idéz szinonimái

ige
  • berendel, beidéz, magához rendel, ideparancsol, hív
  • megjelenít, megidéz, felelevenít, felemlít, előhoz, felhoz
  • citál
  • hivatkozik
  • rához (bajt)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

erkölcstelen

melléknév
  • tisztességtelen, etikátlan, becstelen, aljas, alávaló, hitvány, megvesztegethető, lefizethető, megvásárolható, korrupt, korrumpált (pejoratív), jellemtelen, immorális, amorális, azsagos (tájnyelvi)
  • feslett, ledér, léha, könnyűvérű, kicsapongó, laza erkölcsű, tisztátalan, szemérmetlen, szégyentelen, parázna, frivol, romlott, züllött, kesely lábú (nő) (tájnyelvi)
  • szabados, erkölcsromboló, erkölcsrontó, szeméremsértő

érvényesít

ige
  • jogosít (szaknyelvi), hatályba léptet, foganatosít, ratifikál (szaknyelvi), jóváhagy, megpecsétel
  • érvényre juttat, érvényt szerez (valaminek), keresztülvisz, megvalósít, végrehajt
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a idéz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

hordalék

főnév
  • iszap, uszadék, áradmány (szaknyelvi), üledék, morzsalék, zsurmalék (régies), feltöltődés, leülepedés, törmelék

hajózás

főnév
  • hajóközlekedés, kabotázs (szaknyelvi), navigáció (szaknyelvi), navigálás (szaknyelvi)
  • tengerhajózás, tengerészet
  • vitorlázás, evezés
  • léghajózás, repülés

gyúródeszka

főnév
  • gyúrótábla, sodródeszka, nyújtódeszka, gyúró (tájnyelvi), lapító (tájnyelvi)

frász

főnév
  • (tájnyelvi): görcs, rángógörcs, nyavalya, nyavalyatörés
  • (bizalmas): ijedelem, félelem, izgalom, cidri
  • (szleng): pofon, nyakleves, tasli (bizalmas)

húshagyókedd

főnév
  • farsangutolja (tájnyelvi), húshagyat (tájnyelvi)

izolál

ige
  • elszigetel, elhatárol, elválaszt, elkülönít, elzár, szeparál (választékos)

rohangál

ige
  • futkos, szaladgál, rohangászik, lót-fut, cikázik

felkínál, fölkínál

ige
  • felajánl, offerál (régies), átnyújt, odaad, nyújt, odanyújt, odatart
  • áldoz, áldozatot mutat be
  • meghirdet

felemelő, fölemelő

melléknév
  • lelkesítő, lélekemelő, épületes (szleng), magasztos, fenséges, fennkölt

csülök

főnév
  • csülökhús
  • (szleng): láb, tappancs (bizalmas), küllő (szleng), futómű (szleng), alváz (szleng), mankó (szleng), virgács (szleng), léc (szleng), pipa, sonka, szipka (szleng), tipegő (szleng), pata (durva)

féltékenység

főnév
  • szerelemféltés (választékos), féltés (régies), féltékenykedés

jelen II.

főnév
  • ma, jelenkor
  • pillanat

kavalkád

főnév
  • díszfelvonulás
  • forgatag, kavargás

kvalitás

főnév
  • minőség, milyenség, tulajdonság, jelleg, jellegzetesség
  • érték, képesség, adottság, hajlam

kitérés

főnév
  • kikerülés, kerülgetés, letérés, eltérés, irányváltás
  • kibillenés, megtörés, ingadozás
  • félreugrás, elhajlás, diverzió (idegen), elhárítás, testcsel, fortély
  • kibúvó, ürügy, mellébeszélés, kertelés, köntörfalazás, kijátszás
  • elkalandozás, kerülő, digresszió (idegen)
  • (szaknyelvi): kitérő, kitérővágány, kitérőhely, mellékvágány
  • közbevetés, közbeiktatás, közjáték, betét, körülírás, mellékesemény, mellékcselekmény, kaland, exkurzus (idegen), epizód

idomtalan

melléknév
  • ormótlan, dromedár, behemót, mahomet (régies), éktelen, formátlan, esetlen, otromba, torz, alaktalan, monstruózus (idegen), aránytalan, klumpak (tájnyelvi), irdatlan (tájnyelvi), dimatlan (tájnyelvi), böhönc (tájnyelvi)

hólyag

főnév
  • daganat, dudor, hupolyag (tájnyelvi), kinövés, pukkantyú (tájnyelvi)
  • buborék, légbuborék
  • húgyhólyag
  • hólyagbenő (szleng), fajankó, mamlasz, ökör

iránta

határozószó
  • feléje, irányába

kiskocsma

főnév
  • étkezde, kifőzés, kifőzde, zöldvendéglő, csehó (szleng), lebuj (szleng)

ikra2

főnév
  • lábikra, vádli

hallgatás

főnév
  • némaság, hangnélküliség
  • szilencium, nyelvkötés (régies), csend
  • (valakiről, valamiről): mellőzés
  • titoktartás, diszkréció
  • elnémulás, némaság, terméketlenség, szótlanság
  • visszahúzódás
  • szélcsend
  • odafigyelés, hallgatódzás, fülelés, neszelés

istálló

főnév
  • akol, ól, pajta, karám, cserény (tájnyelvi), baromlak (régies), csűr (régies)
  • versenyistálló

kitanít

ige
  • kiképez, oktat, betanít, kiművel, megtanít, begyakoroltat, nevel, kiabriktol (tájnyelvi)
  • beidomít, megszelídít, szoktat, dresszíroz, tréningez, kiidomít (régies)
  • felvilágosít, kioktat, kiokosít, útbaigazít, felnyitja a szemét (valakinek)
  • beavat