kedvenc szinonimái

melléknév
  • kedvelt, szeretett, kedves, lelkem adta (tájnyelvi), favorit, a szíve csücske (valakinek), üdvöske (választékos), cirák (régies), darling (idegen), libling (bizalmas)
  • kegyelt (régies), kegyenc

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

felmar, fölmar

ige
  • fölsebez, feltép, fölszaggat, megrongál, összemar, szétmar, megtámad, kirág, felesz (tájnyelvi), erodál (idegen), korrodál

fojtogat

ige
  • szorongat, szorít, fullaszt, fojt, torkon ragad, megtorkol (tájnyelvi)
  • nyugtalanít, aggaszt, gyötör
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kedvenc szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kála

főnév
  • kalla, apácakonty, menyasszonyvirág, tölcsérvirág, tündérkonty

hűt

ige
  • hűvösít (régies), kihűt, meghűt, lehűt, jegel, fagyaszt, hidegít

horpasz II.

főnév
  • véknya, oldal, gyomor, has, dagadó

hangsúlyoz

ige
  • megnyom (szótagot), nyomatékol (szaknyelvi), nyomatékoz (régies), kiemel (szót), akcentuál (idegen)
  • aláhúz, megjelöl, állít, kidomborít, előtérbe állít, előtérbe helyez, nyomatékossá tesz, hangoztat, rámutat, súlyt fektet (valamire), felhívja a figyelmet, megerősít

kárhoztat

ige
  • rosszall, helytelenít, hibáztat, megró, korhol, szidalmaz
  • átkoz, elátkoz, perhorreszkál (idegen)
  • (valamire valakit): ítél, kényszerít

kiegészítés

főnév
  • pótlás, pótlék, járulék, beszúrás, toldalék, toldás, szupplementum (idegen), addenda (régies), függelék, melléklet, appendix (régies), adalék, komplementum (idegen)

szédelgő II.

főnév
  • szélhámos, svindler (bizalmas), kókler (bizalmas), csaló, szemfényvesztő
  • hamisító

gépipar

főnév
  • géptermelés, gépgyártás

fűszerüzlet

főnév
  • fűszerkereskedés, csemegekereskedés, élelmiszerüzlet, szatócsbolt (régies), vegyesbolt

elhány

ige
  • ellapátol, eltakarít, eldobál, elszór, eltávolít
  • elveszít, elveszt, elhagy, elrak
  • eldob, eldobál, elhullat
  • (tájnyelvi): elkölt, elver, elszór, elherdál, elfecsérel

guberál

ige
  • keresgél, vájkál, turkál, piszkál

kihalt

melléknév
  • kipusztult, magvaszakadt, kiveszett, holt
  • elavult, megszűnt, megsemmisült
  • néptelen, üres, elnéptelenedett, ember nem járta, lakatlan, kietlen, sivár, kopár, puszta, elhagyott Sz: csendes, mint böjtben a mészárszék; csendes, mint a puszta malom

kivénhedt

melléknév
  • kiöregedett
  • régimódi, kiérdemesült

masszíroz

ige
  • gyúr, dögönyöz, ken (régies), dömöcköl (tájnyelvi), masszírol (tájnyelvi), maricskál (tájnyelvi), dörzsöl, gyömöszöl, nyomogat, nyomkod

lap

főnév
  • papírlap, papír, oldal, pagina (idegen)
  • sajtóorgánum, közlöny, hírlap, újság, napilap, hetilap, folyóirat, hírlő (régies)
  • kártya, blatt (bizalmas)
  • levelezőlap, képeslap, levlap (bizalmas), anziksz (régies)

kedvezőtlen

melléknév
  • kellemetlen, előnytelen, hátrányos, mostoha, szerencsétlen, alkalmatlan, inopportúnus (idegen)
  • boznyákos (időjárás) (tájnyelvi)
  • rosszalló, elítélő, baljóslatú

kábulat

főnév
  • kábultság, bódulat, bódultság, érzéketlenség, tompaság, szédülés, sopor (szaknyelvi), mákonyálom (régies), letargia, álomkór
  • ájultság, aléltság, eszméletlenség, önkívület, narkózis

kétségbevonhatatlan

melléknév
  • biztos, bizonyos, igaz, tagadhatatlan, cáfolhatatlan, kétségtelen, vitathatatlan, megdönthetetlen, megkérdőjelezhetetlen, vitán felül álló, evidens, apodiktikus (szaknyelvi), tuti (bizalmas), frankó (szleng), ziher (szleng)

labilis

melléknév
  • dülöngélő, tántorgó, imbolygó
  • ingatag, bizonytalan, bizonytalankodó, határozatlan, döntésképtelen, tétova, tétovázó, téveteg, vacilláló, hezitáló, habozó
  • szeszélyes, változékony, kiszámíthatatlan, hullámzó
  • kétes, megtámadható

kényszer

főnév
  • erőszak, erőltetés, nyomás, presszió, befolyás, ráerőszakolás, kénytelenítés, szorongatás, kompulzió (idegen), oktroj (idegen)
  • szükség, kötelem (régies), kényszerűség, kénytelenség, kényszerhelyzet, obligó (régies)

időhiány

főnév
  • időzavar

kiáll

ige
  • előáll, előreáll, előrenyúlik, kiugrik, elugrik, kiszögellik, kiszökell, kinyúlik, kiemelkedik, kimagaslik, kidudorodik, kidagad, kimered, kidülled, kigúvad, kidomborodik Sz: kiáll, mint az istenátkozta tüskén a tövis
  • kilép, kiválik
  • megmérkőzik, megküzd, összecsap, szembeszáll, birokra kel, ölre megy, összeméri az erejét
  • síkraszáll, exponálja magát, harcol, szót emel, védelmére kel, támogat
  • (fájdalom): megszűnik, elmúlik
  • kibír, elvisel, túlél, tolerál, tűr, eltűr, megáll, átesik, keresztülmegy
  • elszenved, aláveti magát (valaminek)

langaléta

főnév, melléknév
  • magas, hosszú, nyurga, hórihorgas, égimeszelő, colos (bizalmas), nyakigláb