karóbab szinonimái

főnév
  • karós bab, karós paszuly

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

megavasodik

ige
  • megromlik, megáporodik, megbüdösödik

közbevetőleg

határozószó
  • mellékesen, mellesleg, egyébként, zárójelben, kitérésképpen
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a karóbab szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

jóváír

ige
  • elismer, beszámít, betud

hősugárzó

főnév
  • fűtőtest, radiátor, villanymelegítő, konvektor (idegen)

hogyne

határozószó, módosít
  • persze, természetesen, magától értetődően, minden bizonnyal, biztosan, okvetlenül, feltétlenül, csakis

hallat

ige
  • hangot ad
  • hangoztat, megszólaltat, kinyilvánít, előad, szóvá tesz
  • hírt ad, életjelt ad

kanna

főnév
  • vizeskanna, edény
  • kupa (tájnyelvi), kancsó, ibrik (tájnyelvi), fokány (régies), kanta (tájnyelvi), vödör, bádogvödör, kübli (bizalmas), pitli (bizalmas)

kiad

ige
  • kinyújt, kiszolgáltat, kézbe ad, átad, expediál (idegen)
  • kifizet
  • kioszt
  • kiállít
  • elkölt, költ, elvásárol, fordít, kifizet, kihelyez
  • bérbe ad, albérletbe ad, kikölcsönöz, kölcsönad
  • publikál, megjelentet, kinyomtat, kihoz (bizalmas)
  • kibocsát, forgalomba hoz
  • közöl, megparancsol, elrendel, elküld, utasít
  • odaenged, átenged, rendelkezésre bocsát
  • elárul, kiszolgáltat
  • kibocsát, kienged, szabadjára enged, kisugároz
  • kihány, kiokád, visszaad, kiöklendez, kirókáz, viszontlát (bizalmas), kibuk (tájnyelvi)
  • kiejt, kimond, hallat
  • kifejt, kiáraszt
  • (lelket) kilehel
  • szabadjára enged
  • elég, kitelik

szán1

ige
  • sajnál, szánalmat érez, szánakozik, sajnálkozik, fájlal
  • röstell, bán, restell
  • eltervez, kijelöl, előirányoz
  • (valamire, valahova): felhasznál, fordít, áldoz
  • (valakinek): tartogat, címez, ad, szentel
  • (szánja magát vmire): eltökéli magát, elszánja magát, rászánja magát, vállal

ganéz

ige
  • trágyáz
  • (ganétól) megtisztít, kihányja a ganét, kialmoz
  • kitakarít
  • (állat): ürít, kakál (bizalmas), fosik (durva), szarik (durva)

furfangos

melléknév
  • ravasz, csalafinta, agyafúrt, eszefúrt (tájnyelvi), fúrteszű (régies), fineszes (szleng), furmányos, ármányos, rafinált, fifikás (bizalmas), firnyákos (szleng), fondor (régies), ármányozott (tájnyelvi), facsaratos (tájnyelvi), facsintos (tájnyelvi), fiktéros (tájnyelvi)
  • bonyolult, elmés, fortélyos, cseles, trükkös (bizalmas), fogós, ördöngös

életöröm

főnév
  • életkedv, derű, életvidámság, élénkség, lelkesültség

gondozott

melléknév
  • ápolt, rendes, rendezett, rendben tartott, takaros, tiszta, nett (bizalmas), jó karban levő

kielégítés

főnév
  • elégtétel, kompenzálás
  • eltöltés, jóllakatás
  • csillapítás

kitalált

melléknév
  • kieszelt, kitervelt, kiagyalt, költött, koholt, alaptalan, mondvacsinált, kifundált (bizalmas), elképzelt, képzeletbeli
  • mondai, mitikus, legendás
  • megtévesztő, félrevezető, légből kapott, fals, fiktív, illuzórikus, abszurd, utópisztikus

március

főnév
  • tavaszelő (régies), böjtmás hava (régies), harmadhó (régies), Kos hava (régies)

lábazat

főnév
  • talapzat, aljzat, alapzat, alapozás, posztamens (idegen), fundamentum

karöltő

főnév
  • karkivágás, karlyuk (tájnyelvi)

jókora

melléknév
  • nagy, jelentős, tetemes, tekintélyes, takaros, csinos, gazdag, busás
  • figyelemre méltó, nagyszámú, szépszámú
  • (esőzés): kiadós, bőséges, alapos, számottevő, kiterjedt, országos
  • (szoba): tágas, hatalmas, téres (régies)

keresztút

főnév
  • útkereszteződés, útkeresztezés, általút (régies)
  • válaszút
  • via crucis (idegen), kálvária, kálváriajárás, keresztjárás, hányattatás

kuruc

melléknév, főnév
  • ellenálló, rebellis (régies), ellenzéki
  • (régies): dacos, nyakas, konok
  • (szleng): kurva (durva), prostituált, szajha

kefe

főnév
  • ecselő (régies), borosta (tájnyelvi)
  • fésű
  • meszelő
  • lóvakaró
  • (szaknyelvi): kefelevonat
  • (szleng): hazugság, mellébeszélés, duma (bizalmas), rizsa (szleng), blabla (bizalmas)

hűhó

főnév
  • hangoskodás, mulatozás, zaj, lárma, ricsaj, rumli (bizalmas), zenebona, handabandázás, cirkusz, patália, ribillió, zsivaj, zűrzavar, botrány, ramazúri (bizalmas), felfordulás, veszekedés, aréna (szleng), balhé (szleng), zrí (szleng), rikács (régies)
  • felhajtás, cécó (bizalmas), hajcihő (bizalmas), csinnadratta, parádé, fényűzés

kétpólusú

melléknév
  • kétsarkú, bipoláris (idegen), duális (szaknyelvi)

küszködik

ige
  • igyekszik, fáradozik, vesződik, bajlódik, küzd, gürcöl, töri magát, apait-anyait belead, melózik (szleng), erőlködik, verejtékezik, izzad, robotol (bizalmas), lejsztol (szleng), nyüvekedik (tájnyelvi)
  • kínlódik, vergődik, gyötrődik