körítés szinonimái

főnév
  • hozzávaló, mellékétel, köret, garnírung (bizalmas)

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

személyazonosság

főnév
  • identitás, kilét

rászolgál

ige
  • megérdemel, kiérdemel
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a körítés szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kongresszus

főnév
  • értekezlet, tanácskozás, konferencia, gyűlés
  • törvényhozás, országgyűlés, parlament

kézfogás

főnév
  • parola (régies), kezelés, kézszorítás
  • üdvözlés, üdvözlet, köszöntés
  • (régies): eljegyzés, kézfogó (régies), gyűrűváltás, jegyváltás, kendőváltás (régies)

kereskedelmi

melléknév
  • üzleti, üzletszerű, merkantilis (idegen), kommerciális (idegen)
  • áruszállító (hajó)

játékos I.

melléknév
  • szertelen, csintalan, rakoncátlan, eleven, virgonc, ugribugri, bohó, huncut, mókás, tréfás, pajkos
  • könnyed, derűs, játszi, vidám
  • (régies): cinkos, álnok, alakos, szemfényvesztő

kottatartó

főnév
  • kottaállvány, pult, pulpitus (régies), hangjegytámlány (régies)

laikus

melléknév
  • műkedvelő, amatőr
  • avatatlan, járatlan, szakképzetlen, hozzá nem értő, kontár, botcsinálta, dilettáns, tájékozatlan, tudatlan Sz: érti, mint a véneki asszony a spárgafőzést
  • világi, civil

testtartás

főnév
  • testhelyzet, tartás, pozitúra, póz, testállás

horganylemez

főnév
  • bádoglemez

hiteles

melléknév
  • hitelt érdemlő, megbízható, szavahihető, biztos, közhitelű, hitelre méltó, hű, tárgyszerű
  • eredeti, valódi, igazi, hamisítatlan, autentikus, bizonyított, originális, igazolt, szabályos, valóságszerű
  • hivatalos, törvényes, jogos, elismert
  • hitelesített

felborít, fölborít

ige
  • feldönt, eldönt, eldűt (tájnyelvi), felbillent, fellök, feltaszít, feltaszint (tájnyelvi), felfordít
  • meghiúsít, megakadályoz, fejére állít, megzavar, összekuszál

hűvös II.

főnév
  • (szleng): börtön, fogda, fogszi (szleng), dutyi (bizalmas), kaptár (szleng), kaszni (bizalmas), kóter (régies), sitkó (szleng), sitt (szleng)

latolgat

ige
  • fontolgat, mérlegel, meghány-vet, méricskél, ponderál (idegen)
  • számítgat, rágódik, morfondírozik, találgat, tanakodik, spekulál, súlyogat (régies)

létszámcsökkentés

főnév
  • leépítés, elbocsátás, lapátra tétel (szleng), menesztés, kirúgás (bizalmas), kidobás

aranymező

főnév
  • aranylelőhely, aranybánya, aranyércbánya

murva

főnév
  • kavics, zúzottkő, zúzalék
  • (tájnyelvi): (töredezett) szalma, széna, nád

megneszel

ige
  • (tájnyelvi): megérez, meghall, észrevesz, kifürkész, kimatat (tájnyelvi), kiszagol (bizalmas), megszimatol, megsejt, megorront, megnesszent (tájnyelvi)
  • megtud, ráérez, rájön

környékez

ige
  • körülvesz, övez, környez (tájnyelvi), körülzár, bekerít, körüljár, körültapogat, körülölel
  • kerülget, közelít, udvarol, környékel (tájnyelvi)

kompenzáció

főnév
  • kiegyenlítés, ellenszolgáltatás, kárpótlás, fájdalomdíj
  • (szaknyelvi): árucsere, csereforgalom

kukorica

főnév
  • tengeri (tájnyelvi), málé (tájnyelvi), törökbúza (tájnyelvi), kukrica (tájnyelvi)

megkockáztat

ige
  • merészel, megkísérel, megpróbál, felvállal, megreszkíroz (bizalmas), megreszkírol (tájnyelvi)
  • fogad, feltesz, kockára tesz
  • megemlít, felemlít, előhoz, előhozakodik, előáll, szóvá tesz, közbevet

követő

melléknév, főnév
  • hódoló, utánzó, bámuló, csodáló, rajongó, tisztelő, utód, tanítvány, epigon (idegen), hív, csatlós

kicserél

ige
  • felvált, helyettesít, pótol, átcserél, felújít, felcserél, vált, kivált
  • elcserél, csereberél

küldönc

főnév
  • kézbesítő, levélhordó, kifutófiú, kifutó, boy (idegen), hivatalszolga, hordár (régies)
  • futár, gyorsfutár, kengyelfutó, kurír (idegen), fullajtár (régies), hírvivő, hírnök, herold (régies)
  • ordonánc (régies)

megmos

ige
  • megtisztít, lemos, megfüröszt, lecsutakol (bizalmas), leöblít, megmostít (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): elver, megver, kimos