kárhoztat szinonimái

ige
  • rosszall, helytelenít, hibáztat, megró, korhol, szidalmaz
  • átkoz, elátkoz, perhorreszkál (idegen)
  • (valamire valakit): ítél, kényszerít

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

szétmegy

ige
  • széjjelmegy, elszéled, szétszéled, széjjelszéled, feloszlik, szétoszlik
  • elágazik, szétágazik, kettéágazik, szétválik, szétfut
  • (hír): elterjed, szétterjed, szétfut, széjjelfut
  • elszakad, elreped, elrongyolódik, szétesik, széjjelesik, szétbomlik, szétfoszlik, szétfeslik
  • szétmállik, ellapul, szétlapul, szétnyomódik, porig megy (tájnyelvi)
  • szétterjed, szétfolyik, szétfut, elömlik
  • (kapcsolat): felbomlik, megszakad, megbomlik, megromlik

feltüzel, föltüzel

ige
  • eltüzel, eléget
  • fellelkesít, felbuzdít, felloval, felbiztat, tűzbe hoz, felajz, felszít
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kárhoztat szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

jótáll

ige
  • kezeskedik (valamiért), garantál, garanciát vállal (valamiért), kezességet vállal, szavatol, felelősséget vállal (valamiért), felel, biztosít

hörcsög

főnév
  • hörcsi (bizalmas), höri (bizalmas), földikutya (tájnyelvi)
  • pukkancs, méregzsák, indulatos (ember)
  • fukar, fösvény (ember)

hódoltság

főnév
  • elnyomás, szolgaság, iga, rabiga, rabság

hálátlan

melléknév
  • háládatlan, önző
  • terméketlen, meddő, eredménytelen

kanász

főnév
  • disznópásztor, kondás, baromőr (régies), nyájőr (régies), pásztorember (régies), rikkancs (tájnyelvi)
  • (pejoratív): bugris, fajankó

kézírás

főnév
  • kézvonás, írásmód, betűvetés
  • firka, macskakaparás
  • folyóírás, szépírás, kalligráfia (idegen)
  • (régies): kézirat, manuscriptum (idegen)

számozott

melléknév
  • megjelölt, besorolt
  • folyószámos (szaknyelvi), számmal ellátott

gallér

főnév
  • hajtóka, kihajtó, krágli (idegen), nyakkerítő (régies), nyaki ékesség (régies)
  • örv

funkció

főnév
  • működés, tevékenység
  • feladat, tisztség, megbízatás, állás, beosztás, poszt
  • hivatás, rendeltetés, szerep, hatáskör, feladatkör
  • (szaknyelvi): függvény
  • (szaknyelvi): vegyérték

élethivatás

főnév
  • hivatás, pálya, életpálya, foglalkozás, mesterség, professzió (régies)

gondolatvilág

főnév
  • eszmevilág, horizont, lelkület, lelkivilág, gondolatkör

kiegyenlít

ige
  • ellensúlyoz, kompenzál, egalizál, nivellál, egy szintre hoz, kiegyensúlyoz, ellentételez, temperál (idegen), összehangol, összhangba hoz
  • áthidal, felold, eloszlat, elsimít, semlegesít, megszüntet
  • kifizet, megfizet, visszafizet, rendez, lekvittel (bizalmas), szaldíroz (idegen), rekompenzál (idegen), kielégít, kárpótol, leró, törleszt
  • egyenlővé tesz, behoz

kiszuperál

ige
  • kiselejtez, kidob, kimustrál, eldob

már

határozószó
  • immár (választékos), immáron (tájnyelvi)
  • valamikor, régebben, egykor
  • tudniillik, mármint, azaz, vagyis

kvalitás

főnév
  • minőség, milyenség, tulajdonság, jelleg, jellegzetesség
  • érték, képesség, adottság, hajlam

karnis

főnév
  • függönytartó, függönyrúd

jogtanácsos

főnév
  • jogász, jogi szakértő

keresztcsont

főnév
  • kereszttájék, sacrum (idegen)

kúpos

melléknév
  • kúp alakú, kónikus (idegen)

kedvenc

melléknév
  • kedvelt, szeretett, kedves, lelkem adta (tájnyelvi), favorit, a szíve csücske (valakinek), üdvöske (választékos), cirák (régies), darling (idegen), libling (bizalmas)
  • kegyelt (régies), kegyenc

huzavona

főnév
  • halogatás, húzás-halasztás, tologatás, késedelem, tétovázás, habozás, hezitálás, teketória, gatyázás (bizalmas), ingadozás
  • hercehurca, szócséplés, bürokrácia, körülményeskedés
  • széthúzás, civódás, nézeteltérés, súrlódás, összetűzés

kétbalkezes

melléknév
  • ügyetlen, balkezes, balog (régies), paccer (szleng), kontár, ügyetlenkedő, lyukaskezű, fuser (szleng), fakezű, béna, suta, teszetosza (bizalmas), mamlasz, fajankó, peches, szerencsétlen, pancser (szleng)

külső II.

főnév
  • forma, alak, látszat, alkat, megjelenés, küllem, külcsín (választékos), külszín, exteriőr (idegen), kinézés, kinézet, arculat, fizimiska (bizalmas), kiállítás, habitus, felépítés, külalak, kiállás, fellépés
  • felszín
  • gumiabroncs