kóvályog szinonimái

ige
  • bolyong, ide-oda járkál, tévelyeg, csatangol, kószál, kóborol, tekereg, kering, bitangol (tájnyelvi), keringél (tájnyelvi), kalamol (tájnyelvi)
  • szédül, szédeleg, émelyeg, kavarog

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

zsilett

főnév
  • zsilettpenge, önborotva (régies), borotvapenge

leszolgál

ige
  • letölt, kitölt
  • ledolgoz, (barterügyletet) lebonyolít
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a kóvályog szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

kohász

főnév
  • kohómunkás, olvasztár, fémmívelő (régies)

később

határozószó
  • majd, utóbb, utána, aztán, későbben, későbbet (tájnyelvi), máskor, utólag, utólagosan, utóbban (régies), utóbbat (régies), azután, majdan, nemsokára, sokára, idővel

kényelmes

melléknév
  • komfortos, otthonos, lakályos, komfortábilis (régies)
  • bő, lezser
  • kényelemszerető, lusta
  • ráérős, tempós, lassú
  • komóciós (tájnyelvi), komótos (tájnyelvi)
  • nyugodt, nyugalmas, nyugodalmas, zavartalan, háborítatlan, könnyű

itóka

főnév
  • ital, alkohol, szesz, szeszes ital, toroköblítő (bizalmas), szíverősítő (bizalmas), pia (szleng), tütü (szleng), drink (idegen), fagyálló (szleng), gatyaszaggató (szleng), iszóka (tájnyelvi), papramorgó (tájnyelvi), tinta (szleng), motalkó (tájnyelvi)

kor

főnév
  • időszak, idő, éra, korszak
  • életidő (régies), életkor

kútforrás

főnév
  • kútfő, forrás
  • alapja (valaminek), ok

terhelés

főnév
  • megrakás, teher, rakomány, nehezék, ballaszt, súly, tömeg, nyomóerő (szaknyelvi)
  • igénybevétel
  • gond, kötelezettség, kellemetlenség, kényelmetlenség, szomorúság, bánat, megpróbáltatás, csapás, gyötrés

hóbort

főnév
  • bolondéria, szeszély, különcködés, vesszőparipa, rögeszme, mánia, rigolya, hepp (szleng), fakszni (bizalmas), fixa idea (idegen), hangya (bizalmas), bogár (bizalmas), rapli (szleng), habók (tájnyelvi)

hibás

melléknév
  • vétkes, bűnös, tettes, elkövető, hibáztatható, elítélhető, vitiosus (idegen), leveles (tájnyelvi)
  • helytelen, téves, szabálytalan, hamis, elhibázott, elvétett, eltévesztett, elrontott, eltolt (bizalmas), tökéletlen, pontatlan, kifogásolható, selejt, selejtes, meghibásodott, megrongálódott, romlott, irreguláris (szaknyelvi), abnormális, fonák
  • (tájnyelvi): sérült, fogyatékos, rokkant, nyomorék, csökevényes, természetellenes, torz, beteg, csonka, idomtalan, csámpás, csapott (tájnyelvi), cseberbelépkedő (tájnyelvi)
  • bolond (tájnyelvi), hibbant (tájnyelvi), öttűvelkötött (tájnyelvi), lökött (szleng), nyomott (szleng), gyagya (szleng), dilis, flúgos (szleng)

fehérnép

főnév
  • (régies): nő, asszony, lány, fehércseléd (régies), fehérszemély (régies), vászoncseléd (régies), asszonyszemély (tájnyelvi), némber, csaj (szleng)
  • (régies): asszonyok, asszonynép (régies), szépnem (régies), a szebbik nem (bizalmas), nőstényszer (régies)

huhog

ige
  • kuvikol, huhukol (tájnyelvi), hűget (tájnyelvi)
  • (rosszat) jósol

lakbér

főnév
  • házbér

lerak

ige
  • letesz, lemálház, lehelyez
  • (aknát): telepít, elhelyez
  • (sínt): lefektet
  • leszállít (járműről)
  • (ruhát): levesz, levet
  • (vizsgát): letesz
  • (tájnyelvi): lehord (bizalmas), lepocskondiáz (pejoratív), odamond (valakinek)

antik

melléknév
  • ókori, klasszikus
  • régi, ódon, ó (régies), ősrégi, régimódi, régies

motoszkál

ige
  • tesz-vesz, motoz, kotorász, piszmog (bizalmas), pepecsel (bizalmas), katat (tájnyelvi), motyorog (tájnyelvi), babrál, babirkál (tájnyelvi), bíbál (tájnyelvi), babrityol (tájnyelvi)
  • zörög, neszez (választékos)

megkettőz

ige
  • kettőztet, megdupláz, megkétszerez, duplikál (idegen)

kőburkolat

főnév
  • kövezet, kőpadló, hidegburkolat, hidegpadló

klíma

főnév
  • éghajlat
  • környezet, miliő, légkör, kör, atmoszféra, hangulat
  • (régies): égöv, táj, vidék

közöl

ige
  • tudat, jelent, jelez, mond, megmond, kifejez, elbeszél, kijelent, értesít, üzen, bejelent, tudtul ad, hírül ad, tudomására hoz, értésére ad, megsúg, informál, tájékoztat, tudósít, megír, leír, elújságol, elmesél, beszámol, kinyilvánít, feltüntet
  • leközöl, lehoz (bizalmas), megjelentet, lead, közread, közrebocsát, közzétesz, kiad, kihoz (bizalmas), publikál, kinyomtat

megházasodik

ige
  • megesküszik, összeházasodik, házasságot köt, örök hűséget esküszik (választékos), házasságra lép, egybekel (választékos), frigyre lép, esküvőt tart, lakodalmat ül, menyegzőt ül, bedobja a törülközőt (szleng), beadja a derekát (szleng)
  • megnősül, elvesz (valakit), feleségül vesz (valakit), nőül vesz (valakit), feleséget vesz (tájnyelvi), megfeleségesedik (tájnyelvi), papucskormány alá jut (tréfás), asszonyt vesz a házhoz (tájnyelvi)
  • férjhez megy, feleségül megy (valakihez), hozzámegy (valakihez), nőül megy (valakihez) (választékos), nejévé lesz, bekötik a fejét, főkötő alá kerül (tájnyelvi)

környékbeli

melléknév
  • közeli, közellevő, környező, kerületi, telepi
  • szomszéd, szomszédos

kezdet

főnév
  • eleje (valaminek), origó (szaknyelvi), kiindulás, kiindulópont, kezdőpont, megkezdés, megindulása (valaminek), beállta (valaminek)

kugli

főnév
  • teke, tekejáték
  • tekebáb
  • (szleng): fej, kobak (bizalmas)

megkarmol

ige
  • összekarmol, megmar, megkarcol, megkapar, karcolást ejt (választékos), elkörmöz (tájnyelvi), megcsikor (tájnyelvi), megkarimzsál (tájnyelvi), megkörmöz (tájnyelvi), megkörmöl (tájnyelvi)