kijön szinonimái

ige
  • kibújik, előbújik, előjön, előmászik, kilép, kicammog, kitántorog, kivánszorog, kisétál, kiballag, kimászik, kikecmereg, kitámolyog, kivonul, kisiet, kiszalad, kiugrik
  • kigyalogol, kinéz, kilátogat
  • előtűnik, kifolyik, kiömlik, kiárad, kiáramlik
  • kijár, ki-kiesik
  • érzékelhetővé válik, kiütközik
  • kinő
  • nyilvánosságra kerül, forgalomba kerül, kikerül
  • (kártyalapot) hív
  • (gyakorlatból): elszokik, kitanul (valamiből), kizökken
  • sikerül, összejön (bizalmas)
  • megél
  • kikerül, kitelik, futja (valamiből), elég (valamire)
  • (valakivel): megfér, összefér, egyezik, megvan
  • kiveszi magát

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

néma

melléknév
  • kuka (tájnyelvi), hallgatag, csendes, szótlan, szótalan, szavavesztett (választékos), mutuj (tájnyelvi), nyelvtelen (régies), szófukar
  • nesztelen, hangtalan, hang nélküli, zajtalan

létesítmény

főnév
  • intézmény, építmény, épület, objektum
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kijön szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kezes I.

melléknév
  • szelíd, engedelmes, jámbor, szófogadó, barátságos, szerény, béketűrő, nyájas, kézhez szokott (régies)

jeges

melléknév
  • fagyos, hideg, zimankós, vacogtató, kemény
  • síkos, csúszós
  • jegelt, jéghideg, jégbe hűtött
  • barátságtalan, visszautasító, rideg, merev, kimért, ellenséges

ismertetőjegy

főnév
  • ismérv, ismertetőjel, kritérium, megkülönböztető jegy, sajátosság, jelleg, jellegzetesség, karakterisztikum (idegen), specialitás (idegen)

hócipő

főnév
  • hótaposó, hótapsi (bizalmas)
  • kalucsni

kifakad

ige
  • felfakad, megnyílik, kipörsen, kipattogzik, felreped
  • kibuggyan, fakad
  • kifeslik, kifesel, kinyílik, kibomlik, megpattan, kibarkázik, kibimbózik, kinő, kikel, kisarjad, kihajt, kicsírázik
  • felfortyan, felcsattan, kirohan, kiborul (bizalmas), kipakol (szleng), odamond Sz: megmondja a magáét; kiborítja a bilit
  • kitör (valamiből), kiszakad, kiszalad

klappol

ige
  • (bizalmas): összeillik, összevág, egybevág, megegyezik, passzol, stimmel (bizalmas)

szótag

főnév
  • szillaba (szaknyelvi)

hajózható

melléknév
  • navigábilis (szaknyelvi)

gyümölcstermelés

főnév
  • gyümölcstermesztés, gyümölcskertészet

elüldöz

ige
  • elűz, elkerget, kiver a házból, elzavar, elver a háztól, kifüstöl, kiver, kiszekíroz (bizalmas), elmar, elirt (tájnyelvi)

hányattatás

főnév
  • viszontagság, megpróbáltatás, hányódás, sodródás, kálvária, bolyongás, odisszea (választékos)
  • nyomorúság, szenvedés, gyötrődés, ínség, nélkülözés, szükség, katasztrófa, romlás, tortúra, csapás

komplex

melléknév
  • bonyolult, körülményes, kusza, zavaros, körmönfont, szövevényes, összetett, többsíkú, sokoldalú, sokrétű, szerteágazó, tekervényes, fogas, csavaros, gondolkodtató, nehéz, komplikált

középszer

főnév
  • (régies): középút
  • középszerűség

megrendül

ige
  • megrázkódik, megmozdul, meginog, megdől, megtántorodik, zökken, döccen
  • meghatódik, elérzékenyül
  • összerezzen, megdöbben, megijed, megrémül, megtorpan, visszariad, megdermed, összeroppan, összeomlik, tönkremegy

lohol

ige
  • siet, nyargal, vágtázik, fut, futkos, szalad, szaladgál, szaladozik, viharzik, lót-fut, talpal, rohan, lóstat (tájnyelvi)

kikefél

ige
  • kitisztít, kifényesít, kivaxol (szleng)

kettévág

ige
  • kettéoszt, félbevág, kettémetsz, kettészel, kettéhasít, megfelez, felez, elvág, közepétől metsz (régies)

kiszimatol

ige
  • felkutat, utánajár, kikutat, kikémlel, kinyomoz, kiderít, kipuhatol, kitudakol, kifürkész, felhajt, kiszaglász, kitud (tájnyelvi)
  • megtalál, rátalál, rálel, rábukkan, felfedez, rájön

levert

melléknév
  • letört, megtört, nyomott, szárnyaszegett, kedveszegett, kedvét vesztett, elkedvetlenedett, melankolikus, búvalbélelt (tréfás), csüggedt, elkenődött, elcsüggedt, reményvesztett, depressziós, deprimált
  • spleenes (régies), letargikus, rezignált, desperált (idegen)
  • lehangolt, szomorú, apatikus, életunt, egykedvű, rosszkedvű, bánatos, lógatja a fejét, lógatja az orrát, elengedi fülét-farkát, konya (tájnyelvi), lelombozódott (szleng), elkeskenyedett (szleng)(szleng)

kimos

ige
  • kitisztít, kifehérít, áztat, kiöblít, kisúrol, kisikál, kiszappanoz, kifőz, kilötyköl (tájnyelvi), kilötyfötöl (tájnyelvi)
  • eltávolít, kiszed, kivakar
  • aláás, kiváj, alámos, szétmállaszt, elhord, széthord
  • (bizalmas): tisztáz, felment, kiment, igazol

jérce

főnév
  • jércecsirke, csirke, jércike, pipi, nőmadárka (régies), gérce (tájnyelvi)

kiütés

főnév
  • pörsenés, pattanás, fakadék (régies), kelevény (régies), mitesszer, hólyagocska, prurigó (szaknyelvi), papula (szaknyelvi), bibircsók, buborcsék (régies)
  • knock out (szaknyelvi), k. o. (szaknyelvi)
  • (régies): kirohanás, kirontás, kitörés

lóca

főnév
  • fapad, pad, szakállszárító (régies), padka, lócapadka (tájnyelvi), hosszúszék (régies)