jegyváltás szinonimái

főnév
  • (régies): eljegyzés, gyűrűváltás, kézfogó (régies), kendőváltás (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

sanzon

főnév
  • dal, táncdal, sláger, megzenésített vers

evolúció

főnév
  • fejlődés, kialakulás, törzsfejlődés
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a jegyváltás szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

iránytű

főnév
  • tájoló, delejtű (régies), kompasz (régies), busszola (régies), mágnestű (régies)

here1

főnév
  • orchis (szaknyelvi), testis (szaknyelvi), hím ivarmirigy (szaknyelvi), bizsu (tréfás), golyó (bizalmas), tojás (bizalmas), mony (tájnyelvi), mogyoró (szleng), zacskó (szleng), tök (durva), tökgolyó (régies)

havasi

melléknév
  • alpesi, alpi, bérci, hegyi

gyarló

melléknév
  • gyatra, csekély, hiányos, silány, gyenge, erőtlen, tökéletlen, tévedő, hibázó
  • esendő, bűnre hajló, bűnös, veszendő, halandó

ízlik

ige
  • jólesik, fogára van (valakinek) (bizalmas), kedvére van (valakinek), smakkol (bizalmas), ínyére való (bizalmas), tetszik, csúszik Sz: a tíz ujját is megnyalja utána

kavarog

ige
  • gomolyog, forog, örvénylik, kering, buzog, zubog
  • zavarog
  • (régies): mozog, repked, csavarog, kóvályog
  • (kavarog a gyomra): émelyeg
  • felendeledik (régies)
  • szédeleg, szédül

sorvaszt

ige
  • senyveszt, hervaszt, fogyaszt, emészt, erőtlenít, elgyengít, ernyeszt, lankaszt, enervál (idegen), kókaszt
  • elvékonyít (bőrt)

fogyókúrázik

ige
  • diétázik, fogyókúrát tart, fogyaszt, fogyasztja magát, fogyózik (bizalmas), fogyizik (bizalmas)
  • koplal, böjtöl

filctoll

főnév
  • rosttoll, rostirón

egybevet

ige
  • összehasonlít, összevet, szembeállít, összemér, összeolvas, egyeztet, összeegyeztet, összeilleszt, kollacionál (régies), komparál (idegen)

franc

főnév
  • (régies): frank, francia
  • (régies): vérbaj, szifilisz (szaknyelvi), bujakór (régies), franciasenyv (régies), francia betegség (régies)
  • rosseb, nyavalya, fészkes fene

kenetteljes

melléknév
  • kenetes, szenteskedő, ájtatos, papos

kiforgat

ige
  • kifordítgat, kitúr, kiemel
  • (valakit valamiből): kifoszt, kisemmiz, megkopaszt (bizalmas), kirabol, kiszipolyoz, kiemészt (tájnyelvi), kinulláz (bizalmas)
  • kivetkőztet
  • kimozdít, kibillent, kizökkent
  • elferdít, kifacsar, félremagyaráz, eltorzít, csűr-csavar, deformál, meghamisít
  • kifaggat, kikérdez, sarokba szorít

letekeredik

ige
  • lecsavarodik, legombolyodik, lepereg, lejön, lehenteredik (tájnyelvi), lesodoringózik (tájnyelvi)

köszön

ige
  • köszönt, üdvözöl, tiszteleg, szalutál, bólint, biccent, int, süvegel (régies)
  • hálálkodik

jelenés

főnév
  • szereplés, fellépés, színre lépés, alakítás, előtűnés (régies)
  • találkozás, randevú
  • (régies): jelenet, szcéna (régies), epizód
  • látomás, vízió, káprázat, hallucináció, érzékcsalódás, fantazmagória, délibáb
  • rém, kísértet, szellem, árny, démon, fantom, mumus, látás (régies)

intéző II.

főnév
  • felügyelő, gondnok, inspektor (régies), felvigyázó (régies)
  • jószágigazgató, jószágkormányzó (régies), tiszttartó (régies), sáfár (régies), ispán (régies), gazdatiszt (régies), kasznár (régies), majoros (régies)
  • művezető
  • üzletvezető, menedzser (idegen), ügyintéző, ügyvezető

kanyar

főnév
  • kanyarulat, hajlat, hajlás, görbület, beszögellés, kanyarék (tájnyelvi)
  • forduló, útforduló
  • fordulat

könyök

főnév
  • könyék (tájnyelvi)
  • kanyar, forduló, görbület, hajlat, zug, kiugrás, ív
  • (szaknyelvi): sarokvápa, kiékelés

jokulátor

főnév
  • vándorénekes, muzsikus, énekmondó, igric, vándorkomédiás

hidrogénbomba

főnév
  • fúziós atombomba, termonukleáris bomba

karikázik

ige
  • kerékpározik, kerekezik (bizalmas), biciklizik, bicajozik (bizalmas), bringázik (bizalmas), cangázik (bizalmas)
  • gurigázik, gurigál (tájnyelvi)

körülmény

főnév
  • adottság, helyzet, tény, állapot, kondíció, feltétel, kikötés, lehetőség, sajátosság, környülállás (tájnyelvi)
  • részlet, mozzanat, tényező, momentum