kereken szinonimái

határozószó
  • nyíltan, magyarán, áperte (régies), őszintén, nyersen, határozottan, kerek perec, egyenesen, kifejezetten, becsületesen, kendőzetlenül, világosan, tisztán, direkt, apodiktikusan (idegen), bátran, kategorikusan (idegen), feketén-fehéren, félreérthetetlenül, szókimondóan

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

magyaros

melléknév
  • magyar, hazai, honi
  • (étel): fűszeres, csípős, nehéz
  • (szaknyelvi): hangsúlyos, ütemhangsúlyos

lobbanékony

melléknév
  • szenvedélyes, féktelen, heves, heveskedő, heves vérű, tüzesvérű, nagyvérű, hevülékeny, hirtelen, hirtelen természetű, hirtelen haragú, vehemens, forrófejű, forróvérű, indulatos, vérmes, robbanékony, ingerlékeny, hörcsög természetű, passzionátus (régies)
  • szangvinikus (szaknyelvi), kolerikus (szaknyelvi), impulzív (idegen), temperamentumos, explozív Sz: a víz is méreggé válik benne; apja tűz, anyja puskapor, fia csupa láng; farkasgégén nevelkedett; hamar lobban, mint a puskapor; Heves vármegyéből való; hirtelen, mint a puskapor; hirtelen, mint a záporeső; olyan, mint a paprika; szelídebb nála a vadember is; tüzes, mint a puskapor; tüzes, mint a mennykő
  • (tájnyelvi): kapatos, részeg
  • (tájnyelvi): csámpás, ügyetlen
  • (tájnyelvi): elhanyagolt, rendetlen
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kereken szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

karol

ige
  • ölel, átölel, átfog, átkarol, átkulcsol, átfon, összefog, karjába szorít, karjába zár, magához szorít
  • belekarol, karon fog

iktatókönyv

főnév
  • törzskönyv, iktató, lajstrom (régies), regiszter, napló

hűséges

melléknév
  • hű, hív (régies), megbízható, ragaszkodó, állhatatos, kitartó, odaadó, lojális, elmaradhatatlan, tántoríthatatlan, szilárd, rendíthetetlen

határol

ige
  • körülhatárol, körülvesz, körülfog, körülzár, kerít, övez, szegélyez

kemence

főnév
  • tüzelő (régies), kuptor (tájnyelvi), fűtő (tájnyelvi), gocik (régies), kucik (tájnyelvi), pucik (tájnyelvi)
  • kohó, huta (szaknyelvi)

kikever

ige
  • elkever, összekever, feltrájbol (tájnyelvi)

szemrevaló

melléknév
  • csinos, bájos, takaros, fess, nett, mutatós, dekoratív, formás, hercig (bizalmas), jóképű, elegáns, helyre (tájnyelvi), jóvágású, vonzó, kívánatos, szimpatikus, elbűvölő, megnyerő
  • tetszetős, piacos (tájnyelvi), kelendő

gőzölög

ige
  • párolog, gőzzé válik, párállik (régies), kipárolog, kigőzölög, füstöl (régies)

gerincoszlop

főnév
  • hátgerinc, gerinc, gernye (tájnyelvi), geréb (tájnyelvi)

ellenséges

melléknév
  • szembenálló, ellentétes, kibékíthetetlen, összebékíthetetlen, antagonisztikus (idegen)
  • rosszindulatú, ellenségeskedő, rosszakaró, barátságtalan, feketemájú (tájnyelvi), gyűlölködő, szembenálló, haragos, békétlen, dusmán (tájnyelvi), gonosz, agresszív, engesztelhetetlen, feszült
  • (légkör) puskaporos
  • támadó, bántó

gyógyul

ige
  • javul, lábadozik, felépül, füremedik (régies), üdül (régies), rendbe jön, vígaszik (tájnyelvi)
  • forrad, heged, varasodik
  • vigasztalódik, megnyugszik

kint

határozószó
  • kinn, künn, odakint, odakinn, odaki (régies), kívül
  • a szabadban
  • külföldön, a határon túl

koncentrál

ige
  • (tőkét): felhalmoz
  • összevon, tömörít, összegyűjt
  • összpontosít
  • sűrít, töményít, telít

megdöbbenés

főnév
  • meghökkenés, megrendülés, döbbenet, megrökönyödés, elképedés, konsternáció (idegen), perplexitás (idegen), megbotránkozás

legény

főnév
  • fiatalember, fiú, fickó, fi (régies), hímfi (régies), ifjú, siheder, suhanc, süvölvény, suttyó, kolop (régies), ficsúr (régies), burs (idegen), cánkó (tájnyelvi), fattyú (tájnyelvi)
  • nőtlen
  • iparossegéd, inas, segéd, mesterlegény, boy (idegen)
  • szolga
  • tisztiszolga, csicskás (régies), pucer (régies)

kérelem

főnév
  • kérvény, beadvány, folyamodvány, kereset, követelés, petíció, instancia (idegen), instálás (régies), igénylés
  • kérés, óhaj, kívánság, kívánat, esedezés, könyörgés
  • vágy

karakter

főnév
  • jellem, hajlam, természet, alaptermészet, lelkialkat
  • jelleg, jellegzetesség, sajátosság, jellemző vonás
  • egyéniség, jellemszilárdság, lelkierő
  • (szaknyelvi): írásjel, betű, leütés

kiegyenesedik

ige
  • felemelkedik, felegyenesedik, kihúzza magát, kinyújtózik, kifeszíti a derekát

learat

ige
  • betakarít, lekaszál, letarol, levág
  • megszerez, elnyer, kaszál (szleng)

készenlét

főnév
  • készültség, összetartás (szaknyelvi)
  • (választékos): tudás

index

főnév
  • mutató, indexszám, jelzőszám, árjelzőszám, mutatószám
  • mérőszám, viszonyszám
  • villogó (szaknyelvi), irányjelző
  • leckekönyv, bizonyítvány
  • tiltott könyvek jegyzéke (szaknyelvi), feketelista
  • névmutató, tárgymutató, szómutató
  • névjegyzék
  • (szaknyelvi): kitevő, exponens (régies)

kigolyóz

ige
  • kitúr (valakit valahonnan), kifúr (valakit valahonnan) (bizalmas), kiszorít, megbuktat, megsemmisít, kiüt
  • kiközösít, kizár, kirekeszt, mellőz, semmibe vesz, exkommunikál (idegen)

lefordít

ige
  • tolmácsol, átültet, visszaad
  • magyaráz, interpretál