felapróz, fölapróz szinonimái

ige
  • felaprít, szétdarabol, felvág, összevág, felvagdal, felszabdal, aprogat (tájnyelvi)
  • feloszt, parcelláz
  • szétforgácsol, elveszteget, elfecsérel

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

piszmog

ige
  • babrál, matat, szöszmötöl, totojázik, pepecsel, vacakol, vakarózik, tötyörészik, bajmolódik (bizalmas), pitizál (tájnyelvi), szuszmálkodik (tájnyelvi), szuszog, szarakodik (durva), bíbelődik, szőröz, tesz-vesz, gatyázik (szleng), tököl (szleng), kukacol (szleng), kakecol (szleng), babirkál (tájnyelvi)

vérbeli

melléknév
  • született
  • igazi, valódi, valóságos, belevaló (bizalmas), kiváló
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a felapróz, fölapróz szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

facsar

ige
  • csavar, gyűr-gyavar (tájnyelvi)
  • kicsavar, víztelenít
  • szikkaszt, présel, sajtol
  • (tájnyelvi): iparkodik, igyekszik
  • (valamiből valamit): szerez, előteremt, nyer, kikényszerít, kiprésel
  • (orrot): mar, ingerel, csíp

élőlény

főnév
  • teremtmény, ember, állat, növény, kreatúra (pejoratív), lény, pára

ellenség

főnév
  • ellen (régies, választékos)
  • ellenfél, rosszakaró, haragos, ellenlábas, ortályos (régies), dusmán (tájnyelvi) Sz: oly barátja, mint macska az egérnek; olyan barátja, mint farkas a báránynak; olyan barátja, mint eb a macskának; úgy vannak együtt, mint kutya a macskával

édes

melléknév
  • édesített, cukrozott, cukros, mézédes, mézes, édeskés, édeses Sz: édes, mint a cseppentett méz
  • élvezetes, kellemes, bódító, kábító, mámorító, részegítő, andalító, édesded
  • kedves, kedvelt, szeretett, drága, aranyos, bájos, nyájas, szeretni való, egyetlen
  • vér szerinti

fedezet

főnév
  • kíséret, védőkíséret, eszkort (idegen), őrség
  • védelem, oltalom
  • (szaknyelvi): középpályás, half (idegen)
  • keret, alap, tartalék, készlet

felvág, fölvág

ige
  • felvagdal, összevagdal, összevág, feldarabol, felaprít, felszel, felszeletel, felszabdal, feltrancsíroz (bizalmas), felszegdel (tájnyelvi)
  • felmetsz, felhasít, felnyit
  • feldob, felhajít, felcsap, fellódít
  • kérkedik, dicsekszik, nagyzol, henceg, hetvenkedik, hivalkodik, adja a bankot (szleng), anzágol (bizalmas), nagyképűsködik, fennül (tájnyelvi), büszkélkedik, páváskodik, háryjánoskodik

munkakör

főnév
  • feladatkör, beosztás, munkaterület, ügykör, reszort (idegen), hatáskör, működési kör, tevékenységi kör
  • foglalkozás, szakma, állás, tiszt

cserjekaktusz

főnév
  • kaktuszfa, lombkaktusz

csapadékhiány

főnév
  • esőhiány, szárazság, aszály

aknász

főnév
  • bányafelvigyázó, bányafelügyelő, bányamester
  • aknaelhelyező, aknaszakértő

csökött

melléknév
  • (tájnyelvi): csökkent, csökevényes, megakadt, fejletlen, csenevész, visszamaradott

férfinadrág

főnév
  • pantalló, hosszúnadrág

fullajtár

főnév
  • előlovas (régies), jelentőfutó (régies), előhírnök
  • hírvivő, futár (régies), küldönc, főlajtár (tájnyelvi), kengyelfutó (régies)
  • (régies): kocsis

ide

határozószó
  • erre, hozzám, hozzánk, felém, felénk
  • ehhez

hámfa

főnév
  • kisafa (tájnyelvi), istrángfa

félbemaradt

melléknév
  • befejezetlen, abbamaradt, abbahagyott, félbehagyott, lezáratlan, bevégzetlen, elintézetlen, függő, csonka, hiányos, töredékes

ezen

melléknév
  • ez, emez, eme, e

felöltöztet, fölöltö

ige
  • ráad (valamit), felruház, ruhával ellát, felhúzódtat (tájnyelvi)
  • (tájnyelvi): leitat, lerészegít

haladás

főnév
  • folyás, menés, mozdulás, előrejutás, előremenés, előrenyomulás
  • fejlődés, tökéletesedés, előmenetel, előlépés, megújhodás (választékos), kifejlés, fellendülés, progresszió

felettes, fölöttes II.

főnév
  • főnök, vezető, igazgató, parancsnok, elöljáró, feljebbvaló, nagyfőnök (bizalmas), góré (bizalmas), principális (régies)

elpanaszol

ige
  • elsír, elzokog, kipakol (bizalmas), siránkozik, lamentál (bizalmas), felhánytorgat (pejoratív), elabajog (tájnyelvi), elpanaszkodik (tájnyelvi), megabajog (tájnyelvi)(valamivel)

felszárad, fölszárad

ige
  • fölszikkad, felcikkad (tájnyelvi), kiszárad, megszárad, szárazzá lesz, fókodik (tájnyelvi), elfuvalkodik (tájnyelvi), felverődik (tájnyelvi)

halott I.

melléknév
  • holt, élettelen (választékos), néhai (választékos), elhunyt, meghalt, elköltözött, döglött (durva) Sz: el van intézve (szleng), kész van (szleng), alulról szagolja az ibolyát, jégre van téve (szleng)
  • sivár, kihalt, puszta, néptelen