híres I. szinonimái

melléknév
  • hírneves, nevezetes, ismert, elismert, híres-neves, tekintélyes, világhírű, világhíres, jelentős, illusztris, kiváló, népszerű, beérkezett, befutott, közkedvelt, famózus (idegen), prominens (idegen), nagynevű, neves, jónevű, nagyhírű Sz: a verebek is róla csiripolnak; hét országra szól, mint a lőcsei kalendárium; hét országra szól, mint a zsidó kalendárium; hét vármegyére szól; híres, mint az őri bicsak
  • (pejoratív): hírhedt, elhíresült, elhíresedett, közönséges, rossz hírű, famózus (idegen), címeres (tájnyelvi)

híres II. szinonimái

főnév
  • (pejoratív): hírhedt alak
  • gazember, szélhámos, csirkefogó, akasztófáravaló

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

gusztus

főnév
  • ízlés, tetszés, kedv
  • étvágy, ehetnék

mulasztás

főnév
  • hanyagság, gondatlanság, hiba, vétek, vétség, nemtörődömség
  • hiányzás, távollét, távolmaradás, abszencia (régies)
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a híres szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

házasságtörés

főnév
  • hűtlenség, félrelépés, csalás, kicsapongás, paráználkodás, bujálkodás, házasságrontás (régies), nősparáznaság (régies), adulterium (régies)

gravitáció

főnév
  • tömegvonzás, nehézségi erő, nehézkedés (régies)

géptan

főnév
  • gépészet, mechanika

férfias

melléknév
  • maszkulin (szaknyelvi), virilis (választékos)
  • bátor, határozott, kemény, tetterős, tettre kész

hetivásár

főnév
  • vásár, piac

igazában, igazából

határozószó
  • valójában, valóságosan, valóban, bizony, csakugyan, tényleg, ténylegesen, komolyan, tagadhatatlanul
  • nagyon, őszintén, szívből, igaziból (bizalmas), igazándiból (tájnyelvi), igen, úgy, alaposan, istenigazában, frankón (szleng)

rángat

ige
  • ráncigál, húzgál, huzigál, húzkod, húzogat, cibál, kacimbál (tájnyelvi), ribál (tájnyelvi)
  • nyaggat, nyúz, zaklat, ráncigál, ugráltat

falidugó

főnév
  • dugaszolóaljzat (szaknyelvi), konnektor, csatlakozó

evangélikus

melléknév
  • lutheránus, ágostai, protestáns, helvét hitvallású, lutyi (tréfás)

csalogat

ige
  • csal, csábít, hívogat, édesget, lépre csal, vonz, kecsegtet, hódítgat (régies)

felállít, fölállít

ige
  • talpra állít, felemel, felsegít
  • alapít, létesít, létrehoz, megalakít, megteremt, instituál (régies), etablíroz (régies)
  • felsorakoztat, elrendez, rendbe állít, egybegyűjt, megszervez
  • épít, emel, felhúz, (sátrat) felver

imádkozik

ige
  • fohászkodik, imát mond, ájtatoskodik
  • könyörög, folyamodik, esedezik, kér

jellemábrázolás

főnév
  • jellemzés, jellemrajz, jellemfestés, emberábrázolás (szaknyelvi), leírás, bemutatás

körmondat

főnév
  • periódus (szaknyelvi)

kifizetetlen

melléknév
  • kifizetendő, rendezetlen, hátralékos, kiegyenlítetlen, fennmaradó, fennmaradt, fennálló

hírmagyarázat

főnév
  • kommentár, háttér, hírháttér, háttérmagyarázat, elemzés

havas II.

főnév
  • hegy, hegylánc
  • orom

humor

főnév
  • szellemesség, derű, élc (régies), tréfa, tréfálkozás, móka, mókázás, bohóság, bolondozás, nedély (régies)
  • humorérzék

kicsinyített

melléknév
  • csökkentett, redukált, szűkített

hogyne

határozószó, módosít
  • persze, természetesen, magától értetődően, minden bizonnyal, biztosan, okvetlenül, feltétlenül, csakis

gyalul

ige
  • simít, lefarag, kiváj
  • aprít, szeletel
  • alakít, javít, formál, csiszol

idébb

határozószó
  • közelebb, errébb

kifecseg

ige
  • elmond, kibeszél, kikotyog, kilocsog, kicseveg, kicsacsog, kikottyant (bizalmas), kivakkant, kipletykál (bizalmas), elpletykál, elhíresztel, kikürtöl, elárul, továbbad, divulgál (idegen), elköp (szleng) Sz: eljár a szája; könyökén is kijön; mindent kikottyant a szája az alfele híre nélkül; mindent nyelve harangjára köt; nem áll meg benne a szó
  • (tájnyelvi): kifröcsög, kifröccsen, kiloccsan