű, nélkülözhetetlen, elengedhetetlen, szüksége van (valamire)
  • kívánatos
  • tartozik (megtenni), köteles, kénytelen

kikászálódik

ige
  • kivergődik, kikecmereg, kikeveredik, kibújik, kiszabadul

szemközt

határozószó
  • szemben, átellen, átellenben, vizaví (idegen), szemtől szemben
  • szembe, homlokegyenest

görény

főnév
  • petymeg
  • (szleng) (jelzőként is): rohadék (durva), tróger (durva), mocsok (durva)

géppark

főnév
  • gépállomány

ellenfél

főnév
  • vetélytárs, versenytárs, küzdőtárs, küzdőfél, partner, játékostárs, ellenlábas, antipodus (választékos), rivális, konkurens, opponens (szaknyelvi)
  • rosszakaró, ellenség(bizalmas)

gyógycipő

főnév
  • ortopéd cipő

kincstáros

főnév
  • kincstárnok, tárnok (régies), kamarás (régies)

kompetencia

főnév
  • illetékesség, jogosultság, hatáskör
  • képesség, felkészültség, hozzáértés

megcsíp

ige
  • belecsíp, megmar, csipked, megmarkol, megfullánkol (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): megüt
  • elfog, elkap, elcsíp
  • rajtakap, rajtacsíp

leforráz

ige
  • leönt, blansíroz, abárol (tájnyelvi), beforróz (tájnyelvi), leforrászol (tájnyelvi), forráz
  • megszégyenít
  • kijózanít
  • (tájnyelvi): megcsíp (dér növényt)

kéregető

melléknév, főnév
  • alamizsnás, koldus, kolduló, somfordi (tájnyelvi), sunda, tarháló (szleng), pumpoló (szleng), tarhás (szleng), lejmoló (szleng)

kaptafa

főnév
  • sámfa, kapta (régies)
  • minta, sablon, simli (szaknyelvi)

kidob

ige
  • kihajít, kivet, kizuhint, kiszór, kihajigál, ejiciál (idegen), kilök
  • kiselejtez, félredob, eldob, kiszuperál (bizalmas), kimustrál
  • kipenderít, kiakolbólít, kiebrudal, lapátra tesz (szleng), kigór (tájnyelvi), kivág, kibillent, kirúg (bizalmas), eltanácsol, kitessékel, eltávolít, kituszkol, kizavar, kipaterol (bizalmas), elzargat (tájnyelvi), kiutasít, kirepít, kilódít, elbocsát, elküld, kilakoltat Sz: ajtót mutat (valakinek); kiad rajta, mint eb a taligán; kiad vkin, mint a pataiak a szőrön; kiadja a nyargalót vkinek; kiadja az útját; kiteszi a szűrét; kivágja, mint a taknyot; megmutatja, hol csinálta az ács az ajtót; ebrúdra tesz; ebrúdon hány ki

lazul

ige
  • tágul, lazodik (tájnyelvi)
  • gyengül, oldódik, enged
  • (szleng): pihen, lazít

keserű I.

melléknév
  • fanyar, kesernyés
  • undorító
  • kínos, terhes, epés, cinikus, szardonikus (idegen), szarkasztikus (választékos), csípős, kellemetlen, kegyetlen, zord
  • nekikeseredett, elkeseredett, kiábrándult, életunt, búskomor, csüggeteg, kedvetlen, pesszimista, mogorva, morózus

import

főnév
  • behozatal
  • meghonosítás, elterjesztés

kifordít

ige
  • kifelé fordít, kiserít (tájnyelvi)
  • kiborít, feldönt, felfordít, felbillent
  • kiönt, kidönt
  • kimozdít, kibillent, kizökkent
  • felszínre hoz, kiszánt, feltúr
  • félremagyaráz, elferdít, kiforgat

lefed

ige
  • leborít, letakar, leterít, betakar, bevon, befed
  • lefátyoloz, lelapol (tájnyelvi)