jelentéktelen szinonimái

melléknév
  • csekély, elhanyagolható, nem számottevő, kicsi, említésre sem méltó, elenyésző, potom, parányi, incifinci, észrevehetetlen Sz: mák ez, nem makk
  • mellékes, lényegtelen, haszontalan, hitvány, semmitmondó, apró-cseprő, csip-csup, eltörpülő, dibdáb, bagatell, piszlicsáré (bizalmas), irreleváns (szaknyelvi)
  • jellegtelen, szürke, érdektelen, kisszerű, piti (bizalmas), pitiáner (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

steril

melléknév
  • csírátlanított, csírátlan, csíramentes, baktériummentes, féregmentes
  • tiszta, színtiszta
  • terméketlen, meddő, gyümölcstelen
  • magtalan, nemzőképtelen
  • haszontalan, eredménytelen
  • kopár, rideg, puszta, üres

házfőnök

főnév
  • gvárdián (régies), perjel, prior, apát
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a jelentéktelen szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

irha

főnév
  • bőr, bunda, prém, szőrme, felhám (szaknyelvi)

hetivásár

főnév
  • vásár, piac

hazai

melléknév
  • honi, magyar, magyarországi, belföldi, belső, nemzeti
  • helybeli, saját, otthoni, családias, megszokott

gyatra

melléknév
  • silány, gyarló, hitvány, selejtes, értéktelen, szegényes, ócska, rossz, vacak, csapnivaló, olcsó, dibdáb, ramaty, gyepér (tájnyelvi), tré (szleng) Sz: fabatkát sem ér

jaj II.

főnév
  • kín, fájdalom, panasz, nyomor

kedv

főnév
  • hangulat, diszpozíció (szaknyelvi), kedély, szeszély, ándung (idegen)
  • készség, hajlam, hajlandóság, ingerencia (tréfás)
  • jókedv, élénkség, lelkesség, animáció (idegen)
  • vágy, kény (régies), szesz (régies), gusztus

sörte

főnév
  • serte (tájnyelvi), szőr
  • (bizalmas): borosta

fólia

főnév
  • lemez
  • ezüstpapír, sztaniol
  • (szaknyelvi): gyógynövénylevél

filozófus

főnév
  • bölcselő, bölcs, gondolkodó, bölcselkedő

egyenesen

határozószó
  • közvetlenül, egyenest, sugáregyenesen, nyílegyenesen, simán, direkt, toronyiránt, légvonalban, árkon-bokron át, tüskön-bokron át, ungon-berken át
  • kiegyenesedve, feszesen, peckesen, katonásan, daliásan, délcegen, cövekesen
  • őszintén, nyíltan, tisztán, kereken, áperte (régies), nyilvánvalóan, becsületesen, félreérthetetlenül, magyarán, kertelés nélkül
  • éppen, éppenséggel, pontosan, apodiktice (idegen)

frizura

főnév
  • hajviselet,
  • haj, hajzat, toll (szleng)

kényszerít

ige
  • erőltet, rászorít, kötelez (valamire), rávesz, kierőszakol, rátukmál, presszionál (idegen), kénytet (régies), kénytelenít, kárhoztat, kényszerget (tájnyelvi), muszájít (tájnyelvi), oktrojál (idegen), pászogat (tájnyelvi), szorongat, rábír, nyektet (tájnyelvi), késztet, rávisz, sarokba szorít, terrorizál Sz: megkívánja tőle, mint az úrdolgát

kigyógyít

ige
  • kikezel, helyrehoz, meggyógyít, kikúrál
  • kiábrándít, leszoktat

letipor

ige
  • letapos, letapod, lejár, összetapos, legázol, ledíbol (tájnyelvi), ledöböcskol (tájnyelvi), ledöngöl (tájnyelvi), megtipor (tájnyelvi)
  • félretapos, lekoptat
  • legyőz, elpusztít, leigáz

kötelességtudó

melléknév
  • becsületes, megbízható, tisztességes, lelkiismeretes, jóravaló

jelkép

főnév
  • jel, ismertetőjel, embléma, jelvény, prefiguráció (régies), szimbólum
  • metafora (szaknyelvi), allegória

iparkodik

ige
  • igyekszik, törekszik, dolgozik, szorgoskodik, töri magát, serénykedik, buzgólkodik, rákapcsol, fáradozik, rajta van, robotol (bizalmas), mozog (bizalmas), kapaszkodik (bizalmas), habódzik (tájnyelvi), iperedik (tájnyelvi), keccsöl (szleng), gyűri az ipart (szleng), güzül (szleng), körmösködik (régies), markoskodik (régies), szepelkedik (tájnyelvi) Sz: nem lép kétszer egy nyomba

kapaszkodik

ige
  • (valakibe, valamibe): fogódzkodik, akaszkodik, csimpaszkodik
  • (fölfelé): húzódzkodik, kúszik, gebeszkedik (tájnyelvi), kepeszkedik (tájnyelvi)
  • (meredek úton): fölmászik, kaptat, kepeszt (régies, tájnyelvi)
  • (valami után): nyújtózkodik, törtet, ácsingózik (tájnyelvi), iparkodik (régies)

könyvvizsgálat

főnév
  • könyvellenőrzés

jósnő

főnév
  • jövendőmondó, jövendölő, szibilla (régies), javasasszony

hímes

melléknév
  • hímzett, hímezett, kivarrt (tájnyelvi), ékesített, sujtásos, zsinóros
  • színes, színpompás, tarka, cifra, ékes, virágos, díszes, díszített
  • (beszéd): megtévesztő, megejtő, mézesmázos, kertelő

karöltve

határozószó
  • karonfogva
  • vállvetve, együttesen, közösen, egy akarattal, egyöntetűen

köszönés

főnév
  • üdvözlés, süvegelés, meghajlás, tisztelgés, biccentés, bólintás
  • hálálkodás, hála, köszönet