megbénít szinonimái

ige
  • megnyomorít, paralizál (idegen)
  • megfélemlít, tehetetlenné tesz, megbűvöl, megdermeszt, lefegyverez
  • megakaszt, akadályoz, nehezít, meggátol, megállít, gúzsba köt

További hasznos szavak a szinonimaszótárból

rókázik

ige
  • hány, okádik, boázik (bizalmas), vukot fog (bizalmas), kidobja a taccsot (szleng), kipakol (szleng)

eltángál

ige
  • elver, megver, elagyabugyál, elpáhol, elnáspángol, elkalapál (bizalmas), elpüföl, elfenekel, elrak (bizalmas), eldönget, elcsépel (bizalmas), elnadrágol
A szinonimaszótárban megtalálhatóak a megbénít szinonimái és még több tízezer, szóban és írásban is használt gyakori, illetve kevésbé használt szó rokon értelmű szavai. Az egyes szavak és szinonimák értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök és szófajok szerinti magyarázatok, jelentések.

makrokozmosz

főnév
  • (szaknyelvi): világegyetem, univerzum, kozmosz, világmindenség, mindenség

lakályos

melléknév
  • otthonos, barátságos, kedélyes, kényelmes, kellemes, meghitt, családias

kukoricafosztás

főnév
  • kukoricahántás, tengerihántás (tájnyelvi)

kivonás

főnév
  • visszarendelés, visszahívás, visszavonás, elvezényelés
  • kiválasztás, kinyerés, előállítás, kioldás
  • kisebbítés, elvétel, csökkentés, szubtrakció (szaknyelvi)

masszíroz

ige
  • gyúr, dögönyöz, ken (régies), dömöcköl (tájnyelvi), masszírol (tájnyelvi), maricskál (tájnyelvi), dörzsöl, gyömöszöl, nyomogat, nyomkod

vértelen

melléknév
  • békés, vérontás nélküli
  • halvány, halovány, sápadt, színehagyott, színtelen, fakó, vérszegény, anémiás (választékos)

kétbalkezes

melléknév
  • ügyetlen, balkezes, balog (régies), paccer (szleng), kontár, ügyetlenkedő, lyukaskezű, fuser (szleng), fakezű, béna, suta, teszetosza (bizalmas), mamlasz, fajankó, peches, szerencsétlen, pancser (szleng)

képzel

ige
  • gondol, elgondol, hisz, sejt, gyanít, gyanakszik, gyanakodik, vél, vélekedik, vélelmez (régies), feltételez, posztulál (szaknyelvi)
  • beleképzel, elképzel, képzeleg, álmodik, álmodozik, fantáziál, ábrándozik
  • felidéz

gyerekkor, gyermekko

főnév
  • gyermekség, ifjúság, kiskor, ifjúkor

kielégít

ige
  • megfelel, eleget tesz, teljesít, begyőz (tájnyelvi)
  • megfizet, kártalanít, kifizet, kiegyenlít
  • kiél
  • kielégülést nyújt, elélveztet (szleng)

megszégyenül

ige
  • szégyent vall, szégyenben marad, nevetségessé válik, nevetségessé teszi magát, blamálja magát, felsül, befürdik (szleng), leég (bizalmas), lebőg (szleng), levizsgázik (bizalmas) Sz: kijut neki a pirítós kenyérből

mieink

főnév
  • hozzátartozóink, rokonaink

bosszúálló

melléknév
  • bosszúszomjas, bosszúvágyó, engesztelhetetlen, kíméletlen, könyörtelen, kérlelhetetlen

pár I.

főnév
  • társ, élettárs, férj, partner, barát, kedves, szerelmes
  • házaspár, jegyespár, szerelmespár, az ifjú pár

nyögés

főnév
  • sóhaj, panasz
  • hörgés, nyögej (tájnyelvi), nyögdécselés, nyöszörgés, zökögés (tájnyelvi), jajgatás

megbírságol

ige
  • megbüntet, büntetést szab ki, elmarasztal, elkaszál (szleng), megkaszál (szleng), megkínál (szleng), megküld (szleng), meghasít (szleng)

magzatelhajtás

főnév
  • terhességmegszakítás, abortusz, küret (szaknyelvi), angyalcsinálás (régies), méhkaparás, kaparás, művi vetélés, magzatűzés (régies)

megjelöl

ige
  • kiemel, hangsúlyoz, megjegyez (régies), pécéz (régies), meghatárol (régies), kihatárol (tájnyelvi)
  • rányomja a bélyeget, rásüti a bélyeget, megbélyegez (pejoratív), billogoz (szaknyelvi), stigmatizál
  • kijelöl, megszab, megvon, előír, előirányoz, diktál, meghatároz, megnevez, megállapít, rögzít, szabályoz, kifőz (választékos), indigitál (régies), denotál (idegen)

nyereségrészesedés

főnév
  • osztalék, részesedés, haszonmegosztás, jutalom, nyereség

megenyhül

ige
  • felenged, fölmelegedik, meglangyosodik, meglágyul (tájnyelvi), meglappanik (tájnyelvi)
  • megszelídül, megjuhászodik, lecsillapodik, megbékül, megbocsát, kiengesztelődik, megnyugszik

lármás

melléknév
  • kiabáló, hangoskodó, nagyszájú, sikátorszájú (tájnyelvi)
  • zajos, hangos, harsány, lármázó, ricsajos, zsivajgó, csármás (tájnyelvi), csártélyos (tájnyelvi), kajneszes (tájnyelvi), hodzsa (tájnyelvi), csendetlen (régies)

megmarkol

ige
  • megfog, megragad, megszorít, elkap, kézbe vesz, megmarékol (tájnyelvi)
  • nyakon csíp, fülön fog, megszerez

nyomorúság

főnév
  • nyomor, ínség, koldusbot, nélkülözés, éhezés, szükség, szegénység, szűkölködés, tengődés, córesz (szleng), nincstelenség, hiány, szorultság, mizéria (bizalmas)
  • baj, szenvedés, csapás, vesződség, kár, szerencsétlenség, boldogtalanság, jajság (tájnyelvi), balszerencse, kín, viszontagság, hányattatás
  • betegség, nyavalya, kórság