középfedezet szinonimái

főnév
  • centerhalf (régies)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

emelkedett

melléknév
  • ünnepélyes, fennkölt, fenséges, ünnepi, magasztos, szárnyaló, magasröptű, választékos (stílus), nemes (gondolkodás), méltóságteljes, patetikus
  • (kedv, hangulat): eleven, vidám, önfeledt, virgonc, víg, szertelen, lelkes, lelkesült, örömteli, örömittas, megittasult (választékos), mámoros, felajzott, ujjongó, rózsás

pohárköszöntő

főnév
  • tószt, áldomás, felköszöntő
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a középfedezet szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kotta

főnév
  • hangjegy
  • hangjegyírás
  • kottalap
  • (tájnyelvi): dallam
  • partitúra (szaknyelvi)

kifejezés

főnév
  • fordulat, szókapcsolat, kiszólás, kitétel, közhely, szólam, frázis, sablon, klisé, frazeologizmus (idegen), frazeológiai egység, terminus, szólásmód, szólásmondás, kibeszéd (tájnyelvi)
  • megnyilvánulás, kinyilvánítás, manifesztálódás (idegen)
  • ábrázolás, megjelenítés, bemutatás, jellemzés

kezdeti

melléknév
  • első, primer (szaknyelvi), bevezető, előkészítő, kezdő, kezdődő, kialakuló, keletkező, iniciális (idegen)
  • korai, hajdani, régi, eredeti
  • ősrégi, őseredeti, archaikus, prehisztorikus (szaknyelvi)

jólét

főnév
  • jómód, gazdagság, bőség, bővelkedés, vagyonosság, aranyélet, fényűzés, luxus, pompa
  • föllendülés, virágzás, konjunktúra (szaknyelvi), prosperitás (szaknyelvi)
  • gondtalanság, megelégedettség, nyugalom, béke, közjó, boldogság, boldogulás, üdv
  • kényelem, komfort (bizalmas)

köszönt

ige
  • köszön, üdvözöl, fogad (szaknyelvi)
  • üdvözöltet, tiszteltet
  • felköszönt, gratulál (valakinek), áldomást mond (valakire, valamire), ünnepel
  • éljenez, éltet, dicsér, vivátoz (régies), magasztal
  • tiszteleg, szalutál

lebarnul

ige
  • lesül, megfogja a nap

tocsog

ige
  • cuppog, captat, copákol (tájnyelvi), pocsog (tájnyelvi)

huszáros

melléknév
  • hetyke, nyalka, peckes, feszes, katonás, daliás, deli
  • gyors, talpraesett, határozott
  • vakmerő, merész

horizont

főnév
  • látóhatár, láthatár, szemhatár, égalj, szemkör (régies), szemsík (régies), sík
  • látókör, felfogás, gondolatvilág, színvonal, szint
  • lehetőség, perspektíva, kilátás

felhő

főnév
  • felleg, fölleg (tájnyelvi), esőzsák (tájnyelvi), borulat
  • szomorúság, levertség, szeszély, mélabú, melankólia, gyászos hangulat, lehangoltság, rosszkedv

iker II.

főnév
  • ikertestvér, ikergyerek Sz: egy hassal lettek; együtt lettek a világra
  • másodlat (régies), alakpár (szaknyelvi), alakmás, hasonmás, duplex (szaknyelvi)
  • ikertelefon

legott

határozószó
  • (régies): legottan (régies), azonnal, azon nyomban, rögtön, rögvest, hamar, tüstént, mindjárt, máris, nyomban, haladéktalanul, menten, egyszerre, íziben (tájnyelvi), azonhamar (régies), azonhelyt (régies), azon hevenyében (régies)

lökdös

ige
  • taszigál, döföl (tájnyelvi), lökötöl (tájnyelvi), gyeszetel (tájnyelvi), hány-vet (tájnyelvi)

aszkéta II.

melléknév
  • önmegtartóztató, önsanyargató, önmegtagadó, szerzetesi, kolostori, klastromi, absztinens (választékos), spártai, puritán

nagyrészt

határozószó
  • nagyrészben, nagyobbrészt, legnagyobbrészt, nagyobbára, javarészt, jórészben, jórészt, főképp, főként, túlnyomórészt, zömmel, jobbára, jobbadán (régies), jószerint (tájnyelvi), leginkább, többnyire, többségében
  • nagyjából

megszégyenít

ige
  • szégyenbe hoz, dehonesztál, szégyenkezésre késztet, megaláz, meggyaláz, leéget (bizalmas), lejárat, leforráz, kipellengérez, szégyenpadra ültet, megbélyegez, rápirít, lebecsmérel, gyaláz, bepiszkít, besároz, szidalmaz, kicikiz (szleng), arcáz (régies)
  • szégyent hoz (valakire), megcsúfol, csúffá tesz, nevetségessé tesz, blamál (idegen), blamíroz (idegen) Sz: pellengérre állít; ráadja a vizes inget
  • felülmúl, túltesz (valakin), túlszárnyal, lefőz (bizalmas), lepipál (bizalmas)

középparaszt

főnév
  • gazda, nagygazda, kulák (régies)

korrumpál

ige
  • megveszteget, lefizet, megvesz, lekenyerez, lepénzel, megken (szleng), jattol (szleng)
  • megront, elzülleszt

lábtörlő

főnév
  • lábszőnyeg, előke (tájnyelvi)

megragad

ige
  • megfog, megszorít, megmarkol, elfog, kézbe vesz, vonszol, hurcol, hord, dikol (tájnyelvi)
  • (lehetőséget): kihasznál, él (valamivel), felhasznál
  • leköt, megköt, elbűvöl, megigéz, lenyűgöz, elbájol, megkap
  • (valahol): megmarad, gyökeret ver, ott marad, lehorgonyoz
  • megőrződik, megmarad

krampusz

főnév
  • ördög, manó, elf (idegen), mumus

kihívó

melléknév
  • arrogáns, szemtelen, fölényes, arcátlan, pökhendi, provokáló (idegen), provokatív (idegen), sértő, pimasz, ripők (régies), impertinens (régies), hetyke
  • kacér, ledér, feslett, szexi (bizalmas), erotikus, bombázó (szleng), dögös (szleng)

lapos

melléknév
  • sima, sík, egyenes
  • laspadt (tájnyelvi), lapútyi (tájnyelvi)
  • csapott
  • beesett, horpadt
  • hétköznapi, közönséges, érdektelen, prózai, közhelyszerű, agyoncsépelt, elcsépelt, semmitmondó, elnyűtt, triviális, banális, platt (idegen)
  • unalmas, egyhangú, színtelen
  • (nő): deszkamellű, deszka, formátlan, sovány

megszagol

ige
  • megszaglász, megszagolgat, megszaglál, szimmant (régies), megbűzöl (régies)
  • megszimatol, megsejt, megsejdít, kitalál, gyanít, megérez, megneszel, neszét veszi, megorront, észrevesz