kannibál szinonimái

főnév
  • emberevő, antropofág (szaknyelvi), homofág (szaknyelvi)
  • (jelzőként): barbár, vad, kegyetlen, vérszomjas, vérengző

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

részvétel

főnév
  • közreműködés, participálás (idegen), participáció (idegen), hozzájárulás, jelenlét, asszisztencia (idegen)
  • (régies): részvét, együttérzés
  • (régies): érdeklődés

halszálka

főnév
  • szálka, haltüske (tájnyelvi), halcsont (tájnyelvi)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kannibál szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

jellemes

melléknév
  • karakteres, becsületes, állhatatos, gerinces, egyenes, szilárd, határozott, következetes

hordóhas

főnév
  • sörhas, pocak

híres II.

főnév
  • (pejoratív): hírhedt alak
  • gazember, szélhámos, csirkefogó, akasztófáravaló

hajlandóság

főnév
  • hajlam, készség, vonzódás, vonzalom, előszeretet, ingerencia (tréfás), velleitás (idegen)
  • szándék, akarat, kedv, indulat
  • beleegyezés, hozzájárulás

kábító

melléknév
  • altató, álmosító, narkotizáló (szaknyelvi), bódító, tompító, letargikus (régies)
  • ámító, szédítő, lenyűgöző, mámorító, részegítő

készítmény

főnév
  • gyártmány, termék, preparátum (idegen), csinálmány, produktum (idegen), alkotás, mű

szakkifejezés

főnév
  • terminus (szaknyelvi), terminus technicus (szaknyelvi), műszó, szakszó, mesterszó (régies)

független

melléknév
  • szabad, szabadelvű, önrendelkezésű, autonóm (idegen), korlátozatlan, szuverén
  • eredeti, önálló, különálló, independens (idegen)
  • (régies): ellenzéki, pártonkívüli
  • nőtlen, hajadon, egyedülálló

földi II.

főnév
  • honfitárs, hazámfia, atyafi (régies), barát, koma (tájnyelvi), szomszéd

elcsügged

ige
  • reményét veszti, kedvét veszti, letör (bizalmas), elhagyja magát, elkedvetlenedik, elkeseredik, elszontyolodik, kétségbeesik, lehangolódik, elanyátlanodik, elkámpicsorodik, elkeskenyedik (bizalmas), lehervad (bizalmas), lelombozódik (szleng), lelankad Sz: fülét-farkát elereszti; letörik, mint a bili füle

gépkocsi

főnév
  • gépjármű, személyautó, személygépkocsi, autó, automobil (régies), kocsi, járgány (bizalmas), tragacs (szleng), csotrogány (szleng), katicabogár (szleng), pléhláda (szleng), pléhkaszni (szleng), szappandoboz (szleng)

kiadvány

főnév
  • publikáció, könyv, nyomtatvány, sajtótermék, közlemény, kiadás, lenyomat, kiadmány (régies), kötet, brosúra

kisebbrendű

melléknév
  • alacsonyabb rendű, jelentéktelenebb

magtár

főnév
  • granárium (régies), hombár (tájnyelvi), búzaház (régies), gabonatár (régies), életesház (tájnyelvi), csűr

kuplung

főnév
  • tengelykapcsoló

kanyargós

melléknév
  • tekervényes, kacskaringós, kanyargó, kígyózó, csavargós (tájnyelvi), csikérő-csekérő (tájnyelvi), kacskargós (tájnyelvi), kanyaros (tájnyelvi)

jegyváltás

főnév
  • (régies): eljegyzés, gyűrűváltás, kézfogó (régies), kendőváltás (régies)

kényszerű

melléknév
  • erőszakolt, megkövetelt, megszabott, kötelező, elkerülhetetlen, kikerülhetetlen, elengedhetetlen, imperatív (idegen), obligát (idegen)
  • szükséges, szükségszerű, elmaradhatatlan

krákog

ige
  • harákol, megreszeli a torkát, torkát köszörüli, cikákol (tájnyelvi), kerreget (tájnyelvi), hertyeg (tájnyelvi)

károg

ige
  • zsörtölődik, elégedetlenkedik, kárál, huhog, huhogat (tájnyelvi), kuvikol
  • rikoltoz, lármázik
  • (varjú): kohog (tájnyelvi), krampog (tájnyelvi)

hozzávetőleg

határozószó
  • körülbelül, megközelítőleg, mintegy, csaknem, hozzávetőlegesen, nagyjából, approximatíve (idegen), cirka (bizalmas), kábé (bizalmas)

kérész

főnév
  • tiszavirág

kulturálatlan

melléknév
  • műveletlen, iskolázatlan, faragatlan, bárdolatlan, közönséges, pallérozatlan, neveletlen, darabos, barbár, civilizálatlan, primitív, durva, vad, tudatlan, állatias, paraszt (durva), bunkó